Most ülik Magyarországon az első világháború évfordulóját. De most van nagyon hasonló helyzet ahhoz is, hogy egy világégés kitörjön. Az USA most a világ csendőrének érzi magát és Ukrajna ürügyén szeretne ütni az oroszokon. A sajtóban természetesen az szerepel, mindent Moszkva kezdett… Németországban közvélemény kutatások szerint az emberek majdnem ötven százaléka helyesli az orosz akciókat, az orosz kisebbség megvédését.

Most ülik Magyarországon az első világháború évfordulóját. De most van nagyon hasonló helyzet ahhoz is, hogy egy világégés kitörjön. Az USA most a világ csendőrének érzi magát és Ukrajna ürügyén szeretne ütni az oroszokon. A sajtóban természetesen az szerepel, mindent Moszkva kezdett… Németországban közvélemény kutatások szerint az emberek majdnem ötven százaléka helyesli az orosz akciókat, az orosz kisebbség megvédését.

Nagyon hasonló a helyzet az első világháború kitörését megelőző eseményekhez. Ezért észnél kell lennünk. Nem kicsit, nagyon, hogy Magyarország ne változzon Mad Max sivataggá. Eddig sikerült kikerülni a közvetlen konfliktust, és ezért váltunk az USA számkivetett páriájává. De az embargóban kénytelenek vagyunk részt venni. Bele is pusztulunk. Mi előbb, mint az oroszok.

Gyóni Géza verse ezt a helyzetet nagyon jól visszaadja, akkoriban íródott, amikor az első világháborúban a Monarchia giga erődjét, Przemyśl-t kénytelenek voltak feladni az orosz túlerő miatt a Monarchia csapatai. Budapesten az eseményről a Margit híd budai hídfőjénél az Oroszlános emlékmű emlékezik meg.

Gyóni Géza:

Csak egy éjszakára…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
    Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
    Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
    Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
    Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
    Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
    Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
    Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

               (Przemyśl, november.)

Forrás:
Magyar versek könyve
Szerkesztette: Horváth János
Második, bővített kiadás
Budapest, 1942
678-679. oldal

ADVOCATUS DIABOLI