Jubileum: 140 éve alapították a Magyar Optikai Műveket
12 perc olvasás
2016. december 5-én a Magyar Optikai Művek (MOM) alapításának 140. évfordulójára emlékeztek a XII. kerületben az egykori, nagyhírű ipar-intézmény működési helyszínein.
2016. december 5-én a Magyar Optikai Művek (MOM) alapításának 140. évfordulójára emlékeztek a XII. kerületben az egykori, nagyhírű ipar-intézmény működési helyszínein.
A magyar ipar csúcs-üzemének történeti jelenlétét a Magyar Optikai Művek (MOM) Emlékalapítvány ápolja.Az Alapítvány szervezi és mutatja be a gyár történetével foglalkozó állandó és időszaki kiállításokat, felkutatja a gyárral kapcsolatos tárgyi emlékeket, bemutatja a gyár által kifejlesztett technikák továbbfejlesztése során létrejött termékeket, gondoskodik a gyár alapítójának, Süss Nándor sírjának védetté nyilvánításáról, és összefogja az egykori gyár dolgozóinak részvételével működő civil szervezeteket.
http://mombudapest.hu/emlekalapitvany/emlekalapitvany
A hazai ipar történetírói a gyár alapítása időpontjának 1876 július 1-ét tekintik. Az ekkor kelt miniszteri leiratban Trefort Ágoston vallás-és közoktatási miniszter Süss Nándor marburgi egyetemi mechanikust a Kolozsvári Egyetemre (hosszosztó minőségben) kinevezte és részére egy mechanikai műhely felszerelését anyagilag támogatta. A Kolozsvári Egyetemtől a Magyar Optikai Művek megszűnéséig tartó út főbb állomásai:
1876 – Kolozsvári Egyetem (műszergyártás, műszerészképzés)
1884 – Mechanikai Tanműhely (Államilag segélyezett), Bp. Mozsár u. 8. 1891-től Bp. Alkotás u. 9.
1900 – Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet, Bp. Alkotás u. 9. 1905-től Bp. Csörsz u. 39.
1918 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság
1922 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.
1939 – Magyar Optikai Művek Rt.
1952 – Magyar Optikai Művek
1998 – A Magyar Optikai Művek jogutód nélkül megszűnik
A Magyar Optikai Művek 120 éves működése alatt számtalan nemzetközileg is elismert, kitűnő minőségű termék született, mely elsősorban a kiváló, saját képzésű szakembergárdának, s annak volt köszönhető, hogy a gyár dolgozói generációkon keresztül adták tovább a finommechanikai és optikai gyártáskultúrát.
http://mombudapest.hu/tortenet
A jubileumi megemlékezést dr.Pokorni Zoltán polgármester nyitotta meg a MOM parkban elhelyezett emléktábla avatásával. A MOM Kulturális Központ adott otthont a MOM Emlékalapítvány és az OPAKFI gondozásában rendezett emlék-konferenciának, ahol a rendezvény védnöke dr.Pokorny Zoltán polgármester és Sörös Antal, a MOM Emlékalapítvány kuratóriumának elnöke mondott köszöntőt.
A délelőtti programban az előadók szóltak a MOM mának szóló üzenetéről, a MOM életében a családi kötelékek jelentőségéről,a szakmunkás képzésről, a szociális, jóléti és sport tevékenységről.
A délutáni előadások sorát Kroó Norbert, professzor, az MTA rendes tagja, a konferencia szakmai védnöke nyitotta,
„Tudomány és ipar – tanulságok a MOM történetéből" címmel.
