III. Nemzetek Sajtversenye

Szeptember 13-án, vasárnap véget ér a III. Nemzetek Sajtversenye, és kiderül, mely nemzet sajtja kapta a legtöbb szavazatot. Augusztus végén indult útjára a verseny, ahol egy barátságos összecsapás keretében keresik a legfinomabb sajtot. A 17 versenyző között szerepel Magyarország is, méghozzá nem akármilyen eredménnyel: jelenleg, a második helyezettet dupla ponttal veri a Magyaralmási Tejüzem Pater elnevezésű különlegessége.

Szeptember 13-án, vasárnap véget ér a III. Nemzetek Sajtversenye, és kiderül, mely nemzet sajtja kapta a legtöbb szavazatot. Augusztus végén indult útjára a verseny, ahol egy barátságos összecsapás keretében keresik a legfinomabb sajtot. A 17 versenyző között szerepel Magyarország is, méghozzá nem akármilyen eredménnyel: jelenleg, a második helyezettet dupla ponttal veri a Magyaralmási Tejüzem Pater elnevezésű különlegessége.

„Számunka is meglepő volt, hogy a magyar sajt ennyire elhúz a mezőnytől: azt sejtettük, hogy a magyarok szívesen szavaznak a hazai termékre, de hogy ilyen sikeres lesz a Pater, azt mi sem gondoltuk volna. Ez is megmutatja, hogy hazánk egyre kiválóbb helyet tudhat magáénak Európa sajtkészítői között, hiszen a hazai termék nem csak felveszi a versenyt a francia, görög vagy spanyol vetélytársakkal, de jóval meg is előzi őket. A sikere annak is betudható, hogy idén egy olyan sajt képviseli Magyarországot, ami mind ízben, mind megjelenésben hasonlít a nemzetközileg elismert márkákhoz" – mesélte Gábossy Ádám, a rendező SZEGA Foods Kft. ügyvezetője.

És hogy pontosan milyen is a magyar sajt, azt lásd: http://euroastra.hu/node/93995

A verseny azonban még nem fejeződött be: a sajtok szerelmesei vasárnapig adhatják le voksukat kedvencükre. A Nemzetek Sajtversenye a Budavári Borfesztiválon fejeződik majd be, ahol az ünnepélyes díjátadó mellett tiszteletüket teszik a versenyző országok nagykövetei, a Premontrei Apátság papja pedig felszenteli a Pater sajtot.

Korábban már a fenti linken megismerhették a magyar Pater sajtot, most bemutatnám – többek között – az egyik kedvencem a görög "KEFALOTIRI" sajtot:

„A görög mitológia szerint az olümposzi istenek Arisztaioszt, Apollón isten fiát küldték le az emberekhez, hogy megtanítsa őket a sajtkészítés mesterségére. Ezért is hívták "örök értékű ajándéknak". – mondta Konstantinos Flouris (Görög Nagykövetség, Gazdasági és Kereskedelmi Osztály) a sajtverseny indulásakor.

„Görögország sajtban gazdag ország, sajtkedvelő lakossággal. A görögök számára a sajt nem csupán az egyéb étkezéseket kiegészítő fogás, hanem önálló étel. Az egy főre jutó évi sajtfogyasztás 25 kiló körül mozog, ez az EU tagországai közül az egyik legnagyobb. Sajttermelés tekintetében Görögország a 28 EU tagország között a 9. helyen áll. Az országban 16 millió birka és kecske él, melyek tejét sajt- és joghurtkészítésre használják.  

Minden egyes tájegységnek megvan a maga jellegzetes sajtféléje. A talaj, a növényzet, a mikroklíma, a helyi állatfajták és a hagyomány – mind hatással voltak a helyi sajtok kialakulására. Az emberek mindig is keresték ezeket a helyi sajtkülönlegességeket, melyek neve rendszerint utal származási helyükre. A sajtfajtáknak típus és származási hely után történő elnevezése évszázadokig e termékek védjegyéül szolgált, segítette a fogyasztók eligazodását.

A hagyományt követve a görög sajtkészítőknek sikerült komoly sajtválasztékot előállítaniuk, némely sajtjuk egyedülálló az egész világon. A sajtkészítés mestersége évek hosszú során át fejlődött ki. Pl. a feta sajtot Görögországban több, mint kétszáz éve csinálják, és első helye a görög vacsoraasztalokon megkérdőjelezhetetlen. Figyelemreméltó, hogy Görögországban kb. 300 féle sajtot állítanak elő kisebb vagy nagyobb mennyiségekben, melyek közül az Európai Bizottság 21 fajtának ítélte oda az OEM (Oltalom alatt álló Eredetmegjelölésű) státuszt. Az OEM státusz azt is garantálja, hogy az adott sajtot régóta készítik a helyi hagyománynak megfelelően és eleget tesz a magas minőségi és higiéniai követelményeknek.

A sajtokat termelő és exportáló görög cégek sokat fektettek be modern szabványosítási és csomagolási technológiákba, hogy megfelelhessenek a magas európai minőségbiztosítási szabványoknak (HACCP, ISO, AGROCERT).

A kefalotiri, a gravierával és a fetával együtt a legnépszerűbb sajtok közé tartozik Görögországban. A kefalotiri juh- és/vagy kecsketejből készül. Nagyon kemény állagú, halványsárga színű, erős ízű, száraz textúrájú sajt. Története a bizánci időkig nyúlik vissza, és úgy tartják, hogy a legtöbb görög keménysajt őse.

A fiatal sajtokat legalább két-három hónapon át érlelik, míg az öreg kefalotiri akár egy éves is lehet, ilyenkor szárazabb és erősebb ízű. A kefalotiri íze hasonlít a Gruyére-re de erősebb és sósabb. Ezt a sajtot fogyaszthatjuk magában vagy számtalan tészta- hús- és zöldségételhez. Felszeletelve vagy kockára vágva meg is süthető: ez a hagyományos görög „saganaki". Reszelve különösen alkalmas szószok, pizzák pörköltfélék és saláták ízesítésére. Ezt az erős ízű, sajttálakra ideális sajtot gyakran szolgálják fel friss idénygyümölcsök: pl. körte, füge, szőlő mellé, vörösbor és kolbász kíséretében."

http://www.nemzeteksajtversenye.hu

Lantai József