Ez nem egy újabb cikk az online csalásokról. Ez egy felhívás harcba. Egy kiáltvány mindazokért, akiket megkárosítottak, megaláztak és magukra hagytak a digitális tér senkiföldjén. Akiknek a bizalmát ellopták, a pénzét elvették, miközben a világ legnagyobb tech-óriása, a Google, cinkosan lapít és számolja a profitot.
Az Ellopott Bizalom Kora
Képzelje el a pillanatot. Ön beírja a bankja nevét a Google keresőjébe, mert egy sürgős utalást kell indítania. Az első, kiemelt találatra kattint. Az oldal tökéletes mása a bankénak. Belép. Pár perccel később kapja a hidegzuhanyt: a számláját lenullázták.
Ez nem elmélet. Ez a kőkemény valóság, amit az MBH Bank több száz ügyfele élt át Magyarországon. És az ő történetük csupán a jéghegy csúcsa. Mögöttük ott sorakoznak a hamis „csodaszerekkel” becsapott betegek, a soha meg nem érkező termékekért fizető vásárlók, a megtévesztett idősek és a hiszékeny fiatalok.
Áldozatok ők egy olyan rendszerben, ahol a csalás iparággá nőtt, és ahol a fő haszonélvező nem is mindig a csaló, hanem a platform, amely pénzért, kérdés nélkül biztosítja neki az utat hozzánk: a Google.
Ennek a csendes beletörődésnek kell véget vetnünk. Ennek a cikknek a célja, hogy a szétszórt, egyéni sérelmekből egységes, megállíthatatlan erőt kovácsoljon.
I. A Rendszer, Amely Tenyészti a Csalást: A Google Pénzgyára
Ne legyenek illúzióink. A Google nem egy jótékony könyvtáros, aki rendszerezi a világ információit. A Google egy kíméletlen hatékonysággal működő reklámcég, amelynek üzleti modellje a kattintásokra épül. A rendszer számára pedig egy csalótól érkező hirdetési dollár éppoly értékes, mint egy tisztességes vállalkozásé.
A felelősség áthárításának mesterei lettek. A Google a csalóra mutogat, a csaló egy elérhetetlen fantom, az áldozat pedig magára marad a kárával. De a pénz útja egyértelmű: a csalók által fizetett hirdetési díjak a Google kasszájában landolnak. Nem passzív közvetítők, hanem a csalás aktív, fizetett terjesztői és haszonélvezői. Ahogy az EuroAstra cikksorozata is részletesen bemutatta: a Google nemcsak tudhatna a visszaélésekről, de technológiailag minden eszköze meglenne a kiszűrésükre. Ha egy frissen regisztrált domain egy nemzeti bankot megszemélyesítve hirdet, azt egy algoritmusnak azonnal észlelnie kellene.
Hogy miért nem teszik? Mert a beavatkozás pénzbe, a tétlenség pedig profitba kerül. Ez nem hanyagság. Ez tudatos üzleti döntés.
II. A Konkrét Bűn: Amikor a Keresőmotor Fegyverré Válik
Az MBH Bank ügyfeleinek kifosztása tökéletesen példázza, hogyan válik a kereső fegyverré. A felhasználók a legnagyobb bizalommal fordulnak a Google-höz, elhiszik, hogy a legelső, kiemelt találat a legrelevánsabb és legbiztonságosabb. A Google ezt a bizalmat árulja el, amikor pénzért a legfelső pozíciót egy adathalász oldalnak adja el.
Ez már nem megtévesztő reklám. Ez bűnrészesség egy bankrablásban.
Az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvénye (DSA) egyértelműen fogalmaz: a platform felelőssége arányos a képességeivel. A Google képességei szinte korlátlanok, így a felelőssége is az kell, hogy legyen. A „mi csak egy semleges platform vagyunk” érvelés egy jogi fikció, amelynek ideje lejárt.
III. Felhívás Cselekvésre: A Digitális Önvédelmi Mozgalom (DÖM)
A panaszkodás és a tehetetlenség kora lejárt. Itt az ideje a szervezett, közös cselekvésnek. Ezért életre hívjuk a Digitális Önvédelmi Mozgalmat, amely három pilléren nyugszik:
1. Bizonyítékok Gyűjtése – A Központi Adatbázis
Mostantól minden egyes csaló hirdetés, minden adathalász oldal, minden kamu webshop bizonyítékká válik. Hozzunk létre egy központi, nyilvános adatbázist (a Kamuwebshopok.hu és hasonló oldalak mintájára, de közösségi erővel), ahova bárki feltöltheti a képernyőmentéseket, linkeket és a történetét. Ez lesz a mi közös fegyvertárunk. Minden bejegyzés egy újabb szög a csalók és cinkosaik koporsójába. Ezeket az adatokat a KAMUWEBSHOPOK.HU – csapata fogja kezelni az Adhoc Support közösség részeként.
2. Célzott Nyomásgyakorlás – Ne Hagyjuk Annyiban!
Az összegyűjtött bizonyítékokat ne csak a rendőrségnek küldjük el, ahol az ügyek gyakran aktatologatásba fulladnak. Bombázzuk velük szisztematikusan a felelős szerveket:
- Gazdasági Versenyhivatal (GVH): A megtévesztő reklámok miatt.
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): A tartalom szabályozásáért.
- Magyar Nemzeti Bank (MNB): A pénzügyi visszaélések miatt.
- Politikai képviselők: Tegyük számukra a témát megkerülhetetlenné.
Mutassuk meg nekik, hogy ez nem elszigetelt esetek sorozata, hanem egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, rendszerszintű probléma.
3. A Felelősök Megnevezése – A Nyilvánosság Ereje
A Google mellett, nevén kell nevezni a hazai cinkosokat is. Azokat a hírportálokat és weboldalakat, amelyek pár ezer forintért cserébe beágyazzák a Strossle, a Taboola és más adtech cégek „ajánló dobozait”, teret adva a csalásoknak. Kérdezzük meg tőlük nyilvánosan: megéri nekik az olvasóik becsapásából származó aprópénz?
Az ADHOC SUPPORT a következőket ajánlja:
A Te Kattintásod a Mi Fegyverünk
Ne hidd, hogy egyedül vagy! A te károd a mi kárunk. A te felháborodásod a mi erőnk. Minden jelentett hirdetés, minden megosztott történet, minden hatóságnak elküldött levél egy lépés a tisztább és biztonságosabb internet felé.
A Google és a csalók arra építenek, hogy szétszórtak, elszigeteltek és csendben vagyunk. Mutassuk meg nekik, hogy tévednek! Csatlakozz a Digitális Önvédelmi Mozgalomhoz! A te kattintásod mától ne az ő bevételük, hanem a mi fegyverünk legyen!
Ossza meg ezt! Beszéljen róla! Cselekedjünk!
