TÍZBŐL NÉGY MUNKAVÁLLALÓ EGY ÉVEN BELÜLI SZAKMAI ELŐRELÉPÉSRE SZÁMÍT

Miközben sokan bizakodnak a munkahelyükön való szakmai előrelépésben, a cégek 40 százalékánál nincs kialakítva semmilyen ösztönző rendszer. Az államigazgatásban az átlagnál többen, a dolgozók 48 százaléka, míg az egészségügy területén 60 százalék panaszkodik erre – derül ki a Profession.hu több mint 1000 dolgozó bevonásával készült, a munkahelyi előrelépési lehetőségeket vizsgáló kutatásából. A válaszadók szerint a legfőbb ösztönzőerő a megfelelő kereseti lehetőség, de az önálló munkavégzés is sokakat motivál. A kutatásból az is kiderül, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre kevésbé látják az elmozdulás lehetőségét.

Miközben sokan bizakodnak a munkahelyükön való szakmai előrelépésben, a cégek 40 százalékánál nincs kialakítva semmilyen ösztönző rendszer. Az államigazgatásban az átlagnál többen, a dolgozók 48 százaléka, míg az egészségügy területén 60 százalék panaszkodik erre – derül ki a Profession.hu több mint 1000 dolgozó bevonásával készült, a munkahelyi előrelépési lehetőségeket vizsgáló kutatásából. A válaszadók szerint a legfőbb ösztönzőerő a megfelelő kereseti lehetőség, de az önálló munkavégzés is sokakat motivál. A kutatásból az is kiderül, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre kevésbé látják az elmozdulás lehetőségét.

A Profession.hu legújabb kutatásában megkérdezettek 40 százaléka számít egy éven belül előléptetésre, 36 százalékuk azonban egyáltalán nem követi figyelemmel a munkahelyén belüli lehetőségeket. Legkevésbé a non-profit szervezetekben, illetve oktatási intézményekben dolgozók bizakodóak. A pozitív jövőkép inkább a magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalóknál jellemző.

A szakmai előrelépéstől nem feltétlenül vár mindenki fizetésemelkedést, a munkavállalók 70 százaléka nem számít egy éven belül fizetésemelésre. Ebben a kérdésben egyébként leginkább a 30 év alattiak és a budapestiek optimisták.

A megfelelő fizetés, a biztonság és a jó légkör a legjobb motiváció

A legtöbb munkavállalót a megfelelő kereseti lehetőség (71%), az állásbiztonság (57%) és a jó munkahelyi légkör (67%) motiválja. Meglepően sok, minden második munkavállaló értékeli, ha önálló munkavégzésre is lehetősége van (49%).

Sok munkahelyen kifejezetten a teljesítményt és a munkahelyi hangulatot javító ösztönzők is vannak: például a munkamenet önállóságának és a dolgozó felelősségének növelése (38%), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok (38%), céges rendezvények (35%), valamint a jó teljesítmény nyilvános elismerése (32%). A megkérdezettek 40 százalékának munkahelyén azonban semmiféle beépített ösztönző mechanizmus nincs, és a kutatásból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb az államigazgatásban dolgozók (48%) és kiemelkedően magas az egészségügyi dolgozók (60%) esetében. Az 50 év felettiek és a kis településeken élők az átlagosnál kevésbé hisznek a munkahelyi ösztönző lehetőségekben, és egyértelműen a pénzügyi ösztönzést tartják a leghatékonyabbnak.

Ritka a munkavállaló által támogatott továbbképzés

A kutatásban résztvevők 50 százalékának munkaadója semmilyen továbbképzést nem biztosít. Az államigazgatásban dolgozók az átlagosnál magasabb arányban mondták, hogy a munkáltatójuk támogatásával tervezik tovább képezni magukat a következő 1 évben. A munkavállalók 34 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben az elmúlt év során.