Hévízgyógyfürdő Anno 1795

Idén 220 éve, hogy Gróf I. Festetics György (1755-1819) megépíttette az első fürdőépületet a Hévíz Tó felett. Az évforduló kapcsán a Hévíz TDM Egyesület és a Hévízgyógyfürdő Szent András Reumakórház és Hotel Spa Hévíz****^/*** közös rendezvényekkel várta vendégeit.

Hévíz és a Hévízgyógyfürdő számára különösen fontos ez az évforduló, hiszen Gróf I. Festetics György hévízi tóért tett aktív munkássága nélkül aligha válhatott volna az 1800-as évekre fürdőhellyé az akkor még uradalmi tulajdonban lévő „kénszagú víz", és ki tudja, létezne-e manapság a méltán híres fürdőhely.

Az első fellelhető tanulmány a hévízi vízről, valamint a legrégebbi ránk maradt térkép is 1769-ben készült, és egy 1780-as írás a kénszagú patak gyógyhatásait is részletesen említi. Kétségtelen azonban, hogy a nagy műveltségű főúr céltudatos munkája nélkül, melynek része a lápos, bozótos területek feltöltése, az erdős területek számának növelése, az első, patak parton, majd tó fölé épített fürdőépületek létesítése, teremtették meg a fürdőkultúra alapjait Hévízen.

A fürdőélethez pedig már 1795-ben is szorosan hozzá kapcsolódott a propaganda:

„Íme ahol mégsem gondolja az Ember, ott lappang a drága, és sok Nyavalyaságokra ki-terjedő Kints! Szerentsés Zala Vármegye! Nem kell többé meleg hasznos Ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára és más efféle Helyekre nagy fáratsággal, és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod, és költségeskedned; többször pedig minden fájdalmaidnak enyhítése nélkül szomorúan visszafordulnod. Már kebeledben tartod azt, a mit máshol keresve sem találhatol-fel."

Babótsay József, 1795.

(in: Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadó Bt., 2006. p.14.)

A 220 éve történt első fejlesztések nyomán Hévízen, dacára a történelem viharainak – a két világháborúnak, a Festetics tulajdon államosításának, a Bauxit-bányának – az évtizedek, évszádok alatt nemzetközi hírű gyógyfürdőhely és fürdőváros fejlődött. A valamivel több, mint két évszázad során számos kiváló bérlője, főorvosa és neves vendége volt Hévíznek, aki mind hozzájárultak a gyógyfürdőhely népszerűségének növeléséhez.

A Véderdő sétányon megtekinthető Hévíz Anno tablók történelmi háttere

Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években

1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon" megépülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat. Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település" címet.

Hévízgyógyfürdő az 1930-as években

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.

Hévízi épületek 1945 előttről

Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház". Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek, valamint a „Kúrszalon", ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet.

Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években

1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

Hévízi Tradicionális Kúra

A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban.

A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia.

Kedves emlékek Hévízről

A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést írtak elő, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével. Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget.

Hévízgyógyfürdő napjainkban

A Hévízi Tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, amely egész évben a szabad téri fürdőzés élményét nyújtja. Vízfelülete 4,4 ha, hőmérséklete nyáron eléri a 38°C-ot, de télen sem csökken 22°C alá. Vize a tómederben, 38,5 m mélyen található forrásokból fakad, és vízhozamának köszönhetően három és fél naponta kicserélődik. Medrét egyedülálló, gyógytényezőkben gazdag, 7 m vastag tőzeg/gyógyiszap borítja.

A hévízi fürdőkultúra alapjait a rómaiak fektették le, míg az első jelentős fürdőfejlesztések a Festetics családhoz fűződnek.

A hévízi tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően a reumás és mozgásszervi betegségek professzionális gyógyításán túl más panaszok kezeléséhez is hozzájárul, de a kúrákat ma már a wellness szolgáltatások számos formája is kiegészíti.

Brand lett a Hévízi Tradicionális Kúra

Európai Uniós szinten is levédetik a gyógyulás receptjét.

Az Európában is unikálisnak számító hévízi tó gyógyhatására alapozott terápiák akkreditálása érdekében saját védjegyet hozott létre a város. A gerinc és mozgásszervi panaszok enyhítésében kiváló eredményekkel bíró Hévízi Tradicionális Kúrát, az uniós szakmai szervezetekkel is szeretnék elismertetni.

