A magyar egyetemista vállalkozna, a külföldi multihoz menne

Az elsőéves hallgatók harmada próbálna szerencsét külföldön a diploma megszerzése után, míg a vidéki munkavállalás csupán a fiatalok töredéke számára ideális jövőkép – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb Karrierterv kutatásából. A hazai diákok számára a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb lehetőség, míg a külföldiek inkább ismert multinacionális cégeknél vagy nemzetközi szervezeteknél dolgoznának. A diplomázástól az elsőévesek idehaza elsősorban magasabb jövedelmet és biztos megélhetést, a külföldiek a tudás és műveltség megszerzését várják.

Az elsőéves egyetemisták 35 százaléka tervezi, hogy a diploma után külföldön vállal munkát, míg 58 százalékuk Budapesten kezdené meg karrierjét a METU Karrierterv kutatása szerint. A felmérés évente vizsgálja az intézményben nappali szakon tanuló, aktív hallgatók karrierrel kapcsolatos elvárásait, terveit és motivációit. A közel 350 magyar és külföldi elsőéves diák véleményét reprezentáló kutatás idén először lehetőséget ad a két hallgatói csoport közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálatára.

Hogyan választanak egyetemet a hallgatók?

A felsőfokú tanulmányaikat idén kezdő fiatalok úgy ítélik meg, hogy az egyetemre való jelentkezéskor összességében a gyakorlati életre való felkészülés lehetősége, a képzés színvonala, az oktatók segítőkészsége, az oktatás színvonala és a megszerezhető diploma piacképessége voltak a legfontosabb döntési szempontok. A METU-ra az idei felvételi időszakban 36 országból, 3652 fő összesen 5127 jelentkezést adott le. Az alapszakok esetén a két százalékos országos csökkenéssel szemben az intézménynél két százalékkal nőtt a jelentkezők száma.

Munka az egyetem mellett

A kutatás során megkérdezettek fele már jelenleg is dolgozik tanulmányai mellett, a magyar hallgatóknál 58 százalék, míg a külföldieknél 26 százalék ez az arány. Az elsőéves diákok átlagosan 18 órányi munkát végeznek egy héten. A METU 2016-os Karrierterv kutatása alapján elmondható, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a képzés előrehaladtával, és a fiatalok munkával töltött ideje is hosszabbodik. A korábban vizsgált harmadévesek 2014-ben még átlagosan heti 17,6 órát, 2015-ben 20,1 órát, 2016-ra pedig már 24,8 órát dolgoztak.

Itthon a saját vállalkozás, a külföldiek körében a multi a népszerű

Változatlanok a saját vállalkozás létrehozásával kapcsolatos tervek, a magyar fiatalok számára a METU 2016-os Karrierterv kutatásához hasonlóan továbbra is ez a legvonzóbb jövőkép. Az évfolyam tagjai körében a második legnépszerűbb munkahelynek a multinacionális cégek bizonyultak, a harmadik helyen pedig az uniós vagy egyéb nemzetközi szervezetek állnak. A külföldi diákok körében kevésbé népszerű a saját vállalkozás létrehozása, listájukon csak a harmadik helyen szerepel, lemaradva az ismert multinacionális cégektől és a nemzetközi szervezetektől. Mindkét csoportban a közszféra, valamint a nonprofit szervezetek és alapítványok vonzereje a legkisebb, de a külföldi hallgatók magasabbra értékelték ezeket a szektorokat.

Külföldi ambíciók

A kutatás szerint a magyar válaszadók 35 százaléka tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön próbál szerencsét. A hazai diákok 58 százaléka Budapesten szeretne dolgozni, míg csupán 7,5 százalékuk képzeli el a jövőjét vidéken. A külföldi hallgatók 90 százaléka nem Magyarországon vállalna munkát a diploma után, 53 százalékuk egy európai országban helyezkedne el. A külföldiek csupán 18 százaléka költözne vissza saját hazájába, míg 8 százalék az Egyesült Államokban vállalna munkát.

Mi van a diploma mögött?

A METU magyar hallgatóinak diplomaszerzéssel kapcsolatos legfontosabb várakozásai között 2017-ben az első helyen a magas jövedelem, a második helyen pedig a tudás és műveltség megszerzése áll, míg a vezetői pozíció betöltésének lehetősége a harmadik helyre került. A külföldiek jelentősen kisebb arányban várnak magas jövedelmet a diplomaszerzéstől, az ő körükben a tudás, műveltség megszerzése volt a legnépszerűbb válasz. A válaszadó diákok legfontosabb értékként első helyen a családi életet, második helyen a jó anyagi körülményeket jelölték meg.

A Budapesti Metropolitan Egyetem idei legfiatalabb jelentkezője 2000-ben született, míg a legidősebb felvételiző 1954-es születésű, azaz pontosan 63 évesen kezdheti meg tanulmányait. Az 5127 jelentkezés összesen 36 országból, többek között Brazíliából, Macedóniából, Peruból, Üzbegisztánból és Venezuelából érkezett, de vietnámi diákot is találhatunk majd a 2017-es őszi félév gólyái között. Évről évre egyre népszerűbbek az angol nyelvű képzések, idén 17 különböző angol nyelvű szakra összesen 352 jelentkezés érkezett a központi felvételi rendszeren keresztül. A METU legnépszerűbb képzései magyar és angol nyelven is a kommunikáció és média, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing szakok. A leglelkesebb felvételiző szinte biztosra ment, hiszen összesen hat jelentkezést adott be a METU-ra.

A pótfelvételi időszak július 28. és augusztus 7. között zajlik, ahol a felsőoktatásba jelentkező fiatalok már csak egy intézményt jelölhetnek meg – érdemes ezért az egyetemek honlapjain és nyílt napjain tájékozódni. A pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésekre, alap- és mesterképzésekre, valamint osztatlan mesterképzésekre is lehet jelentkezni. A diákok a Felvi.hu-n, július végétől tájékozódhatnak a meghirdetett pótfelvételi helyekről.