A tavaszi fagyok évről évre komoly fenyegetést jelentenek a magyar gyümölcsösökre. 2025 áprilisában például az ország gyümölcsöseinek 80%-át érintette a fagy, egyes fajtáknál (kajszibarack, őszibarack) a teljes termés pusztulását okozva (Jelentős kár több gyümölcsfajnál – így vitte el a fagy az idei termést – Agroinform.hu). Ilyen esetekben a gazdák gyakran az állami kárenyhítésben vagy a biztosítói kártérítésben bíznak, hogy enyhítsék veszteségeiket. Felvetődik azonban a kérdés: mi történne, ha nem számíthatnának ezekre a “védőhálókra”? Vajon milyen technológiák állnak rendelkezésre a fagykár megelőzésére, és miért nem terjedtek el tömegesen hazánkban? Jelent-e tudatos kockázatvállalást vagy mulasztást, hogy sok gazda inkább utólag vár kártérítést, ahelyett hogy előre védekezne? Az alábbiakban áttekintjük a hatékony fagyvédelmi módszereket – különös tekintettel a fagyvédelmi brikettekre és gyertyákra –, a nemzetközi gyakorlatot és a hazai helyzetet, hogy megérthessük, valóban “elsóherkodta-e” a magyar agrárszektor a fagy elleni védekezést, vagy mélyebb okok állnak a problémák mögött.
A rendelkezésre álló fagyvédelmi technológiák
A fagykárok ellen két fő megközelítés létezik: passzív megelőzés (már jóval a fagyok előtt megtett óvintézkedések) és aktív védekezés (közvetlen beavatkozás a fagyos éjszakán) (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ). A passzív módszerek közé tartozik a fagytűrőbb fajták telepítése, megfelelő fekvésű területek választása (pl. fagyra kevésbé hajlamos domboldalak), metszési és tápanyag-utánpótlási praktikák a növények ellenálló-képességének fokozására, stb. Ezek hasznosak, de önmagukban nem nyújtanak biztos védelmet – ha beköszönt a késő tavaszi fagy, érdemben csak aktív módszerekkel lehet beavatkozni (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ). Lássuk tehát az aktív fagyvédelmi technológiák palettáját.
Fagyvédelmi gyertyák – tradicionális ültetvényfűtés
(New sustainable ways to fight frost) Ezer számra izzanak a paraffingyertyák egy toszkán szőlőültetvény sorai között. Az ilyen látványos “tűzmező” segít fagypont felett tartani a hőmérsékletet a rügyek magasságában és a hőmérséklet stabilan 3 fok fölött van, a külső hőmérséklettől függetlenül. E mellett pedig ha végig számolja valaki : ez 5000 db. fagyvédelmi gyertyánál több…
Ahogy mondani szokták: vagy védekezni kell becsülettel vagy halkabban síránkozni a károkról, mert ugyebár lehet mindenkire fogni a fagyvédelmet, meg rábizni a hátha megússzukra, de ettől még a kár az kár lesz. Aztán lehet csodálkozni, amikor a biztosító nyilvánvalóan ki akar „kúszni” a kártalanítás alól. Ekkor marad a rákenjük a bárkire is csak a gazda a nem hibás – gondolatok, hangzatos világgá kürtölésére alapozni. Amikor pedig ezt a képet megnézzük, fejben el kell érje az ember tudatá az, hogy ezen fotó Magyarországon nagyjából soha nem fog elkészülni, mert a csodavárás a fő fagyvédelmi módszer Magyarországon, a hátha nem történik akkora hideg, vagy hátha nem fagy el a gyümölcsösünk alternatív önpszichózisa. Végül is csak a biztosítók és az állam az aki rá tudja bírni a gazdákat arra, hogy átgondolják, védekeznek vagy…
Az egyik legrégebbi és legelterjedtebb aktív védekezési forma a fagyvédelmi gyertya, amely nagy méretű paraffin- vagy viaszgyertya (vödörben vagy bádogdobozban), 8–10 órán át egyenletes lánggal ég. A gyertyákat az ültetvényben hálószerűen szétosztva helyezik el, és fagyveszély idején begyújtják, így hőt sugároznak és enyhítik a lehűlést. Használatuk egyszerű, hatékonyságuk pedig megfelelő számú gyertya esetén jelentős: egy fagyos éjjelen képesek pár fokkal megemelni a növények környezetének hőmérsékletét, ami sokszor a különbséget jelenti élet és halál (elfagyás) között.
Hátrányuk a rendkívül magas költség és munkaigény: egy hektárnyi ültetvény védelméhez akár 500-600 gyertyára is szükség lehet. Francia tapasztalat szerint egyetlen paraffingyertya ára ~10 euró, és hektáronként kb. 600 darab kell belőle – vagyis egy fagyos éjszaka megvédése ~6000 euró (2,2 millió Ft) költséget jelenthet (French winemakers light candles, desperate to save their grapes from spring frost | Euronews). Nem csoda, hogy sok bortermelő is csak a legértékesebb ültetvényrészeit védi gyertyákkal, a kevésbé fontos parcellákat pedig a természet kegyeire bízza, mert nem gazdaságos minden tőkét megóvni (French winemakers light candles, desperate to save their grapes from spring frost | Euronews). A gyertyák emellett jelentős környezeti terhelést jelentenek (füst, CO₂-kibocsátás) és a begyújtásuk, majd eloltásuk komoly élőmunka-ráfordítást igényel. Mindezek ellenére Európa-szerte – főként szőlő- és gyümölcsültetvényeken – a gyertyák továbbra is fontos eszközei a fagy elleni védekezésnek, különösen ott, ahol más megoldás nem áll rendelkezésre vagy ahol a prémium minőségű termés értéke indokolja a költséges védelmet.
