Jövő januártól uniós elvárásnak megfelelő tőkekövetelmények a bankrendszerben és a befektetési vállalkozások körében
2 perc olvasás
Az egységes európai uniós szabályozási szint mielőbbi teljesítése érdekében az MNB 2015. október 16.-án megjelent rendeletében – közel két éves átmeneti időszak után – jövő januártól az uniós szabályok szerinti tőkekövetelmények alkalmazását írja elő a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára. A hazai bankrendszer felkészült az EU által meghatározott követelmények teljesítésére.
Az egységes európai uniós szabályozási szint mielőbbi teljesítése érdekében az MNB 2015. október 16.-án megjelent rendeletében – közel két éves átmeneti időszak után – jövő januártól az uniós szabályok szerinti tőkekövetelmények alkalmazását írja elő a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára. A hazai bankrendszer felkészült az EU által meghatározott követelmények teljesítésére.
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években rendeleti úton biztosította, hogy a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások fokozatosan tegyenek eleget az 575/2013/EU rendeletben (CRR) meghatározott szigorúbb uniós tőkekövetelményeknek.
Az MNB a Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendeletében 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények kalkulációjára vonatkozó szigorúbb számítási módok bevezetését írta elő, megfeleltetve így a tőkekövetelményeket az egységes európai szabályozási szintnek. A magasabb uniós tőkekövetelmények előírása elősegíti az uniós elvárásokhoz való gyorsabb felzárkózást, továbbá jelentősen javítja a hazai pénzügyi rendszer stabilitását és megítélését.
A tőkekövetelmények uniós szintre emelése nem egy egyedülálló szigorítás. Az erről szóló MNB rendelet ugyanis illeszkedik abba a közösségi bankrendszer sokkellenálló képességét erősítő és a pénzügyi rendszer stabilitást ösztönző szabályozási csomagba, melynek keretében nemrég a jegybank az ún. likviditásfedezeti követelmény (LCR) gyorsított bevezetéséről is döntött. A jegybank célja, hogy minden olyan pénzügyi szabályozási kérdésben, ahol a tagállami mérlegelés megengedett, törekedjen az egységes uniós (szigorúbb) szabályozási szint mielőbbi elérésére, erősítve ezzel a pénzügyi piacokba vetett fogyasztói bizalmat is.
