Digitális Társadalmi Egyezmény

Az aláíró cégek képviselői

A szélessávú internet népszerűsítését szorgalmazó szervezet, a Szélessáv Alapítvány 2009 elején létrehozta a "Szélessáv Műhely" elnevezésű szakmai kezdeményezést egyének, közösségek, vállalkozások, ill. egyéb szervezetek projektjeinek támogatására, a szélessávú internet lehetőségeinek kiaknázására.

Az aláíró cégek képviselői

A fenti Szélessáv Műhely tagjai 2010. március 17-én aláírták a Digitális Társadalmi Egyezményt, mellyel hivatalosan elkötelezték magukat a szélessávú internet-használat mind szélesebb körű hazai elterjesztése mellett.

A Műhely kiemelt figyelmet fordít

-a szélessávú technológiákhoz kapcsolódó projektekre, ill.

olyan, a szélessávú internetezés hazai terjedését gátló tényezőkre, mint

-a műszaki akadályok,

-a motiválatlanság,

-a biztonsági ismeretek hiánya.

Lebontásuk elősegítésével kíván a Műhely hozzájárulni az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásához,

a versenyképesség erősítéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Megalakulása óta számos vállalat és szervezet kapcsolódott be a Műhely munkájába.

A most aláírt Digitális Társadalmi Egyezmény elfogadásával a partnerek a keresleti, ill. a kínálati oldalon meglévő akadályok lebontására, ezen célokat segítő projektek életre hívására törekszenek.

Erőfeszítéseiket harmonizálni kívánják a mindenkori kormányzat stratégiájával, s támogatják a kapcsolódó projektek EU-notifikációs folyamatait az Európai Unió brüsszeli központjában lévő megfelelő szervezetekkel.

A dokumentumot aláíró partnerek:

APEH,

BellResearch,

Delta csoport,

MEH-Elektronikuskormányzat-központ,

EnterNet Invest Zrt.,

FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport,

HP Informatikai Kft.,

Invitel Zrt.,

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium,

Magyar Posta Zrt.,

Magyar Telekom Nyrt.,

MKB Bank Zrt.,

Netvisor Zrt.,

Nokia Siemens Networks Kft.,

a Skype és

a Sanofi-Aventis Zrt.

A Digitális Társadalmi Egyezmény előzményének tekinthető az az elemzés, melyet a Műhely 2009-ben készített

„Vitairat a szélessávról" címmel. Ez a részletes elemzés érdemi szakmai párbeszédet kívánt indítani a kormányzat, a piaci szereplők, a kutatói szféra és a civil szervezetek között a széles-sáv elterjedését korlátozó tényezők felszámolására. A vitairat lényegi megállapítása, hogy Magyarország szélessávú mutatói a lefedettség, árak, minőség és verseny terén közelítenek az uniós átlaghoz, ugyanakkor a szélessávú szolgáltatások használatában, mind a lakosság mind a kis-és középvállalatok körében nagyon komoly lemaradás tapasztalható. Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje, a motivácó, a digitális önbizalom és a digitális biztonság hiánya.

A Szélessáv Műhely az Európai Bizottság uniós infokommunikációs stratégiájával, a „Digital Agenda"-val összhangban és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével kidolgozta 2010-es stratégiáját. A konkrét cselekvési programok kialakítását a legsikeresebb hazai példák, ill. a kiemelt átfogó projektek mentén haladva határozták meg, ezek;

-e-health; távdiagnosztika, megelőzés, távgyógyítás kiépítése,

-az elektronikus ügyintézés fejlesztése,

-európai szélessáv-térkép, szélessáv-kereső fejlesztése,

-a Szélessávú Szolgáltatások Minőségének hazai és Uniós mérése,

-valódi szélessávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása,

-az Uniós Szélessávú Teljesítmény Index (BPI) elnevezésű díj megalapítása, első díjak átadása,

-oktatás, figyelemfelhívás, felvilágosítás: fogyasztói tudatosság növelése, kiadványok, programok szervezése által azon rétegek megszólítása, képzése, akik még nem részei a digitális társadalomnak,

-az Európai Bizottság „Digital Agenda"-t megalapozó pilléreihez illeszkedő, átfogó hazai kutatás elkészítése.