A mellékelt képet fogtuk és Ai segitségével leszámoltuk, mennyi az ott látható gyertyák száma majd ezen a logikai úton tovább haladva végeztünk néhány további számítást.
Ez a látvány – azaz körülbelül 1087 darab fagyvédelmi gyertya – nagyjából 5 435 000 forintba kerülne Magyarországon, ha darabját 5000 Ft-os áron vásárolnánk, raklapos csomagban.
Igen- sajnos ez a látvány csak egyetlen fagyos éjszaka költsége… A becslések alapján a képen látható, körülbelül 2,72 hektáros kajszibarack-ültetvény várható termése 2025-ben mintegy 40,76 tonna lehet. Ennek termelői piaci értéke: 💰 26 Millió forint. Ez azt jelenti, hogy a korábban kiszámolt 5,4 millió forintos gyertyaköltség az ültetvény értékének kevesebb mint 21%-a – tehát a védekezés gazdaságilag bőven megtérülhet, különösen, ha teljes termésveszteséget lehet elkerülni. Ugyanennyi védelmi ponttal számolva a fagyvédelmi brikettek használata 3 261 000 forintba kerülne – szemben a 5 435 000 forintos gyertyaköltséggel. Ez kb. 2,17 millió forint megtakarítást jelent egyetlen fagyos éjszaka alatt, miközben a védelem hatékonysága a gyertyákéhoz hasonló. A fagyvédelmi brikett pedig hála a magyar fejlesztői elmének, ugyan annyi ideig de impregnáltabb védelmet nyújt a földnek és közel felével csökkenthető a kitelepített mennyiség aminek hatására a költség egy fagyos éjszakár 1.5-2 herktárra már csupán 1.5-2M forint költséget jelent, a minden természetesen lebomló fagyvédelmi brikett tekintetében.
Fagyvédelmi brikettek – innovatív hőforrás a fagy ellen
(fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett) Fagyvédelmi brikett ég egy gyümölcsösben – a nagytömörségű préselt anyag órákon át tartó parázslással biztosít talajközeli meleget.
A fagyvédelmi brikett egy újabb keletű, magyar fejlesztésű megoldás, amely a gyertyákhoz hasonló elven, de környezetbarátabb és gazdaságosabb módon igyekszik meleget juttatni az ültetvény légterébe. A brikett tulajdonképpen egy nagytömörségű, préselt biológiai anyag (fűrészpor, növényi hulladék) kartondobozban. Különlegessége, hogy a doboz oldalfalain lévő nyílások kéményhatást hoznak létre: a szél oxigént juttat a parázsló brikettnek, ezáltal lassan, egyenletesen ég, 6-8 órán keresztül folyamatos hőt ad le (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett) (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). A begyújtása egyszerű (felül kell meggyújtani egy gyújtóssal, így lefelé izzik végig), utána különösebb beavatkozást nem igényel. Egy brikett által védett kör területe mintegy 5-8 méter sugarú, tehát hektáronként párszáz darabot kell kihelyezni belőle a megfelelő fedettséghez. A gyártó szerint 1 hektárra kb. 441 db brikett szükséges 5 méteres rácspont-távolsággal (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). Ez első hallásra soknak tűnik, de az anyag viszonylag olcsó: a fejlesztők szerint az ő brikettjük ára kedvezőbb, mint bármely más hővédő platformé, gyertyáé vagy szélgépé (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). A konkrét költség a brikett darabárától függ, de a termés értékéhez viszonyítva jellemzően csak néhány százaléknyi ráfordítást jelent. Számításaik szerint például almánál a brikettes védekezés költsége a termelői árbevétel ~6-17%-a, kajszinál ~2-5%-a, meggynél ~9-24%-a, a felhasznált brikett mennyiségétől függően (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). Vagyis a gyümölcs értékének töredékéért megvédhető lenne a teljes termés, ami sokkal jobb arány, mint a fagykár esetén elszenvedett veszteség. Emellett a brikett környezetkímélőbb: elégetése során a hamu biológiailag lebomlik, nincs veszélyes hulladék, a füstje pedig “meleg ködöt” képez, amely talajközeli védelmet ad. További előnye, hogy szárazon tárolva évekig raktározható, így a gazda előre felvásárolhatja készletét. Mindez vonzó alternatívává teszi a brikettet – legalábbis papíron. Magyarországon a technológia még újdonság, de már több ültetvényen tesztelték különböző szélsőséges körülmények között, és 6-8 órás védelmet sikerült elérni vele enyhe szél esetén (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). Kérdés persze, hogy a gazdák mennyire fogadják el és használják majd ezt az innovációt a hagyományos gyertyákkal vagy az alább tárgyalandó egyéb módszerekkel szemben.
