Fény és árnyék

A Zsolnay Örökségkezelő NKft. és a Vitrin Kiadó 2014. november 21-én (péntek), 17 órakor a Széchenyi téri Pécsi Galériában mutatja be Szatmári Gizella: Fény és árnyék – Zala György pályája és művészete című monográfiáját. A kötetet ajánlja és a szerzővel Péntek Imre művészeti író, a kötet szerkesztője beszélget. A bemutató vendégei Bence Lajos költő Lendváról, a művész szülővárosából és Horváth M. Zoltán képzőművész, a kötet grafikai tervezője.

A Zsolnay Örökségkezelő NKft. és a Vitrin Kiadó 2014. november 21-én (péntek), 17 órakor a Széchenyi téri Pécsi Galériában mutatja be Szatmári Gizella: Fény és árnyék – Zala György pályája és művészete című monográfiáját. A kötetet ajánlja és a szerzővel Péntek Imre művészeti író, a kötet szerkesztője beszélget. A bemutató vendégei Bence Lajos költő Lendváról, a művész szülővárosából és Horváth M. Zoltán képzőművész, a kötet grafikai tervezője.

 

Zala György

(Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.)

 

Az értékőrzés és hagyományápolás számos megjelenése között a kultúra, benne a tudomány, a művészet, az irodalom és a zene valamint a politika óriásai, géniuszai munkásságának, értékes életművének kiemelt ünnepi méltatása a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan itthon is meghonosodott. A gazdag magyar szellemi örökség bővelkedik megkülönböztetett figyelemre érdemes személyiségekben, nagyhatású teljesítményekben, melyre jó példa Zala György életműve.

 

Zala György művészetét bravúros mesterségbeli tudás, barokkos formavilág, mozgalmasság, pátosz és festőiség jellemez. Ő az egyik legjelentősebb magyar művész, akinek művészete összehozza az egykori Magyarország határain belül élőket. Úgy gondolkodtat el, hogy a szemlélődő nem maradhat közömbös s mindemellett jó érzéssel fogadja be a művész gondolatait.

 

A 2008-as évben Lendva – Zalaegerszeg – Pécs – Arad által patronált emlékkiállítás-sorozattal tisztelegtünk e szellemiség előtt, bemutattuk azt az örökséget, mely kiemelte kortársai közül, biztosítva mindenkinek az elmélyülés vagy akár a meglévő tudás frissítésének lehetőségét is, miközben a látvány sem volt mellékes. Zala György és kortársai ismertették meg alkotásaik nyomán a magyar művészetet Európával, s az ő érdemük, hogy nemcsak egy-egy név, de az egész magyarság művészete kapott rangot és méltó helyet a nyugat képzőművészeti életében. Ez az Európai hódítás Zala Györgynek s kitűnő kortársainak soha el nem múló érdeme.

 

Zala György a XIX-XX. század fordulója hivatalos művészetének, azon belül is a szobrászművészetnek egyik olyan jeles képviselője, aki innen a Dunántúlról indulva hódította meg a világot. Fontos nekünk itt Pécsett azért is, mert Zala György épületdíszítő, murális munkái közül a pécsi székesegyház altemplomának faragott kőemlékeinek stílusos helyreállítása, rekonstrukciója emelkedik ki a közterekre állított, nagyközönségnek szánt történelmi emlékművek sorából.

 

A pécsi székesegyházat, Magyarország középkori legértékesebb műemlékeinek egyikét a millenniumi ünnepségekre akarta az egyház stílszerűen helyreállítani.  Forster Gyula miniszteri tanácsos járt közbe a püspöknél, hogy a székesegyház művészi munkáinak elkészítése magyar szobrászok és festők bevonásával valósuljon meg, mint  Székely Bertalan, Lotz Károly, Zala György és Stróbl Alajos. 1891. június 22-én szentelhették fel a helyreállítást követően.

 

Az ifjú Zala mintegy négyszázhatvan románkori figurát állított helyre, zömmel mintázott újra. Kiemelkedő munkásságából ma, a Püspöki Palota bejáratánál látható Mária és Magdolna gyönyörű, a klasszikusokra utaló szoboregyüttese, mellyel óriási sikert aratott és arat a mai napig. A témát egészen új felfogásban ábrázoló Mária és Magdolna című szoborcsoportja általános feltűnést keltett anno a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán.

 

Első nevezetes munkáját, a Mária és Magdolna című márványszobrot (1884) követően az Aradi vértanúk Huszár Adolf által abbahagyott szobrát fejezte be (1889), majd  az emlékszobrok hosszú sora követett. Budapesten a Honvédszobor, 1889 – 1893; Andrássy Gyula lovas szobra, a hat más szobrásszal kivitelezett Millenniumi emlékmű, 1894 – 1929, Erzsébet királyné, 1932; az Orbán Antallal közösen készített lebontott Tisza István-szobor, 1934; Szegeden a Deák Ferenc-szobor. Portrékat (Ligeti Antal mellszobra, 1887; női portrék), reprezentatív arcképeket (I. Ferenc József, Deák Ferenc stb.) és síremlékeket (Csukássy József, 1893) is alkotott. A neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, a hazai és egyetemes művészettörténet kihagyhatatlan nagysága.

Szatmári Gizella: Fény és árnyék – Zala György pályája és művészete Kiadó: Pannon Írók Társasága Kötésmód: papír / puha kötés 208 oldal ISBN: 9630884020

 

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zala_Gy%C3%B6rgy_(szobr%C3%A1sz)

https://www.kozterkep.hu/a/1805/zala-gyorgy.html

 

Lantai József