A legnagyobb projekt az élet maga

  Az átlag magyar fogyasztó munkamániás és még szabadidejében is dolgozik így egyáltalán nem meglepő, hogy ma már a szabadidő többet ér a pénznél vagy a megszerezhető javaknál. Általános tendencia, hogy az életünket egy nagy projektnek tekintjük, és olybá tűnik, lassan elfelejtünk kötöttségek nélkül létezni – derült ki a Magyar Fogyasztó Szabadidő konferencián, ami egy friss kutatás bemutatójának és egy kiadvány első megjelenésének is otthont adott.

  Az átlag magyar fogyasztó munkamániás és még szabadidejében is dolgozik így egyáltalán nem meglepő, hogy ma már a szabadidő többet ér a pénznél vagy a megszerezhető javaknál. Általános tendencia, hogy az életünket egy nagy projektnek tekintjük, és olybá tűnik, lassan elfelejtünk kötöttségek nélkül létezni – derült ki a Magyar Fogyasztó Szabadidő konferencián, ami egy friss kutatás bemutatójának és egy kiadvány első megjelenésének is otthont adott.

Véget ért a Magyar Fogyasztó Szabadidő konferencia, amely a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként került megszervezésre február 18-án, Budapesten a Magyar Telekom Székházban. A résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között arról, hogyan osztják be szabadidejüket a fogyasztók, milyen hatással lesz a gazdasági recesszió a belföldi turizmusra, milyen a jó destinációs branding továbbá, hogy a tévé- és internethasználati szokásaink hogyan hatnak társas kapcsolatainkra. A konferencián debütált az MFP Magyar Fogyasztó nevű periodikája is, amely ezentúl rendszeresen, a konferenciák témájához kapcsolódóan, de mindig új köntösben lát majd napvilágot.

A szabadidő, azt gondolom, az a tevékenységi forma, amelyből az emberek nagyobbik része többet szeretne, holott egyre kevesebb jut belőle. A közelmúltban elvégzett kutatásunk is alátámasztotta azon szubjektív, a kutatástól független érzésünket, hogy a rendelkezésünkre álló szabadidő folyamatosan csökken, és ebben a tekintetben nem is nagyon számíthatunk kedvező fordulatra a jövőben – hangsúlyozta a rendezvényen Kozák Ákos a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója.

A szakember előadásban egy a T-Mobile támogatásával készített kutatásból prezentált eredményeket, ami alapján elmondható, hogy a szabadidőnkben leggyakrabban űzött tevékenységek közül az első helyen a barátokkal való találkozás áll, ezt követi a kertészkedés, a harmadik helyre pedig a főzés, az új receptek kipróbálása került.

Bár gondolom mindenki számára nyilvánvaló, de a kutatás is megerősítette, hogy a barátokkal közös szabadidőtöltést érezzük leginkább szórakoztatónak, míg az inkább kötelességszerű rokonfogadások és rokonlátogatások a válaszadók egyharmadának már részben, vagy teljes egészében kötelességnek számítanak. A gyermekekkel eltöltött idő mindig szórakoztató, még ha néha feladattal is jár, ezzel szemben a vásárlás megítélése nem annyira egyértelmű: a válaszadók egy része számára kötelesség, míg sokaknak szórakozás – is.

A Magyar Fogyasztó Szabadidő konferencia adott otthont Az internet, a tévé és a társas támogatás összefüggéseit firtató reprezentatív kutatás bemutatójának, melynek elgondolkodtató eredményeit Németh Erzsébet prezentálta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola képviseletében. Az előadásból kiderült, hogy a sok tévézés és a társas támogatás mértéke között negatív, míg az internetelérés és a társas támogatás mértéke között pozitív kapcsolat áll fenn. Azaz, míg az internet interaktivitásából is adódóan támogatja a régi és új emberi kapcsolatokat, addig az alapvetően passzív tévénézés minden társas kötelékünkre negatív hatással bír.

A válság és a belföldi turizmus összefüggéseit firtató előadásban Kiss Kornélia a Magyar Turizmus Zrt. munkatársa elmondta, hogy ugyan a recesszió a magyar gazdaságban kiemelt szerepet játszó turizmust sem hagyja érintetlenül, de a belföldi úti célok várhatóan mégis profitálhatnak a helyzetből, hiszen a fogyasztók a közelebbi, biztonságosabb és kedvezőbb ár-érték arányt kínáló magyarországi úti célokat fogják előnyben részesíteni.

Simon Bernadett, a B&P BrandAktív ügyvezető igazgatója, előadásban a kevésbé használt, ám a mai gazdasági helyzetben talán még nagyobb nyomatékot érdemlő destinációs, azaz célállomás brandingről értekezett. A szakember a célcsoport megismerésének fontosságát hangsúlyozta, meglátása szerint az erősödő versenyben csak a márkává avanzsált települések nyerhetnek.

A szakember a konferencián jelentette be, hogy a B&P BrandAktív tervezi egy, a destinációkat vonzerejük alapján rangsoroló márka index létrehozását. A listát egy szakértőkből álló bizottság állítja majd össze statisztikai adatokra, reprezentatív fogyasztói felmérésekre, és szakértői mélyinterjúkra alapozva.

A konferencia részletes beszámolója illetve az előadások anyagai várhatóan a jövő héten lesznek elérhetők a www.magyarfogyaszto.hu oldalon.