Szélgépek – légkeveréses fagyvédelem
A szélgépek vagy fagykár elleni ventilátorok olyan nagyméretű, toronyra telepített propellerek, amelyek célja a levegő rétegződésének megkeverése. Nyugalmas, derült éjszakákon (kisugárzásos fagy esetén) gyakori, hogy a talaj közelében nagyon lehűl a levegő, míg pár tíz méterrel feljebb melegebb (inverzió alakul ki). A szélgép nagy lapátjai ezt a melegebb levegőt keverik le a növények szintjére, így 1-2 °C-kal képesek emelni az ültetvény hőmérsékletét, ami sok esetben elegendő a fagyás elkerüléséhez. A modern szélgépek 5-7 hektáros körzetet is védeni tudnak egyetlen pontból, és automata vezérléssel, hőmérsékletérzékelővel ellátva indulnak be, amikor kell. Legnagyobb hátrányuk a beruházási költség: egy fix telepítésű szélgép ára több tízmillió forint (a típustól függően), plusz igényel egy erős betonalapot és korábban építési engedélyt is, mivel 10-12 méter magas tornyokról van szó. Jó hír azonban, hogy 2023 májusától a fagyvédelmi szélgépek telepítése kikerült az engedélyköteles körből, így egyszerűbbé vált a kihelyezésük (Fagyvédelmi szélgépek telepítése: fontos változás lépett életbe). Sőt, magyar fejlesztésű szélgép is megjelent a piacon: a WepiFrost Kft. Soltvadkerten gyárt mobil és fix ventilátorokat, kifejezetten a magyar kis- és közepes ültetvények igényeire szabva (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság) (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság). Az ő mobil szélgépeikkel 2-5 ha terület védhető, és könnyen áttelepíthetők egyik tábláról a másikra, míg a fix, telepített gép maximum ~7 ha-t fed le (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság). A magyar szélgépek előnye a könnyű (szénszálas) lapát, a nagy magasság (magasabban keverik a levegőt), és az energiatakarékos működtetés villanymotorral (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság). Mindez azt célozza, hogy költséghatékonyabb és kisebb birtokokon is alkalmazható legyen a légkeveréses fagyvédelem. A szélgépek használata során figyelembe kell venni, hogy csak bizonyos fajtájú fagyok ellen hatékonyak: ha erős szél fúj (advektív fagy), vagy nagyon hideg van inverzió nélkül, a hatásuk korlátozott. Zajos üzemük miatt a lakott területekhez közeli telepítés is problémás lehet (dolgoznak a zajcsökkentésen, ~10-15% mérséklés elérhető (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság)). Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban a ventilátorok a fagyvédelem bevett eszközei, hiszen hosszú távon – amortizációs költségre vetítve – olcsóbbak lehetnek, mint minden évben több száz gyertyát elégetni, és emberi jelenlét nélkül, automatikusan védik a növényeket.
Felszíni fagyvédelmi öntözés – jégburokba zárt védelem
A víz különleges tulajdonságát kihasználva – miszerint fagyáskor hőt ad le – a felső (korona feletti) fagyvédelmi öntözés az egyik leghatékonyabb módszer a virágzó ültetvények megmentésére. Lényege, hogy finom vízpermettel folyamatosan bevonjuk a virágokat/rügyeket, így amikor a levegő hőmérséklete 0 °C alá süllyed, a rájuk hulló víz azonnal megfagy, és közben hőt szabadít fel. Ez a jégburok alatt ~0 °C-on tartja a növényi szöveteket, megakadályozva, hogy -2, -3 °C-on károsodjanak. Kulcsfontosságú, hogy az öntözést szünet nélkül folytassuk, amíg fagyveszély fennáll – ha a vízutánpótlás megszakadna, a jégburkon belül hirtelen zuhanhat a hőmérséklet, súlyosbítva a kárt. Ideális esetben a rendszer automata meteorológiai érzékelőkkel indul, de kézi indítás is lehetséges a gazda éberségére alapozva. Egy lengyelországi almatermesztő tapasztalatai szerint a sprinklereket 0 °C-nál kell indítani, és -3…-5 °C-ig kb. 40 m³ vizet használ óránként hektáronként, akár több órán át (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI) (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI). Ez hatalmas vízigény, de ahol biztosítható (pl. tározó vagy kút révén), ott még -7…-8 °C-ig is védelmet nyújtott a módszer a gyakorlatban (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI). Előnye, hogy rendkívül hatékony: még súlyos 2017-es fagyban is majdnem teljesen megmentette egy 10 hektáros lengyel almáskert termését, miközben a környéken mindenhol elfagyott a gyümölcs (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI). További előny, hogy az öntözőrendszer kettős hasznosítású: normál időben a vízigény kielégítésére, trágyázásra (fertigálásra) is szolgál, nem csak fagyvédelmi eszköz (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI). Hátránya viszont a magas beruházási költség (szivattyúk, csövek, szórófejek kiépítése), a megfelelő vízbázis követelménye, valamint hogy nem minden kultúrában alkalmazható: például a szőlőben ritkábban használják, és a jég súlya is károsíthat növényeket, ha azok gyengék vagy szél rázza a ráfagyott jeget. Magyarországon a fagyvédelmi öntözés kevésbé elterjedt, főként az öntözővíz hiánya és a rendszerek kiépítésének költsége miatt. Gyakori, hogy egy ültetvényben csak csepegtető öntözés van, ami viszont fagyvédelemre nem alkalmas (nem melegíti a lombkoronát) (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ) (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ). Ahol azonban adottak a feltételek, a fagyvédelmi esőztetést tartják az egyik legbiztosabb módszernek a fagykár ellen.
