Lengyel János: Konferencia A Kárpát-medence Klímavédelméről

2010. május 28-29-én „Kárpát-medence klímavédelme konferencia 1" címmel kétnapos szakmai találkozóra került sor festői szépségű Kiskunfélegyházán. A magyarországi szakemberek mellett küldöttség érkezett Szerbiából, Magyarkanizsáról és Zentáról, továbbá Ungvárról és Beregszászról is.

A konferenciának Kiskunfélegyháza Polgármesteri Hivatalának takaros épülete adott otthont. A résztvevőket Ficsór József, a település polgármestere köszöntötte Petőfi és Móra városában. Röviden ismertette városa történetét, külön kiemelte, hogy Kiskunfélegyháza akkor adott díszpolgári címet Kossuth Lajosnak, amikor az Országgyűlés megvonni készült azt. Kelemen József, a Közép-Európa Klub főtitkára, a konferencia főrendezője tartotta meg a hivatalos nyitóbeszédét. Elmondta, hogy a „Kárpát-medencei feladatok a XXI. századra" elnevezésű program keretében a kiskunfélegyházi a negyedik tanácskozás a sorban. Az előadások előtt prof. Dr. Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem tanára emelkedett szólásra, aki a konferencia levezető elnöki tisztét töltötte be. Felvázolta a klímapolitika két fő pontját, azaz a globális jellegű kibocsátások csökkentését és a nemzeti színtű védekezést illetve alkalmazkodást.

Dr. Varga Zoltán professzor emeritus, az MTA doktorának előadása nyította meg a sort „Ökológiai hálózatok és klímastabilitás a Kárpát-medencében" címmel. Elmondta, hogy a Kárpát-medence, jellegénél fogva érzékenyebb az időjárási változásokra. Több javaslatot is felvetett. Szorgalmazta a régi árterek helyreállítását és a Kárpátok Régió Nemzeti Park létrehozását.

Ezt követően „Éghajlati módosulások detektálása kárpátaljai hőmérsékleti és csapadék idősorok alapján." címmel, Dr. Molnár József a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének docense tartotta meg beszámolóját. A beregszászi és az ungvári meteorológiai állomások méréseire támaszkodó kimutatásokból az derül ki, hogy Kárpátalja hőmérséklete alig fél évszázad alatt majdnem egy teljes fokot emelkedett, ami felülmúlja a világszerte tapasztalt fél fokot. Ezek a tények is igazolják Dr. Varga Zoltán kijelentését: „A klímaváltozás hatásai alól nincs menekvés. A hatások pedig minden élőlénycsoportot érintik." Dr. Molnár József előadása más szempontból is fontos, hiszen ékes bizonyítéka, hogy mind Magyarországon, mind európai viszonylatban komolyan veszik az ukrajnai, közelebbről a kárpátaljai szakemberek kutatási eredményeit. A beregszászi tudóst követően, Dr. Kákonyi Árpád igazgatóhelyettes mutatta be a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Hangsúlyozta, hogy a Pannon Régió kuriózum, egyedi a világon. Figyelmeztetett a vízhiányra és a csökkenő talajszintre. Országszerte 150 000 illegális kút csapolja a vízkészleteket. Ugyanakkor az erdősítés is jelentősen fogyasztja az értékes vizet. Szólt a mocsárlecsapolások negatív hatásairól, figyelmeztetett, hogy mielőbb új csatornaszabályozási törvényeket kell bevezetni.

A Móra Ferenc gimnázium diákjainak megjelenése arra késztette Dr. Ligetvári Ferencet, hogy eltekintsen a szünettől. A folytatásban Dr. Horváth Levente, az MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport vezetője a klímaváltozásra való felkészülésről és az alkalmazkodásról beszélt. Figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés miatt Magyarországon fokozatosan a déli életforma alakul ki, ezért fontos tanulmányozni a déli országokat és hasznosítani azok eredményeit. Felhívta a közönség figyelmét, hogy nemcsak a klíma változik, hanem az emberek, a társadalom is. A városiasodás, az egybeköltözésből kifolyólag nagyobb lett az érzékenység és a sérülékenység. Egyre több az extrém időjárás, utalt ezzel a 2006. augusztus 20-i végzetes viharra is, amely öt halálos áldozatot követelt. De felhívta a figyelmet, hogy az árvizek és a belvizek évről-évre nagyobb károkat okoznak, miközben a nyári hónapokban aszályok sújtják a mezőgazdaságot.

