Slágermagyarázat

Darvas Szilárd (1909-1961) költő, konferanszié, vígjáték- és kabarészerző, szilveszteri műsorok népszerű vezetője. A Rádiókabaréból ismerte az egész ország. (Miatta változtatott nevet egy fiatal színész, Darvas Szilárd. Akkoriban nem volt ildomos egy népszerű ember nevét viselnie a pályakezdőnek. Aki Kossuth- és Jászai-díjas kiváló művész lett, sajnos már nincs közöttünk. Darvas Ivánként futotta be sikeres pályáját.)

Darvas Szilárd (1909-1961) költő, konferanszié, vígjáték- és kabarészerző, szilveszteri műsorok népszerű vezetője. A Rádiókabaréból ismerte az egész ország. (Miatta változtatott nevet egy fiatal színész, Darvas Szilárd. Akkoriban nem volt ildomos egy népszerű ember nevét viselnie a pályakezdőnek. Aki Kossuth- és Jászai-díjas kiváló művész lett, sajnos már nincs közöttünk. Darvas Ivánként futotta be sikeres pályáját.)

   Darvas Szilárd kitalált egy új műfajt a slágermagyarázatot. Kellett hozzá énekes, zongorista és a magyarázó. Aki a dalt elemeire bontotta. A soronkénti dal elhangzása után rendre jött a szóbeli humoros magyarázat, asszociáció, burkolt mondanivaló, szándékos félrehallás és hasonlók. Sikeres új találmány volt, elsősorban a Kossuth-rádióban hallgathattuk, az egycsatornás televízió akkor még fekete-fehér színű gyermekcipőben járt. Megpróbálom bemutatni a műfajt, Bródy János örökzöld slágerével, énekelte Koncz Zsuzsa.

   Mama, kérlek, meséld el nekem, (Nem mese ez gyermek, kőkemény valóság.) Hogy milyen volt az élet nélkülem, (Könnyebb kicsim, sokkal könnyebb, de azért nagyon örültünk neked.). Gondoltál rám, mikor azt tervezted el, hogy mi lesz majd, ha nagy leszel.  (Hát terveim azok voltak. Nobel-díjas orvos, dúsgazdag üzletasszony, szépségkirálynő, miniszterelnök, olimpiai bajnok, a Nemzeti Színház dívája.)  Mama, kérlek, meséld el nekem, hogy hogyan kezdődött az életem, (Mikor megláttam jóképű iskolatársamat, aki hárommal járt felettem a gimnáziumban, rögtön arra gondoltam, szívesen elromantikáznék vele.) Véletlen volt, vagy gondoltál reám, (Véletlen? Három hétig szerveztem, a nagyanyád Zalakarosra ment pihenni, apádnak Győrben volt tárgyalása, anyád délelőtti műszakban dolgozott, a kagylót letettük a telefon mellé.) Azon az édes éjszakán. (Délelőtt volt kicsim, fél tíz és háromnegyed tizenegy között.) Hisz jól tudod, nem kértelek, nem kértem tőled az életet. (Bizony kicsim, így van ez, ha kilépsz majd a nagybetűs Életbe, magadtól is rájössz. Mert az az igazság, hogy sokszor hiába kér valamit az ember, nem kapja soha meg. És hiába nem kér belőle, megkapja.) S még mielőtt majd egyszer meghalok, (Nem lesz az olyan könnyű kicsim, mint kimondani. Annyi öröm és annyi csalódás ér majd, hogy már unod az egészet és akkor még a harmadán sem leszel túl.) Még tudnom kell, hogy miért vagyok. (Hát ezt már sok okos ember kutatta. Van aki szerint az élet célja a küzdés maga. Vagy a cél a boldogság, ehhez eszköz a szabadság.  Valójában életünk végéig spekulálhatunk ezen. Mama, kérlek meséld el nekem, Hogy milyen volt az élet nélkülem, (Üresnek éreztem az életemet.) Érezted azt, mikor téged elhagyott, Milyen jó, hogy én még nem vagyok. (Hát bizony keservesen csalódtam. De aztán megtaláltam az Igazit. Apádat.) Mama, kérlek, azt mondd meg nekem, Akartad-e azt, hogy így legyen. Amikor az ember igazás szerelmes, nem tudja mit akat. Csak szeretni.) Én azt hiszem, hogy véletlen csupán Hogy éppen ő az én apám. (Én meg azt hiszem, hogy sorsszerű. De most már fejezd be a kérdezősködést, mert hamar megöregszel.)

Láng Róbert