Kormányzati fókuszban a hazai infokommunikációs technológia
2 perc olvasás 
A Kormány 2009 őszén fogadta el az infokommunikációs szektor iparpolitikai akciótervét, amely az IKT részpiacai közül, a hardver, szoftver és szolgáltatási terület, illetve a távközlési piac adatátvitellel, internettel kapcsolatos részére koncentrál.
A Kormány 2009 őszén fogadta el az infokommunikációs szektor iparpolitikai akciótervét, amely az IKT részpiacai közül, a hardver, szoftver és szolgáltatási terület, illetve a távközlési piac adatátvitellel, internettel kapcsolatos részére koncentrál.
A terv célja, hogy – a globális folyamatok és a válság hatásainak figyelembe vétele mellett – előmozdítsa a tőke- és tudásintenzív iparágak növekedését, s ezzel a magyar gazdaságban rejlő potenciál kiaknázását segítse elő. „Kevés olyan iparág van, amelynek annyira meghatározó szerepe lenne az élet minden területén, mint az infokommunikációnak. Olyan szektorspecifikus intézkedéseket javaslunk, amelyek alapvetően a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálnak" – mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az itbusiness CLUB budapesti rendezvényét követő sajtótájékoztatón.
Az infokommunikációs technológiák (IKT) fejlesztése, a Lisszaboni Stratégia jegyében, az eltelt időszak egyik kiemelt prioritása volt, mind tagállami, mind európai uniós szinten. Az IKT-szektor hozzájárulása a hazai GDP-hez 2007-ben 10,3% volt. Ennél azonban jóval többet jelent egy ország, így Magyarország fejlődésében is. „Multiplikátor" jellege kiemelt jelentőséggel bír az ország versenyképessége szempontjából.
A kormány ágazati akcióterve az intézkedéseket három pillér mentén határozta meg. Az első és leglényegesebb gondolat – a valamennyi akciót alátámasztó – oktatás kérdése, a mérnökök és informatikusok számának, képzettségi szintjének emelése. A második pillér olyan vállalkozásfejlesztési és inkubációs programokra fókuszál, amelyeknek köszönhetően IKT-kutatóműhelyek jönnek létre, és segítséget kapnak a már meglévő nyílt forráskódú kompetenciaközpontok is. A harmadik pillér a szektorba érkező befektetések növelését célozza azzal, hogy a tőkebevonást, a tudásigényes, magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását ösztönzi. A Nemzeti Digitális Közmű koncepciójának támogatásával, és az IKT szoftver- és szolgáltatásexportjának előmozdításával pedig a versenyképesség további javításához járul hozzá.
