Még mindig sok a nem diagnosztizált beteg – május 2-a az Asztma Világnapja
4 perc olvasás
Minden év májusának első keddjén tartják az Asztma Világnapot, amelynek célja a tájékoztatás és figyelemfelhívás a népbetegségnek minősülő asztmára, a betegség tüneteire és a lehetséges gyógymódokra.
Minden év májusának első keddjén tartják az Asztma Világnapot, amelynek célja a tájékoztatás és figyelemfelhívás a népbetegségnek minősülő asztmára, a betegség tüneteire és a lehetséges gyógymódokra.
Az Asztma Világnap, egy olyan betegség világnapja, amely világszerte már 300 millió embert érint.[1] A népbetegségnek számító asztma Magyarországon is meglehetősen gyakori, a diagnosztizált betegek száma megközelíti a 300 ezret, azonban az érintettek száma ennél minden bizonnyal nagyobb: az asztmában szenvedők jelentős része még csak nem is tud a betegségéről.[2]
Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmás, az asztmás betegek 90%-ának gyermekkorban alakul ki a betegsége.[3] Míg gyerekkorban azonban inkább allergiás eredetű a megbetegedés, addig felnőttkorra ez kevésbé jellemző, ráadásul a nem allergiás eredetű asztma kialakulásának okát nem ismerjük.
Mit tegyünk, ha asztmára jellemző tüneteket észlelünk?
Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek. Számos inger – virágpor, allergia, légúti fertőzés vagy akár fizikai terhelés – kiválthatja a légutak begyulladását, a nyálkahártya megduzzadását, aminek hatására a légutak beszűkülnek, s ez okozza a kellemetlen tüneteket. Az asztma jellegzetes tünetei a légszomj, gyakori köhögés, mellkasi szorítás, zihálás, sípoló légzés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Milyen vizsgálatokat végez az orvos a diagnózis felállításához?
A fenti tünetek más betegségekre is jellemzőek lehetnek, ezért akár többféle vizsgálat is szóba jöhet. A fizikális vizsgálatot, az allergiavizsgálatot és vérvételt követően a tüdő állapotát méri fel az orvos. A hörgők szűkületére utaló értékeket légzésfunkciós vizsgálattal állapítják meg. A csúcsáramlást mérő készülékkel az asztmás beteg naponta követheti állapotváltozását. Ezek a vizsgálatok az esetek többségében már eredményre vezetnek, azonban ha ezen mérések alapján sem diagnosztizálható egyértelműen az asztma, de a tünetek fennállnak, további vizsgálatokra lehet szükség.
Mit tehet az, akiről kiderül, hogy asztmás?
A vizsgálatok eredményeire támaszkodva az orvos megállapítja az adott betegség súlyosságát és előírja a megfelelő terápiát. Nagyon fontos, hogy az orvos és a beteg együttműködjön a betegség kezelése során, a beteg pontosan betartsa az utasításokat és rendszeresen részt vegyen a kontrollvizsgálatokon.
Az asztma krónikus, vagyis jól kezelhető, de az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható betegség. A megfelelő kezeléssel szinten tartható, és a beteg számára jó életminőség érhető el. A terápiás lehetőségek, eszközök folyamatosan fejlődnek, így léteznek ma már könnyen használható, tartós hatású inhalációs hörgőtágító készítmények is, amelyek igen komoly segítséget jelentenek abban, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen.
A betegségtudat lelkileg megterhelő lehet, ezért érdemes felkeresni olyan betegszervezeteket, ahol az érintettek kicserélhetik tapasztalataikat, megtanulhatják, hogy milyen életmódváltással segíthetik a tünetmentességet, ötleteket és inspirációt kaphatnak egymástól.
[1] http://semmelweisfigyelo.hu/hu/abc/a/betegseg/412
[2] https://www.allergiakozpont.hu/tudogyogyaszat-asztma
Közérthetően az asztmáról – Lélegezzünk könnyebben! Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) kiadványa – 2001
[3] https://www.boehringer-ingelheim.hu/press-release/ki-lehet-e-noni-gyermekkori-asztmat