Mobil fagyvédelmi eszközök és egyéb módszerek
Az utóbbi években megjelentek mobil fagyvédő gépek is, amelyek átmenetet képeznek a szélgép és a fűtés között. Ilyen például a vontatott hőlégbefúvó (pl. Tow and Blow típusú gép), amelyet egy traktor vontat végig az ültetvény sorai között: propellere van, de meleget is fúj, így mozgás közben nagy területet lefedve emeli a hőmérsékletet. Előnye, hogy nem kell telepíteni, oda viszik, ahol szükség van rá, és akár 5-7 hektárt is megvéd egy gép (egyre elterjedtebb a fagyvédelmi szélgép – BAON) (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság). Hátránya, hogy emberi felügyeletet kíván (jártatni kell a területen), és egyszerre csak kisebb blokkokban hatékony.
Régebb óta ismert olcsó módszer a füstölés, ködösítés, amikor nedves szalmabálákat vagy más anyagot égetnek, hogy füstköd keletkezzen az ültetvény felett. Ennek célja a kisugárzás gátlása – a füst egy vékony “takarót” képez a levegőben. Sajnos ennek hatása nagyon korlátozott, alig emel a hőmérsékleten (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ). Népszerűsége csak annak köszönhető, hogy könnyen, szinte ingyen kivitelezhető (ahogy mondani szokták: “füstölni mindenki tud”), viszont a modern intenzív ültetvények védelmét nem lehet erre alapozni (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ).
Léteznek speciális fagyvédelmi kályhák is, melyek lényegében szabályozható kerozin- vagy fatüzelésű kályhák a sorok között, de ezek hagyományos változatai nehezen kezelhetők és munkaigényesek. Éppen ezért magyar kutatók kifejlesztettek egy “intelligens fagyvédelmi kályhát”, ami növényi pellet tüzelésű, alacsony károsanyag-kibocsátású, 8+ órán át üzemképes, és automatikusan indítható-leállítható (meteorológiai állomás jelére) (Beszámoló: “A fagyvédelem lehetőségei a hazai fejlesztésű intelligens fagyvédelmi kályhával” szakmai tanácskozásról – FruitVeB). E prototípus azt ígéri, hogy az emberi munkaerőt kiváltva, előre feltöltve “magától” képes lesz egy tábla fagyvédelmét ellátni. Ha ez a technológia piackész lesz, új perspektívát nyithat a védekezésben – hiszen pont az automatizálás és a munkaerő-kiváltás az, ami sok gazdának vonzóvá tehet egy megoldást.
Összefoglalóan, az aktív módszerek skálája széles: a melegítést szolgáló eszközöktől (gyertya, brikett, kályha) a levegő keverésén át (szélgép, helikopter) a víz felhasználásáig (öntözés, ködképzés) sokféle út létezik. Hatékonyságuk eltérő lehet az időjárás függvényében, és gyakran kombinálják is őket (pl. ventilátor + gyertyák együtt). Az alábbi táblázat bemutatja a főbb módszerek jellemzőit:
(A táblázatban szereplő értékek tájékoztató jellegűek, és átlagos körülményekre vonatkoznak.)
Nemzetközi kitekintés: Hogyan védekeznek más országokban?
Tekintsük át, máshol miként kezelik a tavaszi fagyok kockázatát – milyen technológiákat alkalmaznak, milyen állami vagy biztosítói szerepvállalás jellemző, és miben tér el mindez a hazai gyakorlattól.
Nyugat-Európa (Franciaország, Olaszország, Spanyolország): A nyugat-európai országokban a fagykár elleni harcban hasonló eszközöket vetnek be, mint nálunk – gyertyák, szélgépek, öntözés –, de jellemzően nagyobb tőkeerővel és szervezettséggel. Franciaországban hírhedten drága mulatság a fagy elleni védekezés a szőlőültetvényeken: a Burgundia, Champagne, Bordeaux vidéki borászatok ezrével égetik a paraffingyertyákat vagy szalmabálákat hideg éjszakákon (New sustainable ways to fight frost) (New sustainable ways to fight frost). 2021 tavaszán például az extrém fagyok után a francia kormány 1 milliárd eurós segélycsomagot volt kénytelen összeállítani a gazdák megsegítésére (Update: €1bn aid for frost-hit French vineyards and farmers – Decanter), mert a termés jelentős része odaveszett. Felhívta a figyelmet, hogy a francia borászatok alig 30%-a volt biztosítva ilyen fagyra – sokan túl költségesnek találták a biztosítási díjakat (France lifts caps on compensation for farmers ravaged by April frost). Ez is mutatja, hogy még a fejlett agrárországokban sem megoldott teljesen a piaci biztosítás és a megelőzés: ha jön egy szélsőséges esemény, az állam gyakran kénytelen beavatkozni. Ugyanakkor békeidőben Nyugat-Európában több támogatás jut megelőzésre is: például Franciaországban adókedvezmények és pályázatok segítik az öntözőrendszerek kiépítését, Spanyolországban és Olaszországban pedig régóta működik államilag támogatott mezőgazdasági biztosítási rendszer, amely kedvezményes díjakkal ösztönzi a gazdákat a biztosításkötésre. Olaszország és Spanyolország gyümölcstermesztő vidékein elterjedt a fagyvédelmi esőztetés és a szélgépek használata – az olasz Alpok alján fekvő almatermő területeken (Dél-Tirol, Trentino) a legtöbb ültetvényen kiépített felsőöntözés védi a virágokat a tavaszi fagyoktól. Az olasz borászatokban is megtalálhatók a ventilátorok, bár ott is látni gyertyákat krízishelyzetben, például 2020-21 fagyhullámainál. Új trend arrafelé a környezetterhelés csökkentése: kísérleteznek alternatív módszerekkel, például Olaszországban cukorból és szalmából készített organikus habbal vonják be a rügyeket, amely szigetelőréteget képez (mintegy “édes vattacukor takaró”) – ez a módszer kísérleti stádiumban van, de ígéretes, mert jóval kisebb a karbonlábnyoma, mint a tömeges gyertyázásnak (New sustainable ways to fight frost) (New sustainable ways to fight frost).
