A magyar nemes
3 perc olvasás
Sokat hallunk mostanában a nemességről, a magyar történelmi családok tagjainak találkozóiról, a vitézi bálokról. Kikről is van szó tulajdonképpen? A nemesség társadalmi jelentőségű, az uralkodó által adományozott kitüntető örökös cím. A magyar állam megalakuláskor a kormányzó osztály intézte az állam ügyeit, törvényeket hozott, irányította az állami szervezeteket, megvédte az országot a külső ellenségtől, ezért kiváltságokat élvezett.
Sokat hallunk mostanában a nemességről, a magyar történelmi családok tagjainak találkozóiról, a vitézi bálokról. Kikről is van szó tulajdonképpen? A nemesség társadalmi jelentőségű, az uralkodó által adományozott kitüntető örökös cím. A magyar állam megalakuláskor a kormányzó osztály intézte az állam ügyeit, törvényeket hozott, irányította az állami szervezeteket, megvédte az országot a külső ellenségtől, ezért kiváltságokat élvezett.
A magyar nemesség, miként Európában mindenhol a nobilitás, feudális előjogokkal, születési és származási alapú kiváltságokkal rendelkező uralkodó társadalmi osztály volt. A kiváltságok a leszármazottakra is vonatkoztak.
A nemesi címmel földbirtok járt. Nagyságát valószínűleg érdemek, elsősorban hadi győzelmek határozhatták meg. Kétféle földbirtok volt, a teljes jogú és a hitbizomány. Ez utóbbit a tulajdonos sem egészben, sem részben nem adhatta el, viszont a birtokból származó összes jövedelem őt illette meg.
Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása után még hosszú ideig küzdöttek a legitimisták (királypártiak) a Magyar Királyság visszaállításáért a kormányzó uralma helyett. Ennek egyik eleme lehetett, hogy csak király adhatott nemesi címeket és az ezzel járó birtokokat. A kormányzót nem illette meg ilyen jog, ezért alapította Horthy Miklós a Vitézi Rendet, amely hasonló volt a nemességhez.
A magyar arisztokrata osztály hierarchikus volt. A király és a trónörökös (koronaherceg) megszólítása „őfelsége". A királyi család tagjait „őfensége" illette meg. Utánuk következett a főnemesi rend, főherceg, herceg, őrgróf, gróf, megszólításuk „kegyelmes". A főnemesi rendhez tartozott a báró, őt „méltóságos"-nak kellett szólítani. A következő lécsőfok a köznemesi rend volt, titulusuk „nagyságos". Minden nemes ember előnevet kapott a hierarchiában elfoglalt helyétől függetlenül. (galántai herceg Esterházy Pál, széki gróf Teleki Pál, tolcsvai báró Korányi János, ómoravicai Imrédy Béla) A vitézi Rend tagjait a vitéz előnév illette meg (vitéz Benkő Gyula). Megjegyzem, a „tekintetes" megszólítás mindenkit megilletett, társadalmi hovatartozástól függetlenül.
A magyar nemesség egyik ága a székely nemesség. Címeit birtokkal együtt a Fejedelem adományozta Mátyás király óta, egyébként a hierarchia ugyanaz volt, egy kivétellel. A főnemesi rendhez „lófő" előnév tartozott. Közölük sokan vitézi rangot is kaptak a Kormányzótól. (vitéz lófő dálnoki Miklós Béla.)
A breznai kiáltvány híres okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek sorában. 1703-ban kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezna várában. A fegyverbe szólító kiáltvány így kezdődött: Nemes és nemtelen igaz magyarokhoz! Ebből is látszik, ha baj van, nem számítanak a kiváltságok.
Láng Róbert
