A japán incidens hatása az európai energetikára
2 perc olvasás
Gyürk András, az Fidesz európai parlamenti delegációvezetője írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz a japán nukleáris baleset európai konzekvenciáival kapcsolatban.
Gyürk András, az Fidesz európai parlamenti delegációvezetője írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz a japán nukleáris baleset európai konzekvenciáival kapcsolatban.
A néppárti képviselő az Európai Bizottságnak címzett levelében felhívja a figyelmet, hogy a japán tapasztalatok hatására várhatóan több ország is újragondolja a nukleáris energiával kapcsolatos stratégiáját. Németország, az Európai Unió egyik legnagyobb tagállama már most konkrét lépéseket tett, és három hónapra leállította az 1980 előtt épült nukleáris erőműveit. Amennyiben a japán történések hatására Európa-szerte több nukleáris beruházást is levesznek a napirendről, az jelentős befolyással lehet az európai energiapiacokra, hiszen a nukleáris erőművek áramtermelését más forrásokból kell helyettesíteni.
A politikus kérdéseivel arra keresi a választ, hogy végzett-e az Európai Bizottság vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lenne a nukleáris energia stratégia újragondolása az európai energiapiacra. Az sem egyértelmű, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lennének a nukleáris erőművek kapacitásainak helyettesítésére rövid és hosszú távon. Fontos kérdés továbbá, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás biztonságra, illetve az EU szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire.
Az Európai Bizottság a japán tapasztalatok elkerülése érdekében bejelentette, hogy az európai nukleáris erőműveket stressz teszteknek fogják alávetni. A képviselő ezzel kapcsolatban az iránt is érdeklődik levelében, hogy milyen további intézkedéseket tervez a Bizottság a nukleáris energiatermelés biztonságának szavatolása érdekében.