Az előadó rámutatott, a II. világháború után az USA-ban valami gyökeresen új történt. Egy Valdemar Bush nevű szenátor a „Science, the endless frontier" c. könyvében a tudomány-alapú gazdaságra alapozó nemzetek kedvező perspektíváiról szólt.
https://openlibrary.org/books/OL5840568M/Science_the_endless_frontier
Ezen filozófia mentén született meg az alapkutatásokat közpénzből finanszírozó nyitott amerikai kutatási rendszer, amely biztosította az intézmények autonómiáját és a tudomány szabadságát. Professzionális kutatóintézeteket hoztak létre, nagy iparstruktúrákat, professzionális menedzsmentet hoztak létre. Bevezették a versenyt a kutatásba, s kiemelték az együttműködés fontosságát. Ez alapozta meg azt az amerikai gazdasági fejlődést, amelyben létrejött a tudásalapú gazdaság, olyan infrastruktúra,ami elősegítette az agyelszívást, így az USA-ban a tudomány ma is „hozott anyagból" dolgozik. Az így elért eredmények révén vált az USA a világ vezető gazdaságává.
A tanulságok mai levonhatók, de a világháború befejezése óta sok minden más is történt. Válságról válságra botladozunk. Sok összetevője van a válságnak a technológiában, pénzügyekben, a szolgáltatásokban, és sok minden másban. Két dolog kiemelhető; az öreg iparágak hanyatlása és a kreatív munkaerő iránti megnövekedett igény. Az öreg iparágak hanyatlása nagyon sok vállalatot, céget hozott veszély-helyzetbe. (A MOM-ot érintő változások egy része is ide sorolható.) A hanyatlás oka; a gazdaság és az ipar történeti fejlődése sorában minden egyes új, lényeges felfedezés egy-egy új területet indított a gazdaságban, a régebbiek fokozatosan telítésbe jutottak, miközben újabb és újabb felfedezések léptek be. A 19. században ez a fejlődési folyamat a textiliparral kezdődött, következett a vasút, utána a gépjármű-ipar, majd a számítástechnika, most pedig a nanotechnológiák illeszkednek be.
Az 1950-es évek ipari fejlődésének meghatározó kulcstechnológiái: a lézer-technológia, a programozható rendszerek, a tranzisztor, az atomóra, az újonnan felfedezett DNA(DNS)-struktúra. Utóbbi tette a biológiát igazi tudománnyá. A jelen kulcs-technológiái egyrészt az energia-technológiához másrészt a robotikához kötődnek. Itt van a nanotechnológia, a számítástechnika, a környezetvédelem és a biotechnológia. Látható, hogy egészen más fogalmakkal találkozunk, mint több évtizeddel ezelőtt. A legígéretesebb közülük a nanotechnológia, az információs technológiák és a biotechnológia. Ezek nem csak külön-külön fejlődnek, hanem bizonyos kombinációkban is. Pl. a bio-informatika, amellyel egy-egy emberi genom feltérképezése ezer dollár alatti költséggel megoldható.
A nanotechnológia alapvetően a gyártás felől közelít; nem a nagyobból haladunk a kisebb felé, hanem a kisebbtől a nagyobb felé. Pl., nem esztergáljuk az anyagot, lecsökkentve méretét, hanem lehetőleg atomokból, vagy molekulákból felépítjük („növesztjük") azokat a rendszereket, amelyeket használni akarunk. Amikor ezt a gondolatot Richard Feynman amerikai elméleti fizikus az '50-es években először közreadta, sokan fanyalogtak, hogy ez lehetetlen, hiszen a hőmozgás szétveri ezeket a nano-gépeket, szerkezeteket. Testünkben azonban számtalan ilyen gép működik, melyeket nem ver szét a hőmozgás.
https://hu.wikiquote.org/wiki/Richard_Feynman
A 19. században Lord Kelvin (a Kelvin hőfok-skála névadója) kijelentette, elképzelhetetlen, hogy egy levegőnél nehezebb test repüljön. Pedig csak fel kellett volna néznie az égre, ahol a levegőnél nehezebb madarak repülnek… A biológiában akkor következik be az áttörés, amikor a nano-robotika belép ebbe a tudományágba, pl. amikor a gyógyszereket az előre meghatározott helyre, szelektíven tudjuk eljuttatni szervezetünkben, vagy a véredényeket ki tudjuk tisztítani, amikor meszesedni kezdenek.
Az információs technológiáknál a fejlődés alapja az a folyamat, amely a vákuumcsövektől indulva, a tranzisztorokon keresztül eljutott a molekuláris és atomos szerkezetekig, a kvantum rendszerekig. A kvantum technológiák valószínűségi jelenségeken alapulnak. Gondot is okozhatnak, de jól ki is használhatjuk őket. Ez a technológia megkezdte benyomulását az ipari termelés területére is.
