Mangalica: A Faj Megmentése

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as években jött létre. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A fajta három színváltozata volt ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú, míg a vörös színű szalontai sertés lassan a XX. század folyamán alakult át vörös mangalicává. A szőke mangalica adja a fajta zömét, a fekete szín mára kihalt, a fecskehasú és vörös fajták csak színükben különböznek a szőkétől.

A fajta eredetét tekintve három fő korábbi sertésfajta játszott szerepet kialakulásában. A szalontai sertés már a honfoglalás előtt a Kárpátmedencében élt, míg a Bakonyi sertést a rómaiak terjesztették el, az ő nápolyi-római eredetű mediterrán sertésüket behozva. A 19. században bekerült és a mangalica végleges formáját megadó szerb Sumadia sertés ugyanúgy mediterrán eredetű sertés, mint a fekete és fecskehasú színű mangalicában meglévő horvát-szerémségi ős. így nem meglepő, hogy a mai mangalicák nagyon hasonlítanak a rég kihalt ősi mediterrán ásatag sertésre, és sok tulajdonságuk eltér a többi kelta-germán eredetű, az európai vadsertésből származó „fehér" sertésektől. Egyetlen élő rokona a spanyol ibérico sertésfajta, mely szintén mediterrán eredetű. A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel borított. A szőrköntös nyáron vékonyabb és simább, télen vastagabb, durvább és jobban göndörödő. A mangalica szaporasága nem nagy, általában 4-8 csíkos malacot ellik, darabonként 600 gramm és 1000 gramm közötti súlyban. A mangalica malacok 7-8 hetesen érik el a 6-8 kg-os tömeget, és később is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. Kb. ekkorra eltűnik róluk a csíkosság is.

Igen ellenálló, edzett, rideg tartást jól tűrő fajta. Hízodalmas, gyorsan zsírosodó típus. Egy 150-160 kilogrammos hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adott az egyéb hús félék és szalonna mellett. A világ legzsírosabb sertése: az 1924 novemberi budapesti hízósertés kiállításon voltak olyan mangalica falkák melyek 73,9 %-os zsiradékárut produkáltak a tömegükhöz mérten.

A fajta virágkorát az 1950-es évekig élte, komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyedszám rohamosan csökkeni kezdett.

1991-ben a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db (!) tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán.

1991 tavaszán Jüan Vicente Ólmos Liorente a spanyol Jamones Segovia Sa serrano sonkagyár vezetője kapcsolatba lépett Tóth Péter agrármérnök jelölttel, hogy valamilyen zsíros ridegen tartható ősi sertést keressenek magas minőségű sonka és karaj félék alapanyagának. Ez természetesen a mangalica lett, így a megalakított Ólmos és Tóth Kft 1991-től a fajta ismételt felszaporításán dolgozik.

Alapelv, hogy a sertések magyar takarmány és magyar élőmunka felhasználásával magyar sertéstelepeken hízzanak meg és magyar vágóhíd végezze a feldolgozást. Az elmúlt 10 év nehéz munkája most hozza első gyümölcseit. A mangalica fajta tenyészállatainak száma örvendetes gyarapodásnak indult, 2006-ban meghaladja a 8000 kocás létszámot és az Ólmos és Tóth Kft hízóeladása is eléri a 15 000 db-ot

Az Ólmos és Tóth Kft az egyedüli cég, mely sikerrel ötvözi a hagyományos mangalicatenyésztést a malacok és süldők higiénikus a mai kor követelményeinek megfelelő nevelésével. A kocák egész évben hatalmas legelőkön, karámokban vannak, ahol a csoportokban „sertésbarát" körülmények között élnek. A fiaztatás is tágas a kocáknak nagy mozgásteret adó kutricákban zajlik, de itt már kiemelten gondoskodunk az újszülött malacokról. Külön etetők, itatok, fűtés és pihenőtér áll rendelkezésükre.

Természetesen már pár napos korban megkapja minden egyes mangalica malac az egyedi mikrochip számot, mely segítségével egész életében, sőt még a termékből is visszakereshető. A kocák a fialás után kb. 4 héttel kerülne először a tenyésztési programban kijelölt kanokhoz, majd vissza a legelőre. A malacok a lehető legmodernebb technológiákat alkalmazó higiénikus malacnevelő termekbe kerülnek áttelepítésre. Innen 2 hónap után 35 kg-osan költöznek végleges helyükre a hagyományos nagy csoportos tartású szalmával almozott tágas karámokkal ellátott hizlaldákba. Itt érik el összesen egy év alatt a 150-160 kg-os vágósúlyt.

A takarmány kizárólag búza, árpa, kukorica, szója és ásványi anyag kiegészítőkből és zöld takarmányokból áll, melyet az Ólmos és Tóth Kft számára külön recepturak alapján szigorú kontroll mellett állítanak elő a legnagyobb takarmánykeverő üzemek.