Közel 130 zenekar jelentkezett a párizsi Zene Ünnepe pályázatra!
6 perc olvasás127 együttes jelentkezésével mintegy 800 zenészt ért el a Párizsi Magyar Intézet (PMI) a június 21-ére, a párizsi Zene Ünnepére meghirdetett pályázati felhívásával. A pályáztatás elsõdleges célja az volt, hogy a magyar zenekarok minél szélesebb körben kapjanak lehetõséget egy nemcsak francia, hanem soknemzetiségû közönség elõtti bemutatkozásra.
127 együttes jelentkezésével mintegy 800 zenészt ért el a Párizsi Magyar Intézet (PMI) a június 21-ére, a párizsi Zene Ünnepére meghirdetett pályázati felhívásával. A pályáztatás elsõdleges célja az volt, hogy a magyar zenekarok minél szélesebb körben kapjanak lehetõséget egy nemcsak francia, hanem soknemzetiségû közönség elõtti bemutatkozásra.
A francia fõvárost egy teljes napra muzsikaáradatba borító rendezvénysorozaton a már valódi profizmusra és hazai ismertségre szert tett Napra és Zuboly zenekarok, valamint az ifjú tehetségeket számláló, külön e pályázatra készült repertoárral jelentkezõ Live Act formáció képviseli majd hazánkat.
Nemcsak látszani, hallatszani is kell a magyaroknak Franciaországban – nyilatkozta több ízben Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. A szót már számos tett is követte: legutóbb a nemrégiben a Zene Ünnepére kiírt pályázati felhívás, amelynek jelentõs szempontja volt az is, hogy a zene univerzális nyelvének segítségével szólaljanak meg és kapjanak nyilvánosságot a minõségi muzsikát játszó magyar együttesek. Mindez azzal a szándékkal is kiegészült, hogy a hazai csapatok a szabadtéri fellépést és az Intézettõl kapott promóciót felhasználva, számos ismeretséget kötve a továbbiakban önállóan is megtehessék franciaországi ?lépéseiket". A PMI ezért nemcsak a fellépõk kiutaztatását és elszállásolását biztosítja 6 napra Párizs szívében, menedzsereiket is segíti további koncertek szervezésében. Vállalja a fellépõ zenekarok anyagainak eljuttatását a francia sajtóhoz, valamint a helyszínen terjesztendõ francia nyelvû információs anyagok elkészítését (zenekaronként 500 db szórólap), továbbá a zenekar bemutatkozó anyagának megjelentetését a http://www.instituthongrois.fr/ honlapon.
A PMI-nek nem volt könnyû kiválasztani a gyõzteseket a mintegy 130 pályázóból, akik közt indult például az Ágens, az Ando Drom, a Babos Project Special, a Balázs Elemér Group, a Balkan Fanatik, a Barbaro, Bíró Eszter, a ColorStar, a Csík zenekar, Für Anikó, a Ghymes, a Neofolk, Schmidt Vera, Szalóki Ági, a Sziámi, a Triton, a Vágtázó Csodaszarvas (a VHK utódzenekara), Jamie Winchester és Hrutka Róbert stb. Érkeztek jó páran a határon túlról, nevezetesen Romániából és Szlovákiából, s akadt jelentkezõ Svédországból is. (A teljes lista az intézet weboldaláról letölthetõ!) A szinte kivétel nélkül minõséget produkáló zenekarok közül voltak, akik azért nem feleltek meg a kiírásnak, mert a pályázat feltételei között szereplõ XXI. századi stílusjegyek nem minden esetben kaptak kellõ hangsúlyt zenéjükben, avagy – éppen ellenkezõleg – a repertoár egyáltalán nem hordozott népzenei motívumokat.