Észak-Amerika: Az Egyesült Államokban és Kanadában a nagy gyümölcs- és szőlőültetvényeken kombinálják a technikai védekezést a biztosításokkal. Az USA-ban az államilag támogatott (szövetségi) mezőgazdasági biztosítási programok révén a gazdák zöme biztosítást köt a termésére – a biztosítás kiterjed a fagykárra is, mint természeti kockázatra (Federal Crop Insurance: Fruits, Vegetables and Specialty Crops). A díjakat 50-70%-ban támogatja a kormányzat, így a gazdáknak is érdekük biztosítva lenni, mert ha beüt a katasztrófa, a károk nagy részét térítik. Ugyanakkor az amerikai farmer sem szeretné elveszíteni a termését (hiszen az önrész és a biztosítási plafon miatt így is lehet vesztesége), ezért Kaliforniában, Washington államban a gyümölcsösökben több ezer szélgépet telepítettek az elmúlt évtizedekben, amelyek éjjel automatikusan indulnak, ha fagyveszély van. Floridában a narancsültetvényeken és a zöldségtermesztésben a felszíni öntözés a bevett gyakorlat – amikor 2007-ben szokatlan fagy sújtott, helikoptereket is bevetettek a citrusligetekben légkeverésre, de a hosszabb távú megoldás a fix telepítésű ventilátor lett sok gazdaságban. Kanadában (Ontario, Brit Columbia) a szőlősgazdák speciális olajkályhákkal (ún. “smudge pot”-okkal) fűtik a szőlőtőkéket fagy idején – ez hasonló a gyertyához, de újratölthető tartályos fűtőberendezés. Új-Zélandon és Ausztráliában, ahol szintén fenyegeti fagy a szőlőt és gyümölcsöt, a helikopteres légkeverés szinte iparággá vált: fagyos hajnalokon helikopter-flották köröznek az ültetvények felett, óránként több száz dollárért “szolgáltatva” a levegőkeverést a gazdáknak. Mindez drága, de a magas értékű termés (pl. kivi, bor) indokolja a megmentését. Ezekben az országokban érdekes módon kevésbé jellemző az állami kártérítés közvetlen folyósítása – mivel a biztosítás piaci alapon (állami támogatással) működik, illetve a gazdák üzleti terveibe eleve be vannak kalkulálva az ilyen jellegű védekezési költségek.
Különbségek és tanulságok: A nemzetközi példákból látható, hogy a fagykár elleni védekezés sehol sem magától értetődő vagy könnyű, de több helyen szerves része a gazdálkodási kultúrának. Ahol a gazdák anyagi lehetősége megengedi, ott telepítenek védelmi rendszereket (pl. Kalifornia – szélgépek, Olaszország – öntözés), ahol pedig nem, ott is legalább a kritikus ültetvényrészeket óvják (Franciaország – gyertyázás a grand cru dűlőkben). Sok országban rájöttek, hogy a megelőzés hosszú távon kifizetődőbb, mint minden évben “kifizetni a cechet” a károk után; ugyanakkor az államoknak is szerepet kell vállalniuk (akár támogatás, akár katasztrófa-segély formájában), mert a klimatikus kockázatok növekedésével a gazdák egyedül nehezen birkóznak meg. Összességében Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a technológiai védekezés elterjedtebb, és a biztosítók/államok is próbálnak ösztönözni a kockázatkezelésre – például Franciaország 2022-ben bevezette, hogy az állam a termésbiztosítás díjának jelentős részét átvállalja, ezzel is növelve a biztosított területek arányát a korábbi 30%-ról.
A hazai gyakorlat és támogatási rendszer
Magyarországon a fagyveszély sajnos mindennapos fenyegetés tavasszal: a statisztikák szerint a mezőgazdasági károk közt évről évre a tavaszi fagykár és az aszály viszi a prímet (Februárban sem késő a fagy ellen védekezni: így élhetik túl a növényeid a telet). Ennek ellenére a gyakorlati védekezés itthon meglehetősen szórványos. Sokan egyáltalán nem alkalmaznak aktív fagyvédelmi módszert a gyümölcsösükben, legfeljebb füstölnek egy kicsit (“hátha segít valamennyit” alapon). Korszerű ventilátoros vagy öntözéses rendszer csak az ültetvények töredékén található – jellemzően nagyobb gazdaságokban vagy új telepítéseknél, ahol a beruházáshoz sikerült támogatást nyerni. Egy szakmai vélemény szerint a modern gyümölcsültetvényeknél a fagyvédelem nem luxus, hanem az ültetvény és a technológia szerves része kellene, hogy legyen, hiszen a mi klimatikus adottságaink mellett sikeres gazdálkodás nem képzelhető el enélkül (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ). A valóságban azonban a már termő ültetvények jelentős része korszerű fagyvédelmi megoldás nélkül maradt. Így fordulhat elő, hogy egy-egy hideghullám után országos szinten több milliárd forint kár keletkezik a gyümölcságazatban.