Bóna Ákos, a Szélessáv Műhely közösségi ügyekért felelős igazgatója, a Digitális Társadalmi Egyezmény aláírását méltatva elmondta, számos szervezet és vállalat csatlakozott a szélessávú technológia elterjedésének ügyéhez.

Ez a technológia a gazdasági növekedés egyik katalizátora lehet, kulcsszerepet játszik a beruházások élénkítésében, a munkahelyteremtésben és hosszú távon az általános gazdasági fellendülésben.

Guido Acchoini, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiáért felelős szervezetének (DG INFSO) vezetője videokapcsolaton át adott az aláírási esemény résztvevőinek áttekintést az unió 2020-ig előretekintő infokommunikációs stratégiájának, az un. Digital Agenda-nak fontosabb irányairól.

„Az Európai Információs Társadalom megteremtésének új stratégiai prioritásairól" kérdezték az unió polgárait 2009.augusztus 4. és október 12. között, a felmérés alapján kijelenthető; a polgárok számára elsődleges fontosságú:

1. Az internet nyitottsága (a megkérdezettek 90%-ában)

Az állampolgárok számára nagy fontosságúak:

a nyílt szabványok,

az internet adat- és szolgáltatás-semlegessége,

az interoperabilitás.

A szervezetek számára nagy fontosságú tényezők:

a nyílt szabványok,

a szolgáltatások inter-operabilitása és hordozhatósága,

a pont-pont közötti kapcsolatok lehetősége.

Globális jelentőségű, hogy az internet

legyen nyitott,

ne cenzurázzák és forgalmát ne korlátozzák,

világszerte érvényes szabványok alapján működjön,

legyen biztonságos,

nyújtson védelmet a sérülékeny infrastruktúrának.

2. A szélessávú megoldásokkal kapcsolatosan:

A megvalósításával kapcsolatban fontos, hogy

-növelje a termelékenységet, járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez, feleljen meg az internetes forgalmazás iránti globális igénynek,

-a lakossági passzív távközlési infrastruktúrák (kábelcsatornák, távközlési tornyok, üvegszálas vezetékek) fejlesztését kulcstényezőként kezeljék,

-ezzel párhuzamosan ösztönözzék a magán szektort az új hálózati szolgáltatások fejlesztésére,

-a piac legyen nyitott és kellően rugalmas a magas-szintű támogatások fogadására.

3. Az internet-eléréssel kapcsolatos előirányzatok:

Az európai internetes jogok vonatkozásában:

-a szolgáltatások legyenek mentesek a megkülönböztetésektől,

-biztosítsák az átláthatóságot,

-megfelelő sebességgel rendelkezzenek.

Az állampolgárok többsége elutasítja a tagországok közötti különbség-tételt az érintett témakörben, a szervezetek többsége viszont támogatná a differenciált megközelítést.

4. A vonatkozó jogok rugalmasabb rendszerének kiépítéséhez:

Javasolt megoldás a digitális tartalmak eléréséhez;

-támogatni kell az alternatív, nyílt licencű megoldásokat,

-egyszerűbbé kell tenni a bonyolult copyright ügyintézést.

Amiben a polgárok és a szervezetek véleménye különbözik:

-a polgárok az alternatív nyílt licenc megoldásokra összpontosítanak,

-a szervezetek a copyright könnyítését tartják fontosnak.

5.A felhasználói jogok

A szervezetek szerint a legfontosabb:

-az online privacy jogok szabályozása,

-az internet univerzális elérési lehetősége,

-a szolgáltatások interoperabilitása.