A nyertesek:
A Napra zenekar markáns hangzásvilágának kiindulópontja a Kárpát-medence népzenéje, amelyet nem autentikus formában adnak elõ, hanem korunk szellemében újraértelmezik és modernkori hangszerelésbe ültetik át. A zenekar tagjai, Krámli Kinga (ének), Both Miklós (gitár), Balogh Kálmán (cimbalom), Hegedûs Máté (hegedû), Winter Csaba (basszusgitár), Bobár ?Boby" Zoltán (brácsa, harmonika), valamint Pfeiler Ferenc (dob) korábban olyan jól ismert és sikeres zenekarokban játszottak, mint az Állami Népi Együttes, a Muzsikás, a Csík zenekar, a Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Band, a Vágtázó Halottkémek vagy a Pál Utcai Fiúk. Kiemelkedõ hangszeres tudásuk, virtuozitásuk, lendületes elõadásmódjuk teszi zenéjüket sajátos erejûvé. Az elektronikus és az akusztikus hangzás elegyítése, a dob, a basszusgitár és a gitár, valamint a tradicionális – hegedû, brácsa, cimbalom, tangóharmonika – hangszerek együttes megszólaltatása eredményezi a Naprára jellemzõ egyedi hangvételt. 2007 májusában jelenik meg elsõ nagylemezük ?Jaj, a világ" címmel, két világhírû londoni producer, Ben Mandelson és Rob Keyloch rendezésében, a Folkeurópa kiadó gondozásában.
A Zuboly egyike az elismert népzenész és jazzmuzsikus, Ágoston Béla által alapított zenei formációknak. Stílusát maguk a közremûködõk ?broken etnoként" azaz a break-dance és a népzene elegyeként határozzák meg. Kísérleti dallam- és hangzásviláguk hol az etno-jazzbõl, hol a népzenébõl táplálkozó free-jazzbõl, hol a világzenébõl merít. Számaik nem lezárt zenei anyagok, a közönség fogékonysága alakíthat a végsõ hangzáson. Busa István a szájával utánozza a gépek által létrehozott hangokat, ?szkreccsel" és a létezõ legváltozatosabb és legelképzelhetetlenebb módon veri a ritmust. Benke Félix szájharmonikán és falevélen játszott dallamai, virtuóz hangszerkezelése beemeli õt a népmûvészet ifjú mesterei közé. Hock Ernõ nagybõgõjátéka biztos alapot jelent az ezt a szférát tágítani szeretõ Ágoston Bélának, aki dorombénekével, szaxofonhangjaival, dudájával összehangolja a csapat játékát, amely pereg, mint zuboly a szövõszéken, miközben készül az új anyag…
A Párizsi Magyar Intézet ugyanakkor nemcsak a már ismertségre és hírnévre szert tett zenekarok számára, hanem a szárnyaikat most bontogató fiatal zenészeknek is lehetõséget kívánt nyújtani egy külföldi bemutatkozásra, amely magában hordozhatja hazai népszerûségük fellendülését is. A Live Act formáció pop, hip-hop és vokál jazz zenét játszó, Magyarország különbözõ vidéki városaiból származó ifjú muzsikusai az általuk játszott eltérõ zenei stílusok ellenére egy kifejezetten az erre az alkalomra kidolgozott Live Act Folk Project – Népdalok modern köntösben elnevezésû repertoárral jelentkeztek. Harmonikus énekek (Nagy Réka) és dinamikus gitárjáték (Velcsev Dejanov Kosta – szólógitár, Fonay Tibor – basszusgitár) jellemzi dalaikat, amely beatbox ütemekre, speciális effektekre (Megyeri Viktor) építve igyekszik különleges hangzást kölcsönözni a magyar népzenének, ezzel újra közelebb hozni azokhoz a fiatalokhoz, akik egyre távolabb kerülnek a gyökereinktõl.
A kiválasztott tehetségek Párizs belvárosában, a ?Magyar Sarok" szabadtéri színpadon szólaltathatják meg magyar népzenei alapokon nyugvó, azt mégis egyéni módon újraértelmezõ muzsikájukat, és ejthetik ámulatba dallamaikkal az összegyûlt közönséget a Saint-Sulpice tér és a Luxembourg park közötti helyszínen, a Szenátus tövében. Nem utolsó sorban pedig hozzáláthatnak egy szélesebb körû, nemzetközi bemutatkozás megtervezéséhez is.