Felvetődik, hogy miért nem ruháznak be a gazdák jobban a megelőzésbe. Ennek megértéséhez a támogatási és kockázatkezelési rendszer ismerete kulcsfontosságú. Magyarországon működik a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR), amely több pillérből áll (Februárban sem késő a fagy ellen védekezni: így élhetik túl a növényeid a telet). Az I. pillér az Agrárkárenyhítési rendszer, egy állami-alapú “biztosítási alap”, amelybe a gazdák befizetnek, és ha elemi kár éri őket (pl. fagykár), akkor a kiesés egy részét megtéríti az alap. A II. pillér a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatása, vagyis az állam a piaci biztosítások díjának 40-70%-át megtéríti, ezzel ösztönözve a biztosításkötést. E két pillér együtt azt jelenti, hogy ha egy gazda köt biztosítást a tavaszi fagykárra (és befizet az alapba is), akkor egy káresemény után a biztosítója és az állami alap együttesen viselik a kár jelentős részét – neki “csak” önrészt és a védekezési költségeket kell állnia. Elméletben ez jól hangzik, gyakorlatban azonban több probléma adódik. Az egyik, hogy a biztosítók vonakodnak a tavaszi fagyot teljes körűen fedezni: sok szerződésben kizárás vagy korlátozás van erre a kockázatra. Például a biztosítók a “tavasz” kezdetét április 1-ben határozzák meg, így a márciusban bekövetkező fagyokat csak akkor tekintik biztosítási eseménynek, ha extrém hideg (-15 °C alatti) volt (Februárban sem késő a fagy ellen védekezni: így élhetik túl a növényeid a telet). Ez egy kiskapu, ami miatt több gazda pórul járt már (hiszen március végén is képesek elfagyni a kajszibarack virágok, mégsem fizet a biztosító, mert “naptár szerint” az még télinek számít). Ilyen esetben marad az állami kárenyhítés – de az is csak akkor, ha a gazda tagja az alapnak és bejelenti a kárt. A kárenyhítési alap juttatásai általában a kárnak bizonyos hányadát fedezik, és függ attól is, hogy volt-e biztosítása a gazdának. A rendszer igazságosságra törekszik (aki nem biztosított, az is kap valamennyi kompenzációt, de kevesebbet), ugyanakkor akaratlanul is kialakít egy olyan helyzetet, hogy a gazdák egy része inkább ebben bízik, semmint a megelőzésben. Hiszen ha egy termelő tudja, hogy egy súlyos fagykár esetén úgyis kap mondjuk 50-70% kártérítést az államtól/biztosítótól, talán nem érzi sürgetőnek, hogy több millió forintot költsön előre egy szélgépre vagy évről évre százezreket gyertyára. Ez egy morális kockázat: a túlvédettség érzete miatt csökken az egyéni motiváció a prevencióra.
Fontos kiemelni, hogy az állam is érzékelte már ezt a dilemmát. Az utóbbi években ezért pályázati források jelentek meg fagyvédelmi beruházásokra: például kertészeti korszerűsítési kiírásokban támogatták a fagyvédelmi öntözés kiépítését vagy a szélgépek beszerzését akár 40-65% intenzitású támogatással (a WepiFrost gépeit hirdető anyagokban is utalnak ilyen támogatási lehetőségre) (WepiFrost Fagyvédelmi Kft. – Facebook). Ezek a programok azonban korlátozottak, sok adminisztrációval járnak, és nem mindenki él velük. Ráadásul a meglévő, idősebb ültetvényeknél nehezebb is utólag bevezetni a fagyvédelmet (pl. öntözést telepíteni egy 20 éves gyümölcsösben költséges és macerás). Az oktatás és szemléletformálás is hiányos volt sokáig: a rendszerváltás utáni évtizedekben a gazdák megtanulták, hogy “ha baj van, az állam úgysem hagy magunkra” – hiszen minden nagy fagykár után érkezett valamilyen rendkívüli támogatás vagy adósságelengedés. Ez a mentalitás nehezen változik, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a klímaváltozás miatti szélsőségek közepette ez így nem fenntartható. Ha szinte minden évben előfordul egy komoly fagykár valahol, az állam sem tudhat végtelen pénzt önteni kártérítésre; ráadásul a piac is várja a termést, nem lehet mindig kieső évekre berendezkedni.
Miért maradt el a hatékony fagyvédelem Magyarországon?
A fentiekből kirajzolódik néhány fő ok, amiért hazánkban nem valósult meg széles körben a fagykár megelőzése:
- Korlátozott anyagi lehetőségek, költségérzékenység: A magyar gyümölcstermesztés jelentős része kis- és közepes gazdaságokban folyik, amelyeknek nincs akkora tőkeereje, mint nyugati versenytársaiknak. Számukra egy 30-50 milliós szélgép vagy egy több milliós öntözőrendszer elérhetetlen beruházásnak tűnik, de még a rendszeres gyertyavásárlás is komoly plusz kiadás. Még ha a befektetés megtérülhetne is egy nagy fagykár elkerülésével, sokan nem engedhetik meg maguknak előre ezt a rizikót. A fagyvédelmi brikett példája mutatja, hogy viszonylag kis ráfordítással (a termésérték néhány százalékáért) lehetne védekezni (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett), mégsem tolonganak a gazdák a termékért – részben, mert nincs keretük rá, részben, mert nem hisznek benne eléggé.
