Tanár úr kérem

Az első kiadás-1916. Illusztrálta: Vértes MarcellJobban illene az íráshoz a „Megjegyzések Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című novellás kötetéhez (kisregényéhez?)", de hogy nézne ki ilyen hosszú cím? Nemrég olvastam újra sokadszor a zseniális író művét és arra gondoltam, milyen hatással lehet egy mai tizenévesre? Ugyanis sok mindent érthetetlennek találna.

Az első kiadás-1916. Illusztrálta: Vértes MarcellJobban illene az íráshoz a „Megjegyzések Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című novellás kötetéhez (kisregényéhez?)", de hogy nézne ki ilyen hosszú cím? Nemrég olvastam újra sokadszor a zseniális író művét és arra gondoltam, milyen hatással lehet egy mai tizenévesre? Ugyanis sok mindent érthetetlennek találna.

   Az egyik epizódban a rossz tanuló bukásra áll. Kihívják felelni és így gondolkodik: „Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. Ha nem, különbözetivel átmegyek a polgáriba és katonai pályára lépek". Itt álljunk meg. Karinthy a könyvet 1916-ban írta. Az iskolarendszer akkor a következőképpen nézett ki. Minden hatéves gyereket beírattak az elemi iskolába. A negyedik osztály elvégzése után három út állt előtte.

   Egy: folytatni az elemit és elvégezni a nyolc osztályt. A „nyolc elemit végzett" fiatalnak nem sok lehetősége akadt a társadalmi ranglétrán való előrelépésre. Gyenge volt a képzés, az elemiben sok „képesítés nélküli" tanított az iskolákban. Jó esetben munkás, vagy szakmunkás válhatott a diákból.

   Kettő: beírathatták a szülei négyosztályos, reáltantárgyakban erős polgári iskolába. Utána megnyílt az út a magasabb presztízsű szakmák felé. Lehetett belőle 3-4 év tanulóidővel nyomdász, órás, műszerész, optikus, de akár könyvelő, rendőr, vagy állomásfőnök is.

   Három: a nyolcosztályos gimnázium. Ez nem volt egyszerű. Kellett hozzá motivált tanulási készség, otthoni kiskönyvtár, lexikon, anyagi háttér. A legtöbb gimnáziumban tandíj (nyolc éven át), drága tankönyvek, szótárak, esetleg kötelező egyenruha, tanulmányi kirándulások.

   A lányok c. fejezet megértéséhez figyelembe kell venni, hogy abban az időben nem ismerték a koedukált oktatást. Fiú- és leányiskolákba jártak a diákok, ezért eleve egy bizonyos titokzatosság övezte a testközelbe kerülő lányokat, már a fiúk szemszögéből. Nem értették, hogy a csitriket magázták a tanárok, kisasszonynak szólították őket. A fiúkat pedig vezetéknevükön hívták, tegezték, „alászolgája tanár úr!" megszólítással kellett köszönni. (az alázatos szolgája rövidítése) A budapesti Marczibányi-téri Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnáziumnak két bejárata van, két szép hatalmas kovácsolt vas kapu, egymástól huszonöt méterre. Az egyik kapun a fiúk, a másikon a lányok mehettek be hajdanán. Valóságos műremek az iskolatáskás kislány és kisfiú kovácsolt vas alakja a kapuk szárnyain. Az iskola egyik részét a másiktól fal választotta, el nem volt átjárás. Szóval ilyen körülmények között Karinthy diákja nem értette a lányok viselkedését, irigyelte, de le is nézte őket, sóvárgott utánuk

  A következő mondat: egykettedre állok fizikából, de sajnos háromnegyedre sikerült a magyar dolgozatom, panaszkodik a nebuló. Hosszú évtizedeken át az 1 (jeles) volt a legjobb jegy, ezt követte a 2 (jó), 3 (elégséges), 4 (elégtelen). Amikor én érettségiztem, így alakultak az érdemjegyek: 7 (kitűnő). 6 (jeles), 5 (jó), 4 (közepes), 3 (elfogadható), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Tempora mutantur.

   Karinthy ezzel az egyetlen könyvvel ís bekerült volna a magyar irodalomtörténetbe. Szerencsére írt ő verseket is, továbbá regényeket, egy- és háromfelvonásos színdarabokat, nagyjából háromezer novellát. És új műfajokat is teremtett, az irodalmi paródiát. (Így írtok ti. Együgyű lexikon.)

Kedves tizenéves fiatal barátaim! Kérlek benneteket, vakációzás közben olvassátok el a könyvet. Rájöttök, hogy „mennyi kedély, humor, emlék, fiatalság" van a diákévekben, minden feleltetés, dolgozat, házi feladat, igazságtalan osztályzat, fegyelmezés, feleslegesnek tűnő ismeretek ellenére.

Láng Róbert