Optikában való alkalmazásukat az un. diffrakciós limit korlátozza, ami a fényhullámok akadályok közelében való elhajlása miatt jön létre. A diffrakciós limit azt jelenti, hogy az egymástól a hullámhossznál valamivel kisebb távolságra lévő pontokat optikai úton nem lehet felbontani (egymástól megkülönböztetni), minden hagyományos optikai eszköz egyetlen pontnak látja őket.
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0702/kroo0702.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Felold%C3%A1si_hat%C3%A1r
http://cserti.web.elte.hu/okt/O_SpR-3.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika
http://szft.elte.hu/oktat/www/mikronano/tematika.htm
A felbontás fentidézett fizikai korláta miatt szorult ki eleinte a nanotechnológiából az optika. A diffrakciós limit hiánya, azaz a felbontóképesség korlátlansága viszont egy sor lehetséges alkalmazást tesz lehetővé. Itt lép színre az új tudományterület, a plazmonika, amely a fényhullámokat felületre köti, s ezekre a hullámokra már nem érvényes a diffrakciós limit. A plazmonika az az optikai terület, amely bevonulhat a nanotechnológia területére is. Ilyen pl. a nanoszerkezetek mikroszkópiája, ami a vállalati szférában még viszonylag kihasználatlan, de a jövő nagy ígérete lehet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Plazmonika
Az elektronikában a rendszerek felbontása egykor a mikrométer és a milliméter közé esett, sebessége pedig a megaherzek területére korlátozódott. A tranzisztorok belépésével bevonult a nanométeres-mikrométeres tartományba, de maradt a megahertzeknél. A fotonikával jutott a gigahertzek területére, a fény hullámhossza miatt némi alsó korlátozással.
A plazmonika ezt az utóbbi korlátot is meghaladja, ezért a nanotechnológiához kötődő fotonika ezen a területen működhet.
Az emberiség energia-igényeivel kapcsolatban nem a rendelkezésre álló források mennyisége, hanem a felhasználás mikéntje a gond. 2001-ben 1020 joul mennyiségű (elektromos) energiát használt fel az emberiség, a Napból a Földre jutó energia ennek tízezer-szerese. A jelenlegi felhasználás mellett azonban további gondok is akadnak. A jelenlegi energiatermelési módszerek nem nagyon fejleszthetők a környezet lényeges károsítása nélkül. 2050. körül 10 milliárd ember számára kell, lehetőleg a jelenleginél is jobb ellátást biztosítani. Ez a mostani technológiákkal lehetetlen.
A továbblépés lehetőségei:
A fúziós energia-felszabadítása
Újfajta energia-tárolók (akkumulátorok) példái:
Amerikai fejlesztésű megoldás, ahol az anód egy alumínium rúd, a katód pedig egy porózus szénrúd.A szénrúdba oxigén és széndioxid keverékét juttatva, a szerkezet elektromos energiát termel. 1 kg alumínium felhasználásával 3,3 kg széndioxidot nyel el, alumínium-oxaláttá alakítva, ez a termék a tisztítószerek egyik alapanyaga.
Aranyból, vagy más alkalmasan megválasztott fémből nagyon kisméretű (nano)gömböket, ill. nano-gömbhéjakat készítünk üvegre vagy kvarcra párologtatva, így olyan nano-héjat kapunk, amely a rá érkező fénysugarakat nagy térfogatból kis térfogatba gyűjti össze, s nagy erősségű teret hoz létre. Felhasználható ez pl. a rák-gyógyászatban. Amennyiben ilyen gömböcskéket vízbe helyezünk, azután napfénynek tesszük ki, ezek összegyűjtik a napenergiát, felforrósítják környezetüket és gőzt termelnek. A napsütést gőz közvetítésével azonnal elektromos energiává alakíthatjuk.
Másik megoldás: ha ezeket a nono-gömböcskéket egy (polimer) napelem átmeneti rétegébe illesztjük, akkor ennek hatásfoka 6%-ról 17,5%-ra nő.