- Bizalmatlanság és kockázatkerülés az új technológiákkal szemben: A gazdák híresek arról, hogy óvatosan fogadják az újdonságokat. Egy még ki nem próbált eszközt (legyen az brikett vagy intelligens kályha) nem szívesen használnak élesben, míg nem látták másnál működni. Mivel kevesen voltak az “úttörők”, a többiek nem kaptak bizonyítékot rá, hogy ezek tényleg működnek. Sőt, hallani olyan esetekről, hogy valaki beruházott egy ventilátorba vagy öntözésbe, de aztán jött egy extrém erős fagy (pl. 2021 áprilisában vagy 2025-ben), és még így is lett kára, mert a -8 °C-os hideg 6-8 órán át tartott, amit már egyik módszer sem tudott teljesen kivédeni (Jelentős kár több gyümölcsfajnál – így vitte el a fagy az idei termést – Agroinform.hu). Ilyenkor a többi gazda hajlamos legyinteni: “Lám, XY is próbálta, mégis elfagyott a termése – minek költsek én rá?”. Tehát a kudarcélmények, akár részlegesek is, visszavetik a technológiák terjedését.
- A kártérítési rendszer miatti morális kockázat: Ahogy fent kifejtettük, az állami és biztosítói kárkompenzáció létezése paradox módon csökkentheti a megelőzés motivációját. Nem állítjuk, hogy a gazdák tudatosan “visszaélnének” a rendszerrel – hiszen senki sem örül, ha elveszti a termését, még ha kap érte pénzt, az sem pótolja teljesen a kiesést. Ugyanakkor kényelmi szempontok szerepet játszhatnak: sok adminisztrációval, utánajárással jár egy pályázat vagy egy új gép beszerzése, míg a kárbejelentés és kártérítés megszerzése már ismert rutin. Könnyen kialakul tehát egy passzív attitűd: “majd lesz valahogy, ha elfagy, beadom a papírokat kár enyhítésre”. Ez persze hosszú távon veszélyes hozzáállás, mert előfordulhat olyan súlyos káresemény (vagy épp ellenkezőleg, olyan sok kisebb káros esemény halmozódik), hogy a kompenzáció nem tud lépést tartani, és gazdaságok mehetnek tönkre.
- Hiányos együttműködés és infrastruktúra: Nyugat-Európában nem ritka, hogy a termelők összefognak egy közös védekezésre – például bérelnek együtt egy helikoptert, vagy közösen vesznek egy mobil szélgépet, amit felváltva használnak. Nálunk az efféle kooperáció gyerekcipőben jár. A termelők bizalmatlanok egymás iránt, és nincs erős szövetkezeti rendszer, ami keretet adna az eszközmegosztásnak. Emellett az infrastruktúra is hiányos: sok helyen azért nincs öntözés, mert víz sincs kiépítve, és annak engedélyeztetése legalább olyan bonyolult volt, mint a szélgépé (bár e téren is voltak könnyítések).
- Állami szerepvállalás fókusza: A kritikus vélemények szerint a magyar agrárirányítás hosszú ideig a kárenyhítésre koncentrált a megelőzés ösztönzése helyett. Egyszerűbb politikailag gyorssegélyt nyújtani a károsult gazdáknak, mint előre beruházni egy országos fagyvédelmi programba. Ugyan az utóbbi időben történt előrelépés (pályázatok, jogszabályi könnyítések), de még mindig nem tapasztalható átfogó stratégiaváltás. A biztosítók sem kínálnak például kedvezményt arra, ha egy ültetvény fagyvédelmi berendezéssel felszerelt – holott logikus lenne, hogy kisebb kockázatot jelentsen az olyan gazdaság, ahol van védelem. Sőt, felvetődhetne, hogy a biztosítók maguk támogassák a megelőző eszközöket, hiszen nekik is érdekük lenne, hogy kevesebbet fizessenek károkra. Ezt a gondolatot a fagyvédelmi brikett fejlesztői is hangsúlyozzák: szerintük a biztosítóknak érdemes lenne akár részben finanszírozniuk a brikettek beszerzését, mert olcsóbb, mint egy teljes terméskiesést kifizetni (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett). Ilyen jellegű együttműködésre azonban egyelőre nincs példa Magyarországon.
Összefoglalva, a hatékony fagyvédelem elmaradásának oka nem egyszerűen az, hogy a gazdák “sóherek” vagy felelőtlenek lennének. Ösztönzőik sajnos nincsenek a helyükön: jelenleg jobban megéri egy fagykár kockázatát vállalni mérsékelt védekezéssel és utána kártérítést igényelni, mint előre sokat áldozni a bizonytalan kimenetelű védekezésre. Emellett sok termelő anyagi kényszerpályán mozog, illetve a rendszerszintű támogatási környezet sem segítette eddig eléggé a proaktív megoldásokat.
