Területi alapú tartalomkorlátozás: a legfontosabb tudnivalók az uniós rendeletről

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendíti az elektronikus kereskedelmet.

„A területi alapú tartalomkorlátozás tilalma a fogyasztók számára szélesebb választékot és ezzel előnyösebb ajánlatokat, a vállalkozások számára pedig több lehetőséget jelent. A bolgár elnökség nagy jelentőséget tulajdonít a digitális gazdaságnak. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet az előző elnökségeknek, a parlamentnek és a bizottságnak, amiért sikeresen előmozdították az európai digitális egységes piac létrejöttét” – mondta Liliana Pavlova, a bolgár tanácsi elnökségért felelős miniszter.

Cél és hatály

Az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Nem tartoznak ugyanakkor a rendelet hatálya alá azok a szolgáltatások, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférés, valamint ezek használatának biztosítása, illetve a szerzői jogi védelem alatt álló művek immateriális formában – például zenei streaming szolgáltatások, elektronikus könyvek, online játékok és szoftverek formájában – való értékesítése. Ez a szabály mindazonáltal a bizottság általi felülvizsgálat tárgyát képezi majd.

A szolgáltatási irányelvvel összhangban más, például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások sem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

A kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően. Ezek a helyzetek a következők:

• a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
• a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (ilyen például a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás, a weboldaltárhely-szolgáltatás vagy a tűzfalszolgáltatás);
• a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez, vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Passzív értékesítés

Általános szabályként az új rendelet lesz az irányadó a versenyjoggal való ütközés esetén. Ez azonban nem érinti a szállítók azon jogát, hogy az aktív értékesítésre vonatkozó korlátozásokat alkalmazzanak.

Az unió versenyjoga különbséget tesz a passzív és az aktív értékesítés között: előbbiről akkor beszélünk, ha a vevő felkeresi a forgalmazó honlapját, kapcsolatba lép a forgalmazóval, ami végül értékesítéshez vezet, utóbbiról pedig akkor, ha a forgalmazó ajánlataival a vevők egy meghatározott csoportjához fordul. A passzív értékesítés korlátozása általánosságban a versenyjog megsértésének minősül, az aktív értékesítés korlátozása viszont a kereskedelmi szabadságból következő általános gyakorlat.

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

A bizottság két évvel a rendelet hatálybalépését követően fogja első alkalommal megvizsgálni, hogy az új szabályok milyen hatást gyakorolnak a belső piacra.

A vizsgálat azt is eredményezheti, hogy egyes elektronikus úton nyújtott, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat, így például letölthető zenét, e-könyveket, szoftvereket és online játékokat kínáló szolgáltatásokra a jogalkotók új szabályokat állapítanak meg.

Hatálybalépés

A rendeletet még 2018 márciusának vége előtt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetéstől számított kilenc hónap elteltével lép hatályba.

2016-ban indult a folyamat

A bizottság 2016. május 25-én nyújtotta be ezt a javaslatát a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

A bizottság a valódi digitális egységes piac megvalósításának célját szem előtt tartva a javaslattal együtt benyújtott más, azt kiegészítő jogalkotási javaslatokat is: ezek közül az egyik a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a másik pedig a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányul.

Az Európai Parlament 2018. február 6-án hagyta jóvá a területi alapú tartalomkorlátozás tilalmáról szóló rendeletet.

Az Európai Tanács többször is hangsúlyozta a digitális egységes piaci stratégia fontosságát, és felszólított a stratégia mielőbbi végrehajtására, így többek között az online értékesített áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolására és a földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan megkülönböztetés gyakorlatának megszüntetésére – zárul a tanács közleménye.

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/PE-64-2017-INIT/en/pdf