Legújabb: olyan porózus textíliát fejlesztettek a gömbökkel, amellyel sikerül leadni a nagy melegben zavaróan felgyülemlő test-hőt.
A 21. század technológiai forradalmának jellemzői:
A hagyományos technológiák kimerülőben vannak, újakra van szükség az előrelépéshez, amelyek zömmel a kutatásból származnak. A vállalati innováció túlnyomó része a kutatásból ered. A kutatási eredmények hasznosítási ideje lerövidül. A tudomány magasabb szintre emeli a gazdaságot; beérnek az alapkutatások (pl. a holográfia a pénzjegy nyomtatásban), az általános célú kutatások eredményei beérnek; a bio-, és nanotechnológia a konkrét célú kutatások célt érnek: nagysebességű informatikai hálózatok fejlesztése Az alapkutatások melléktermékei: pl. az űrkutatás eredményeit a mindennapi meteorológia használja. A kutatásból származó vállalati megrendelések általában igényesebbek: ez automatikusan a vállalati minőség-javítás egyik alapelemévé válik. Probléma-megoldó szakembereket nevel, s olyan infrastruktúrát hoz létre, amelyből a gazdaság is profitál.
Az elmúlt században a szellemi tőke oda ment, ahol az anyagi létezett, ma ez megfordult, az anyagi tőke megy oda,ahol a szellemi tőke van. Ebből a hozzánk hasonló országok különösen profitálhatnak. A várható eredmény; viharos technológiai fejlődés, tudás-alapú gazdaság létrejötte, az alaptudományok kulcs-szerepbe jutása.
Korábban egy ország erejét hadseregének mérete, területe, acéltermelése határozta meg. A 21.században a tudomány szerepe növekszik, a tudomány és a gazdaság szoros kapcsolata alapvető, felértékelődik a tehetségek, a kreativitás és az innováció szerepe. Az USA-ban néhány éve a kiszervezés, az outsourcing túlhajtása gondokat okozott az ország versenyképességben, megállapították, vannak olyan termékek, amelyeket nem is tudnának odahaza gyártani. A megoldás; a commonce előtérbe állítása. A középkorban az állattenyésztés azért volt kifizetődő, mert az állatokat ingyenes legelőn legeltették.
Most a commance-ok azok a technológiák, amelyeket mindenki számára elérhetővé kell tenni. Európában a sanghaji lista szerint az első 200 helyre sorolt egyetemek és az innováció-központú gazdaság jellemző térségei erős átfedésben vannak, nagyrészt egybeesnek. Az előrelépéshez kockázat-vállalásra is szükség van.
A MOM múltjából levonható tanulságok:
A változások követése
Új technológiák felkarolása s a hozzájuk kötődő kutatás
Tudás import (lsd. a MOM KFKI-s és egyetemi kapcsolatait)
Tehetséggondozás
MOM-dinasztiák, szakképzés és tanműhelyek
Családbarát sport és kultúra
Gyermekbarát hozzáállás
Kockázatvállalás
Széles alkalmazási spektrum
A termékek duális, polgári-, és védelmi célú alkalmazásai
Gábor Dénes szavai a Római Klub alapításakor: „a jövőt nem megjósolni kell, hanem befolyásolni". A fiataloknak meg kell fontolni A.Einstein szavait is: „problémáinkat nem tudjuk megoldani olyan gondolkodásformákkal,amelyekkel azokat kreáltuk".
További elhangzott előadások:
Inerciális geodéziai rendszerfejlesztés a MOM-ban – Hova jutott az inerciális technika a szárazföldi és légi mobil felmérésben?
Lézerfejlesztések a MOM-ban, együttmûködés a KFKI-val
A MOM-al közösen fejlesztett lézerek a KFKI -ban és azok alkalmazása – perspektívák –
Szegedi Szuperlézer
Vékonyréteg kutatás a MOM-ban
A termoanalitikai fejlesztések a MOM-ban
A Raman spektroszkópia alkalmazási lehetőségei
Harmat Lajos