Konklúzió a csodavárás ellen, avagy ideje felébredni a fagyvédelem területén
A “mi lett volna, ha…” kérdésre sajnos elég egyértelmű a válasz: ha sem állami támogatás, sem biztosítói kártérítés nem létezne fagykár esetén, a magyar gyümölcstermesztők jelentős része már tönkrement volna, vagy drasztikus lépéseket kellett volna tenniük a túlélésért. Valószínűleg éppen ez késztetné őket a hatékonyabb megelőzésre is: ha tudnák, hogy senki nem fogja megtéríteni a veszteséget, kénytelenek lennének befektetni a védőeszközökbe, különben a következő fagy elviszi a gazdaságukat. Így viszont, hogy van “mentőháló”, sokan inkább lavíroznak a két lehetőség között, és végül egyik sincs optimálisan kihasználva – a megelőzés sem, de a kompenzáció sem pótolja a kiesést maradéktalanul.
A nemzetközi kitekintés rámutatott, hogy máshol is küzdenek hasonló gondokkal, de ahol érték a mezőgazdaság, ott invesztálnak a védelmébe. Nálunk is elérhető lenne a technika és a tudás, hogy a tavaszi fagyok ne nullázzák le évről évre a termést – fagyvédelmi gyertyák, brikettek, szélgépek, öntözés, stb. mind rendelkezésre állnak. Sőt, magyar innovációk is születnek e téren (WepiFrost szélgépek, intelligens kályha), ami biztató jel. A probléma tehát nem technikai, hanem rendszerszintű és gazdasági. A magyar rendszer nem feltétlenül “elsóherkodolja” a védekezést szándékosan, inkább egyfajta tehetetlenség és rossz ösztönzőrendszer alakult ki. Ennek feloldásához szemléletváltásra és célzott támogatási politikára volna szükség: a kártérítés hangsúlyát a megelőzés ösztönzésére áttenni. Például támogathatnák közös fagyvédelmi eszközparkok létrehozását, biztosítók nyújthatnának kedvezményeket a védekező gazdáknak, vagy a kárenyhítési alapból többletjuttatást kaphatna az, aki igazolja, hogy aktív védekezést folytatott (és így is kára lett). Ezzel párhuzamosan fontos a tudásmegosztás: bemutatókkal, tréningekkel meg kell győzni a gazdákat, hogy a korszerű fagyvédelem nem ördöngösség, és hosszú távon a befektetésük megtérül(het) – hiszen a brikett vagy a gyertya ára eltörpül a megmentett termés értéke mellett (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett).
Végezetül, a magyar gazdáknak érdemes feltenniük maguknak a kérdést: meddig éri meg a szerencsére és a “majd kifizetik” hozzáállásra bízni a megélhetésük alapját?
A klíma trendjeit látva a tavaszi fagyok gyakoribbak és alattomosabbak lesznek. Aki időben lép és beépíti a fagyvédelmet a gazdálkodásába, az egy lépéssel előrébb lesz – nem csak a faggyal, de a piac többi szereplőjével szemben is. Ahogy Apáti Ferenc szavaiból is kiderül: Magyarországon egy modern gyümölcsös sikere ma már elképzelhetetlen jól működő fagyvédelem nélkül (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ), és ennek felismerése az ágazat hosszú távú fennmaradásának kulcsa. A tanulság tehát az, hogy nem a fagyot kell okolni minden tavasszal, hanem felkészülni rá – még akkor is, ha a “mi lett volna, ha nincs kártérítés” forgatókönyv sose válik valóra, hiszen a védekezés végső soron a gazda érdekét szolgálja.
A cikk célja az elgondolkodtatás…
Források:
- Agroinform.hu – Jelentős kár több gyümölcsfajnál – így vitte el a fagy az idei termést (2025.04.20) (Jelentős kár több gyümölcsfajnál – így vitte el a fagy az idei termést – Agroinform.hu) (Jelentős kár több gyümölcsfajnál – így vitte el a fagy az idei termést – Agroinform.hu)
- Fagyvedelmibrikett.hu – A fagyvédelmi brikett termékleírása és adatai (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett) (fagyvedelmibrikett.hu – Fagyvédelmi brikett)
- AgrárUnió – Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme (Apáti Ferenc cikke nyomán) (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme ) (Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme )
- Euronews – French winemakers light candles… (2022.04.05) (French winemakers light candles, desperate to save their grapes from spring frost | Euronews)
- EIP-AGRI – Sprinkler systems as protection against frost (2018) (Inspirational ideas: Sprinkler systems as protection against frost damage | EIP-AGRI)
- FruitVeb.hu – beszámoló az intelligens fagyvédelmi kályha bemutatójáról (Beszámoló: “A fagyvédelem lehetőségei a hazai fejlesztésű intelligens fagyvédelmi kályhával” szakmai tanácskozásról – FruitVeB)
- Agrarszektor.hu – Februárban sem késő a fagy ellen védekezni… (2021.02.18) (Februárban sem késő a fagy ellen védekezni: így élhetik túl a növényeid a telet) (Februárban sem késő a fagy ellen védekezni: így élhetik túl a növényeid a telet)
- Magyar Mezőgazdaság – Fagyvédelem magyar géppel (2023.12.01) (Fagyvédelem magyar géppel – Magyar Mezőgazdaság)
- Euronews – Update: €1bn aid for frost-hit French vineyards… (2021) (Update: €1bn aid for frost-hit French vineyards and farmers – Decanter)