Rövid szünet után a Zentáról érkezett Dr. Fehér Illés a Tisza kedvezőtlen változásairól tartott értekezést, tanítványát, Iván Ágnest helyettesítve. Figyelmeztetett a Tisza medrének elsekélyesedésére, ami a mocsarasodást vonja maga után. Szerbia jelenlegi gazdasági állapota nem teszi lehetővé a iszapkivételt. Egyes hónapokban drasztikusan csökken a folyó oxigénkoncentrációja a délvidéki szakaszon. Majd az előzetes programtól eltérően és a sorozatos változások miatt beugróként Dr. Marijcsuk Ruszlán, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ökológiai és Környezetvédelmi Tanszékének docense tartott egy rövid előadást angolul. Szót ejtett az összefogás szükségességéről, Közép-Európa országai csak így mérsékelhetik a klímaváltozás negatív hatásait. Bár a Tisza tekintetében éppen Ukrajna az egyik fő szennyező. A konferencia délelőtti része hozzászólásokkal és az előadókhoz intézett kérdésekkel zárult. Az egyik zentai vendég fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Marijcsuk docens által többször emlegetett Uzshorod tulajdonképpen Ungvár. Egy, az USA-ból hazatelepült néző bírálta a magyarországi mezőgazdaságot és klímapolitikát, követendő példának állítva be az amerikai gyakorlatot. Viszontreflexióban a hallgatóság egy másik tagja rámutatott arra, hogy éppen az USA a világ legfőbb környezetszennyezője. A Magyarkanizsáról érkezett Váradi Lia azt kérdezte, hogy az átlagpolgár mit tehet a klímaváltozás negatívumai ellen. Erre reagálva Bíró Péter, nemzetközi éghajlatmenedzser felhívta a figyelmet a saját előadására, ami éppen ezzel foglalkozik. Ligetvári professzor összegzője után következhetett az ebéd, amit az előadók és a meghívott vendégek a Constantinum Intézményben költhettek el.

A délutáni program elején levetítették Dr. Szalai Sándor, a Szent István Egyetem docensének előadásáról készített filmet. Ezt követően Surányi Dezső DSc botanikus professzor, a Magyar Biológiai Társaság elnöke tartotta meg tanulságos előadását „A klímahatások mérséklése a kultúrvegetációban" címmel. Rámutatott a jelenlegi gazdasági szemlélet hibáira. Felvetette, hogy jelenleg az árterek alig, vagy egyáltalán nincsenek hasznosítva, holott kiválóan megfelelnének gyümölcstermesztésre. Sürgette a magyar mezőgazdaság mielőbbi átszervezését figyelembe véve a helyi adottságokat és az ősi növényfajokat. Figyelmeztetett, hogy a jelenlegi magas vízdíjak hátráltatják a gazdaság fejlődést. Ezzel is azt bizonyította, hogy a jogszabályok alkotói ritkán kérik ki a szakemberek véleményét.

Dr. Ijjas István professzor emeritus, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, „EU klímavédelmi kezdeményezések alkalmazása a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén" címmel tartotta meg előadását. Ismertette a különböző vízpolitikai egyezményeket, országhatárokon átnyúló tervezeteket. A Tisza tekintetében megemlítette, hogy bizonyos tervezetek már a pártállam idején felhívták a figyelmet a romániai ciántechnológiával működő aranybányák jelentette veszélyre. Elmondta többek között, hogy idén került elfogadásra a Duna vízgyűjtőjének gazdasági tervezete. Fontosnak tartja, hogy a mindenkori magyar kormányzat széleskörű szakmai tanácskozást folytasson, mielőtt bármilyen nemzetközi vízpolitikai szerződést ír alá.

Olajos Péter EU környezetvédelmi szakértő, szakpolitikus, az Európai Parlament Környezetvédelmi és Klímavédelmi Bizottságának tagja „Az energetika szerepe és feladatai a klímavédelemben" című előadása következett. Beszámolójában rámutatott a korábbi magyar kormányok helytelen klímapolitikájára. Felvázolta az Orbán kabinet környezetpolitikai célkitűzéseit. Fontosnak tartja, hogy a jövőben az energetika és a klíma egy kézbe fog kerülni, egy politikai akarat felügyelete alá, amely igyekszik majd a legmegfelelőbb kapcsolatot tartani a szakemberekkel. Hangsúlyozta a magyar társadalom összefogásának és érdekérvényesítésének erősítését. Kifejtette, hogy az atom egy sarkalatos pontja az energiapolitikának, hiszen Magyarország elkötelezte magát egy új atomerőmű megépítésére, mivel Paksot rövid időn belül ki kellesz kapcsolni. A közönség kérdéseire válaszolva felvázolta a türkmén földgáz útját Magyarországig, rámutatva a közben foganatosított anyagi terhelésekre. Megemlítette a szolgáltató cégek profitéhségét, az elhibázott privatizációt és az állami kontroll hiányát.

Hálátlan szerep jutott a fentebb említett Bíró Péter nemzetközi éghajlatvédelmi menedzsernek, aki „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz – Klímabarát Települések és más lehetőségek" című előadását a közönség megmozgatásával kezdte. Őt újabb hozzászólások követték. A konferenciák ügymenetéhez hűen nem maradhattak el az ajánlások és az állásfoglalás sem. A vacsorát ugyancsak a Constantinum Intézményben szolgálták fel a tanácskozók számára.

Másnap a meghívott vendégek két szakvezetéssel egybekötött túrán ismerkedhettek meg a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Aki közelebbit szeretne megtudni a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttműködésében kidolgozott VAHAVA (változás – hatás – válasz) kutatási programról, információkat találhat a http://www.vahavahalozat.hu/ honlapon.