A gyöngy

Aranyműves legyen a talpán, aki gyöngyökkel kombinált ékszert akar készíteni. A gyöngyöket úgy kell kifúrni, hogy csapokat lehessen illeszteni hozzá és ne törjön el, ne repedjen el. Mert a gyöngy kényes jószág.

Aranyműves legyen a talpán, aki gyöngyökkel kombinált ékszert akar készíteni. A gyöngyöket úgy kell kifúrni, hogy csapokat lehessen illeszteni hozzá és ne törjön el, ne repedjen el. Mert a gyöngy kényes jószág.

   Már a Biblia is említi a gyöngyöket. Mátyás király udvarában megfordult Theophrastus (ismertebb nevén Paracelsus) műveiben többször írt a porrá zúzott gyöngyökről, mint gyógyszerről. Kolumbusz említi, hogy az indiánok nyakláncán gyöngyöket látott. Hogy milyen fajta gyöngyökről maradt fenn emlékünk, nem tudjuk. Ugyanis többféle gyöngy létezik.

   Legritkább a mélytengeri. Ahogy Udvardy Tibor énekelte Bizet Gyöngyhalászok c. operájában: „a gyöngy, a drága gyöngy, ott fekszik lenn, a tengeren." De az édesvízi igazgyöngy is olyan értékes, hogy kevés ember engedheti meg magának a megvételét, még ha jómódú is az illető. Igazán szép példányok csak a Perzsa-öbölben, India partjainál és Venezuelában találhatók.

   A tenyésztett gyöngyöt a japán Mitimoto Kökichi fejlesztette ki a múlt század elején. Azonos nagyságú tenyésztett gyöngy értéke akár negyven százaléka is lehet az igazgyöngyének. Mert előállítása korántsem egyszerű. A kagyló köpenyébe egy gyöngyházgolyócskát helyeznek. Az így beoltott kagylókat a tengervízbe helyezik, pontosabban belógatják a tengervízbe. Talán kevesen tudják, a tenyésztett gyöngyöt a kagyló 4-7 év alatt növeszti fel.

   Mindhárom gyöngyfajta azonos tulajdonsága, hogy igen kényes. Puha, könnyen karcolódik. Gyenge savak és lúgok tompítják a színét, még a veríték is árthat a gyöngynek. Nem csak „gyöngyház színűt" ismerünk, előfordul rózsaszínű, zöldes, kékes, fekete és más színű is. Nagyságát karátban mérik.

   Van még üveggyöngy is, mindenféle színben, bátran hordhatók, igen szépek, alig lehet megkülönböztetni a valóditól. És persze megfizethetők. Speciális műanyagból is készítenek műgyöngyöt. A Fővárisi Műanyagipari Vállalat kísérletezte ki 1962-1967. között a gyártástechnológiáját. Igen tetszetős gyöngyház tárgyakat gyártottak és exportáltak.

   Külföldi múzeumokat járva ne mulasszunk el néhány, híres ékszertárgyakba foglalt különleges gyöngyöt megnézni. A világ legnagyobb, körte alakú, öt centiméteres Hope-gyöngyöt a londoni South Kensington Múzeumban őrzik. Gyöngy „óriásokat" tartalmaznak az osztrák koronaékszerek Bécsben, a Hofburgban. Csodás gyöngyök találhatók Drezdában a Grünes Gewölbe ékszergyűjteményében (itt látható a világ legnagyobb, zöld színű,        60-karátos gyémántja is). A prágai várban megtekinthetők a Loreto templom monstrancai (szentségtartói) hatalmas gyöngyökkel díszítve.

   Befejezésül felhívnám a figyelmet Karinthy Frigyes csodálatos kisnovellájára. Pista, a gyöngykagyló. Aki nem hagyja magát kizsákmányolni és maga szeretné értékesíteni a keservesen kihordott gyöngyét. Eljut Amerikába Rothschildhoz, felajánlja a gyöngyöt megvételre, de a milliomos nem hiszi el, hogy valódi és kidobja. Az írás nem csak szatíra, hanem mély társadalom lélektani és filozófiai gondolatokat tartalmaz. Érdemes elolvasni. Másodszor is.

Láng Róbert