Hévíz mostanában joggal fürdőzhet a dicsőségben, a városnak két oka is van emelt fővel fogadni a gratulációkat.

Az egyik jelentős mérföldkő a város életében az elmúlt napokban az volt, hogy a tavat Hungarikummá nyilvánították, ezzel a honi presztízs asztaláról Hévíz pohara leverhetetlenné vált. A tóval egyetemben a tradicionális hévízi gyógyászat is Hungarikummá lett, mely soha nem látott magasságokban tündököl.

A fotógyűjtés fődíját Perényi Gyuláné Generációk című képe nyerte, aki a 2 fő részére szóló hétvégét a felajánló Hotel Spa Hévíz igazgatójától, Fodor Edittől vehette át.

A hévízi fürdőkultúra gyógyító hatása Európa-szerte legendás, a termálvíz gyógyító hatása gyógyulni vágyók tömegét vonzza a Balaton nyugati csücske mellé. Itt évente több mint egymillió éjszakát töltenek a vendégek. A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője, Horváth Orsolya elmondása szerint külön öröm a város számára a Kúra védjegy létrejöttének időzítése, ugyanis ebben az évben volt 220 éve, hogy a tavon megépült a legelső fürdőház. A két évszázad során, a Hévízi Tradicionális Kúra nemes egyszerűséggel brandé vált. A Kúrával kapcsolatos minősítési okleveleket Hévíz polgármestere Papp Gábor és a turisztikai Kft. ügyvezetője, Horváth Orsolya adták át.

A Kúra alappillérei gyógyvízben való fürdőzés mellett az iszapfürdő és súlyfürdő is. Kiegészítő kezelésként a gyógyvíz ivókútból való fogyasztása is része a gyógyulásnak csakúgy, mint a masszázsok, mozgásterápiák és a fiziko-, valamint hidroterápia is. A kúra időtartama alapvető esetben két hét.

A standardizált Kúra fejlesztésén professzionális, erre a területre specializálódott szakemberek dolgoztak, munkájuk gyümölcse egy egyedülálló gyógyrendszer létrehozása. A Kúrát nyújtó intézmények minősítésében nem kevésbé prominens orvosok működtek közre, mint a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház orvosigazgatója, Dr. Mándó Zsuzsanna, a NaturMed Hotel Carbona**** ^superior sport és reumatológus szakorvosa, Dr. Major Zoltán és a Hotel Európa fit****^superior főorvosasszonya, Dr. Moll Veronika – utóbbi, történetesen a súlyfürdő atyjának, Dr. Moll Károlynak a lánya.

A gyógyászati hátterű brand megalkotóinak szakmai tudása garancia arra, hogy Hévízen a hagyományokhoz méltóan és a korral folyamatosan haladó kezelésrendszerben részesüljön az, aki itt kíván felépülni. – mondta Horváth Orsolya, aki a Kúra profizmusát két faktorban látja, a szakképzettség meglétében és az orvosi felügyeletben.

A Turisztikai Kft. vezetője elmondta azt is, hogy: a Hévízi Tradicionális Kúra elsődlegesen a Hévíz védjegyeként aposztrofálható és a város azon munkálkodik, hogy európai magasságokba emelje a brandet. Az Európai Unióban a védjegyoltalomért felelős intézmény a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal, a Kúra logóját Hévíz ide terjesztette be, ráadásul jó eséllyel pozitív elbírálásban részesül, ugyanis jelenleg nincs konkurens címer a piacon. A végleges döntés októberre várható.

A Hévízi Tradicionális Kúra gyakorlói a kúra hivatalos címerét viselhetik majd, minden olyan intézmény jogosult lesz erre, amelynek megvan a kúrához kellő szakmai, orvosi háttere és gyógyászati infrastruktúrája (gyógyvizes medence, súlyfürdő, iszap pakoló, stb.).

Jelenleg ezt elmondhatja magáról a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, a Danubius Health Spa Resort Aqua****, a Danubius Health Spa Resort Hévíz****^superior, a Hotel Aquamarin***, a Hotel Európa fit****^superior, a Hunguest Hotel Helios***, a NaturMed Hotel Carbona****^superior és az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort ****.