A polgárok szerint fontos, hogy

-az internet legyen semleges,

-biztosítva legyen az online magánszféra,

-az internet univerzális módon elérhető legyen.

A megkérdezett EU polgárok 65%-a, és a szervezetek 53%-a az EU-s szabályozásban látja a felhasználói jogokmmegerősítésének útját.

6.Az internettel kapcsolatos kutatások stratégiai jelentőségű európai területei:

-energia és környezet,

-szoftver termékek és szolgáltatások,

-oktatás és kultúra,

-az európai vezetőszerep biztosítása az energiával-, a környezetvédelemmel, az oktatással és a kultúrával való összefüggésben,

Ehhez képest veszélyben van jelenleg

-pozíciónk a szoftverek és szolgáltatások terén,

-a hálózati technológiák és webes szolgáltatások vonatkozásában.

7.A digitális világ előírásait-szabályait be kell ágyazni a társadalom egészét szabályozó megállapodások rendszerébe. Ennek érdekében javasolható:

-a legjobban bevált gyakorlati megoldások csere-ügylete,

-az EU tagok körében jöjjön létre a legjobban bevált nemzeti praxisok figyelése és összehasonlítása,

A legfontosabb lépés:

-a polgárok számára: biztosítani a kompetenciák újraosztásának és átalakításának lehetőségét az engedélyező hatóságoknál,

-a szervezetek számára: a figyelmet a szabályzók összehangolására összpontosítani.

8. Ösztönözni kell a beruházásokat az alacsony szintű széndioxid kibocsátással járó infrastruktúrákba.

Javasolni kell

-a szabályzók változtatását,

-közismertté tenni az EU, az egyes nemzeti, és a regionális vagy kisközösségi lehetőségeket,

-a piaci mechanizmusokat.

Összpontosítani kell:

-a hiányzó ismeretek kiegészítésére, és a költségekre,

-a napi fogyasztói tevékenység okozta ökológiai változások szemléltetésére,

-a fogyasztók számára kielégítő mennyiségű, világos információra.

Az EU megfogalmazott célkitűzései:

-szélessávú elérés mindenkinek 2013-ig,

-mindenki számára a lehető legnagyobb (30 Megabit/sec , vagy annál nagyobb) internet sebesség biztosítása 2020-ig,

-az európai háztartások több mint felénél 100 Megabit/sec sebességű internet elérés biztosítása.

Megoldandó feladatok:

-spektrum-szabályzás,

-a strukturális alapok elérése,

-a „Digital Single" piac létrehozása:

határokon átívelő webes szolgáltatások és digitális tartalom-piac,

megbízhatósági feltételek biztosítása,

világos jogkezelés,

adekvát védelmi megoldások és méltányos díjak,

körzetek feletti licencek,

a ultúrális örökség digitalizálása

-a kutatási és innovációs alapok megreformálása Európa technológiai erejének a stratégiai területeken való megerősítése céljából,

-minden európai polgár számára internet elérés biztosítása.

Az európai tagállamok feladatai:

-felvázolni saját nagysebességű internet stratégiájukat,

-közösségi alapok, benne a strukturális alapok használata fenti célokhoz olyan területeken, amelyeket a magán-befektetések csak részlegesen érintenek,

-szabályozott keretet biztosítani a közösségi tevékenység koordinálására, hogy lecsökkenjenek a hálózati fejlesztések költségei.

A „Digital Agenda"-hoz kapcsolódó lépések:

-2010. április végén közzéteszik,

-június végén kiadják az „EU Szélessávú Stratégia" nyilatkozatát,

-2011. januárjában konferenciát tartanak Brüsszelben az EU vidéki-falusi szélessávú fejlesztési terveiről.

DG Information Society Portal:

http://ec.europa.eu/information_society/index_en.htm

I2010 portal:

http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/i2010/index_en.htm

Digital Divide:

http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/digital_divide/index_en.htm x_en.htm

European Broadband Portal: