Környezetbarát fűtésről írt alá megállapodást a FŐTÁV és az Állatkert — Már eddig is komoly sikereket értek el a környezetkímélő megoldások alkalmazásában

image32.jpgSzolgáltatási szerződést írt alá 2017. október 27.-án pénteken a FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert az Állatkert új létesítményeinek környezetbarát fűtéséről. Az együttműködésnek komoly előzményei vannak jelentős sikerekkel. Egy az Állatkert klasszikus területén már korábban megvalósult, ugyancsak környezetbarát fűtési rendszernek köszönhetően ugyanis az elmúlt öt évben 3208 tonnával csökkent a szén-dioxid kibocsátás.

 

Az Állatkert fejlesztése során kialakítandó létesítmények környezetbarát fűtéséről írt alá szolgáltatási szerződést a FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert. Mint ismeretes, a Városligetben működő Állatkert területe az elmúlt években több mint hét hektárral gyarapodott, s e területek állat- és növénykertté történő átalakításán, illetve ennek kapcsán négy fő fejlesztési program megvalósításán jelenleg is dolgozik az intézmény.

 

Az új területek létesítményeinek fűtését környezettudatosan, a környezetet legkevésbé terhelő módon kívánják megoldani. Az állatok és növények biológiai igényeinek megfelelő, és a nagyközönség számára is kellemes hőmérsékletet egyrészt építészeti eszközökkel, a szoláris építészet alkalmazásával fogják biztosítani, hiszen például az 5 hektáros Pannon Parkhoz tartozó központi építmény, az 1,7 hektáros biodóm esetében a napsugárzás energiájának jelentős szerepe lesz az energiamérlegben. A kívánt hőmérséklet biztosításához természetesen szükség lesz épületgépészeti rendszerekre is, de a fűtést egyrészt geotermikus energia, méghozzá a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hője, valamint távfűtés segítségével fogják biztosítani.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt években jelentős lépéseket tett a fűtésrendszerek korszerűsítése, környezetbaráttá tétele érdekében. Az eredetileg koksz alapú fűtésről az 1980-as években álltak át a földgáz alapúra, majd az idők során a hagyományos gázkazánokat fokozatosan nagyobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokkal cserélték fel. A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor, amikor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg.

 

A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta 1.650.000 köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is. Egyedül a szén-dioxid kibocsátás 3208 tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.

 

Az Állatkert és a FŐTÁV által most aláírt megállapodás célja lényegében az, hogy az Állatkert klasszikus területén megvalósult eredmények után az új, fejlesztési területeken is hasonló, vagy még ennél is környezettudatosabb megoldásokat válasszanak. Így például a termálvíz hőjén alapuló fűtési rendszerrel párhuzamosan kiépítendő, úgynevezett kisegítő rendszerhez sem gázkazánokkal fogják a hőt szolgáltatni, hanem a FŐTÁV elosztóhálózatából, ami sokkal kevésbé terheli a környezetet.

 

A távfűtésről általában tudnivaló, hogy annak alkalmazása jelentősen elősegítheti a belvárosi szmog csökkentését a nagyvárosok belső kerületeiben. Egy modellszámításból kiderült, hogy csak Budapesten 10 ezer lakásonként évente mintegy 40 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, ha földgáz, vagy fatüzelés helyett a távfűtést választaná a lakosság. Nitrogén-oxidból évi 26 tonnával, kén-dioxidból pedig 3,2 tonnával kevesebb káros anyag szennyezné a környezetet.

 

A termálhő alapú fűtési rendszer melletti kisegítő rendszerként a távfűtés alkalmazása a Városliget környezeti állapota szempontjából is szerencsés választás. A távhőtermeléssel összefüggő károsanyag-kibocsátásnak ugyanis nemcsak a mennyisége alacsonyabb, hanem az eloszlása is szerencsésebb a Liget levegőjének minősége szempontjából, hiszen a gázkazánokkal ellentétben ez a kibocsátás nem helyben jelentkezik.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.