Kulturális Örökség Napjai – 2009. szeptember 19-20.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek is, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Franciaországot követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek, különös tekintettel az épített örökségre. 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek is, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Franciaországot követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek, különös tekintettel az épített örökségre. 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.
Az Európa Tanács és az Európai Unió legfontosabb ajánlásai az esemény szervezése kapcsán:
- szeptember hónapban legyen;
- az egyes helyszínekre legyen ingyenes a bejutás;
- az esemény zászlaja jelölje minden megnyitott épület, helyszín bejáratát;
- minél több helyen legyen szakavatott és érdekes vezetés;
- minden országban minden évben legyen kiemelt, központi témája a rendezvénynek, amely azonban nem zárja ki egyetlen épület vagy helyszín részvételét sem.
Ma már 49 országban rendezik meg az örökségnapokat. Hiszen közös cél, hogy az európai államok fölhívják a figyelmet az épített örökség értékeire és megőrzésük fontosságára, fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat a kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.
Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi, koordinálja a Kulturális Örökség Napjait. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak.
Központi témák:
- 1999: Ipari emlékek
- 2000: Árpád-kori templomok
- 2001: Az oktatás épületei
- 2002: Múzeumok – előtérben a háttér
- 2003: Zsolnay házdísznéző
- 2004: Lélegző örökségünk
- 2005: Kő kövön…marad (Várak, erődítmények, kastélyok)
- 2006: A fél(t)múlt építészete (A szocreál Magyarországon)
- 2007: Haza és haladás (A reformkor és a klasszicizmus építészete)
- 2008: Újjászületés – Reneszánsz év
- 2009: Szakrális terek (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek)
A KÖN számokban:
Év Település Épület/helyszín Sétaútvonal
2002. 165 440 –
2003. 165 356 27
2004. 182 420 100
2005. 230 465 122
2006. 180 450 75
2007. 280 461 117
2008. 306 688 125
2009. 372 820 171
A komoly növekedés oka minden bizonnyal a központi téma: a szakrális terek. 340 egyházi épületre, a római katolikustól baptistáig, görögkeletitől buddhistáig kerül föl az idén az Örökség Napok zászlója.
Ebben az esztendőben először két nagykövetségi épület, a finn és a cseh is fogad vendégeket. S öt színház – Magyar Színház, József Attila Színház, Holdvilág Színház a fővárosban, valamint a miskolci és a szegedi Nemzeti Színház – várja látogatóit napközben.
A kétnapos eseménysorozat során az érdeklődők számát csak becsülni lehet, egyrészt azért, mert a látogatások és a programok ingyenesek, másrészt azért, mert – szerencsére – sokan vannak, akik egy-egy nap több helyszínt is felkeresnek. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint legalább 200-250 ezer ember mozdul meg ezen a két napon.
Az utóbbi években egyre jellemzőbbé vált, hogy a Kulturális Örökség Napjai program – amellett, hogy kapcsolódik az adott év valamely fontos évfordulójához – „befogad" más, ugyancsak sokakat mozgósító programokat, eseményeket, rendezvényeket, vagy együttműködik azokkal. Kiemelhető ezek közül a Kulturális Turizmus Éve, a Kultúrházak éjjel-nappal, és a Szakrális Művészetek Hete keretében a Templomok hosszú éjszakája.
A KÖN Pécsett, a Cella Septichorában rendezi országos megnyitóját, mintegy a jövő évi Európa Kulturális Főváros felvezető eseményeként.
A KÖN 2009 néhány újdonsága, érdekessége:
Magyarázom a házam – az építészek maguk mutatják be terveiket és azok megvalósulását
- Grátz Antal Palkonyán a Szent Bertalan kápolnát, Nagy Tamás a gödöllői Szentháromság templomot, Bérces László a Budapesti Műszaki Főiskolát, Buzay József a Matrica Múzeumot, Solymár várát Szalay Gábor, a SOTE Oktatóközpontot és a Richter Gedeon Kémiai Kutató épületét szintén a tervezők „magyarázzák".
Csak a KÖN idején nyitja meg kapuját
- Sándor Palota
- Magyar Távirati Iroda székháza (idén első ízben)
- Önkormányzati Minisztérium épülete
- Tőzsdepalota (volt MTV székház)
- Kőbányai pincerendszer és a Dreher villa
- Budapesti Kutatóreaktor (KFKI)
- MTA pécsi székháza (Vasváry villa)
- Miskolci Megyeháza
- Volt határőr laktanya (Sopronkövesd)
- Késő római kikötőerőd (Dunakeszi)
Látogathatók különleges ipari műemlékek, oktatási intézmények, tájházak
Határon túli csatlakozók
- Kárpátalja 17 református temploma (idén először)
- Erdély 70 épülete és 11 sétaútvonala Aldobolytól Zágonig
- Felvidékről a komáromi erődrendszer Öreg és Újvára, valamint egy séta Szepsiben
- Burgenlandból Fraknó vára , az eisenstadti Esterházy és a Lackenbach- kastély