2024.július.22. hétfő.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Új szájon át szedhető terápiákat fogadott be az OEP a tüdőrák kezelésére

3 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/111526"><img class="image image-preview" src="/files/images/index_954.jpg" border="0" width="225" height="225" /></a></span>Az eddig kizárólag egyedi méltányossági kérelemmel alkalmazható készítmények társadalombiztosítási támogatással 2017. április 1-től érhetők el.

Az eddig kizárólag egyedi méltányossági kérelemmel alkalmazható készítmények társadalombiztosítási támogatással 2017. április 1-től érhetők el.

Az eddig kizárólag egyedi méltányossági kérelemmel alkalmazható készítmények társadalombiztosítási támogatással 2017. április 1-től érhetők el.

A tüdőrák mind hazánkban, mind világszerte a leggyakoribb és legnagyobb arányban halállal végződő daganattípus.[1] Magyarországon évente 10 000 feletti az új tüdőrákos megbetegedések száma – ezek 90%-áért a dohányzás a felelős -, és közel 8 000 beteg hal meg következtében.[2] Az új megbetegedések 85%-át az úgynevezett nem-kissejtes tüdőrák teszi ki, amelynek leggyakoribb típusa, az esetek közel fele a mirigyhámból indul ki.

Az ilyen típusú daganatban szenvedők közül évente körülbelül 300-350 betegnél mutatnak ki a hámsejtek által termelt megváltozott tulajdonságú receptort, ami érzékeny a szervezett által termelt növekedési faktorra (ezek az ún. EGFR mutációk). Az egyik, most befogadott tüdőrák elleni daganatellenes készítmény célzottan azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknél jelen van ez a mutáció. A receptorok jelfogó molekulák, amelyek különféle információkat közvetítenek a sejtmagba. A sejtosztódás során a megváltozott receptorok olyan jeleket közvetítenek, amelyek folyamatos növekedésre és osztódásra utasítják a sejteket, vagyis daganatnövekedést váltanak ki. A mutációt úgynevezett molekuláris diagnosztikai vizsgálattal lehet kimutatni, amelyet már hazánkban is több patológiai intézetben térítésmentesen elvégeznek. A készítmény hatásosságát számos klinikai vizsgálat is alátámasztja, melyekben több száz beteg vett részt. Ezek eredményeképpen arra jutottak, hogy a jelenlegi legmodernebb kemoterápiás kezeléssel összehasonlítva a célzott kezelést kapó betegek állapotromlás nélküli túlélése körülbelül megkétszereződött. A vizsgálatok tehát kimutatták, hogy a most befogadott terápia – amelyet már több mint 60 országban engedélyeztek – csökkenti a betegség előrehaladását, ezen kívül a mellékhatásai is jól kezelhetőek.

A másik készítménynek, – amely szintén áprilistól érhető el társadalombiztosítási támogatással- három olyan receptor áll a támadáspontjában, melyek a daganatnövekedésért, a daganatos érújdonképződés kialakulásáért és a fenntartásáért felelnek. Ezt a daganattípust a betegek többségénél már előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, illetve a kemoterápia után általában az állapot rosszabbodását tapasztalják, így nagy szükség van hatásos másodvonalbeli kezelésekre. A másodvonalú kezelés fő célja, hogy a jó életminőség fenntartása mellett meghosszabbítsa az élettartamot. A klinikai vizsgálatok, melyeket 27 országban, több mint 1300 beteg bevonásával végeztek, kimutatták, hogy a most befogadott készítmény kombinációs terápiában több hónapos túlélést biztosít anélkül, hogy a betegek életminőségére kedvezőtlen hatásokat gyakorolna.

A rák gyógyításában – az idejében történő felismerés mellett – nagyon fontos szerepe van a legújabb gyógyszerfejlesztések eredményeként elérhető célzott terápiáknak, melyek hatékonyabbá teszik a gyógyulást, és ezzel a várható túlélés is meghosszabbodhat: a most befogadott készítményekkel még több beteg részesülhet ezekben a modern gyógyszeres kezelésekben.


[1] Tüdő- és mediastinalis onkológia (szerk. Bodoky György, Kopper László): Kovács Gábor – Epidemiológia és etiológia (64. o.)

[2] http://www.onkol.hu/hu/rakregiszter-statisztika

Tüdő- és mediastinalis onkológia (szerk. Bodoky György, Kopper László): Kovács Gábor – Epidemiológia és etiológia (71. o.) Globoscan 2002.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.