Kulturális Örökség Napjai - 2009. Szeptember 19-20.

Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek is, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Franciaországot követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek, különös tekintettel az épített örökségre. 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.

Az Európa Tanács és az Európai Unió legfontosabb ajánlásai az esemény szervezése kapcsán:

szeptember hónapban legyen;
az egyes helyszínekre legyen ingyenes a bejutás;
az esemény zászlaja jelölje minden megnyitott épület, helyszín bejáratát;
minél több helyen legyen szakavatott és érdekes vezetés;
minden országban minden évben legyen kiemelt, központi témája a rendezvénynek, amely azonban nem zárja ki egyetlen épület vagy helyszín részvételét sem.

Ma már 49 országban rendezik meg az örökségnapokat. Hiszen közös cél, hogy az európai államok fölhívják a figyelmet az épített örökség értékeire és megőrzésük fontosságára, fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat a kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.

Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi, koordinálja a Kulturális Örökség Napjait. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak.

Központi témák:

1999: Ipari emlékek
2000: Árpád-kori templomok
2001: Az oktatás épületei
2002: Múzeumok – előtérben a háttér
2003: Zsolnay házdísznéző
2004: Lélegző örökségünk
2005: Kő kövön…marad (Várak, erődítmények, kastélyok)
2006: A fél(t)múlt építészete (A szocreál Magyarországon)
2007: Haza és haladás (A reformkor és a klasszicizmus építészete)
2008: Újjászületés – Reneszánsz év
2009: Szakrális terek (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek)

A KÖN számokban:

Év Település Épület/helyszín Sétaútvonal

2002. 165 440 –

2003. 165 356 27

2004. 182 420 100

2005. 230 465 122

2006. 180 450 75

2007. 280 461 117

2008. 306 688 125

2009. 372 820 171

A komoly növekedés oka minden bizonnyal a központi téma: a szakrális terek. 340 egyházi épületre, a római katolikustól baptistáig, görögkeletitől buddhistáig kerül föl az idén az Örökség Napok zászlója.

Ebben az esztendőben először két nagykövetségi épület, a finn és a cseh is fogad vendégeket. S öt színház – Magyar Színház, József Attila Színház, Holdvilág Színház a fővárosban, valamint a miskolci és a szegedi Nemzeti Színház – várja látogatóit napközben.

A kétnapos eseménysorozat során az érdeklődők számát csak becsülni lehet, egyrészt azért, mert a látogatások és a programok ingyenesek, másrészt azért, mert – szerencsére – sokan vannak, akik egy-egy nap több helyszínt is felkeresnek. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint legalább 200-250 ezer ember mozdul meg ezen a két napon.

Az utóbbi években egyre jellemzőbbé vált, hogy a Kulturális Örökség Napjai program – amellett, hogy kapcsolódik az adott év valamely fontos évfordulójához – „befogad" más, ugyancsak sokakat mozgósító programokat, eseményeket, rendezvényeket, vagy együttműködik azokkal. Kiemelhető ezek közül a Kulturális Turizmus Éve, a Kultúrházak éjjel-nappal, és a Szakrális Művészetek Hete keretében a Templomok hosszú éjszakája.

A KÖN Pécsett, a Cella Septichorában rendezi országos megnyitóját, mintegy a jövő évi Európa Kulturális Főváros felvezető eseményeként.

A KÖN 2009 néhány újdonsága, érdekessége:

Magyarázom a házam – az építészek maguk mutatják be terveiket és azok megvalósulását

Grátz Antal Palkonyán a Szent Bertalan kápolnát, Nagy Tamás a gödöllői Szentháromság templomot, Bérces László a Budapesti Műszaki Főiskolát, Buzay József a Matrica Múzeumot, Solymár várát Szalay Gábor, a SOTE Oktatóközpontot és a Richter Gedeon Kémiai Kutató épületét szintén a tervezők „magyarázzák".

Csak a KÖN idején nyitja meg kapuját