A MATHEUS PÁLINKA

Máté Csaba matematikus, régi könyvek gyűjtője, egyszer egy ferences rendiek által kiadott régi írásra akadt, amelyben gyümölcspárlatokat gyógynövényekkel vegyítettek, így fokozták a növények kivonatainak gyógyhatását.

Máté Csaba matematikus, régi könyvek gyűjtője, egyszer egy ferences rendiek által kiadott régi írásra akadt, amelyben gyümölcspárlatokat gyógynövényekkel vegyítettek, így fokozták a növények kivonatainak gyógyhatását.

Máté (neve latinul: Matheus) Balázs Géza nyelvészprofesszorral együtt nekilátott a további kutatásnak. Kiderült, hogy az ókori többi néphez hasonlóan az obi-ugorok és a szamojédok már használtak egyszerű lepárló eszközöket. A 14. században aqua vitae (élet vize) néven köszvényre állították elő az első pálinkákat, majd hamarosan élvezeti cikk lett belőle. 1570-ben használták először az égetett bor megnevezést, utána jött a pálinka kifejezés. Ezeket még borból, törkölyből, borseprőből, sőt, később krumpliból és kukoricából is készítették. A gyümölcsből való párlatra az első adatot 1658-ból találták. A városok, a nagybirtokosok és az egyházak (azaz szerzetesrendek) jövedelmének egy része származott pálinkafőzésből és kimérésből – a bor- és a sörfőzés mellett. 1849-ben bevezették a pálinkaadót. A leghíresebb párlatokat Kecskeméten készítették barackból. Házi főzdékben állították elő a kisüstiket. 1952-től bevezették a „feles főzést", 1970-ben pedig az adófizetést a bérfőzés miatt. 1990 után megszaporodtak a magánfőzdék. 2001-ben Magyarország kérte a pálinka és a tokaji (bor) védelmét, hungarikumként való bejegyzését, ami 2002-ben megtörtént.

   A pálinkatörténetet a Matheus Pálinka és Kávéház falain képekkel, régi szerszámokkal, poharakkal és címkékkel illusztrálják. Sokáig a gyümölcsöket a magokkal együtt érlelték, de ezek főzete – a magok ciántartalma miatt – nagyobb mennyiségben mérgező. Ma már csak kimagozott, érett, a legnagyobb gondossággal tisztított gyümölcsöket használják fel a pálinkakészítéshez. A főzés teljesen automatikusan, számítógép vezérelte, csillogó-villogó rézüstökben történik. A berendezés beszerzéséhez hozzásegített az eddigi örökös nyertes, az agárdi Vértes Tibor.

A Matheus Pálinkaház először, 2007-ben 50-100 liternyi mennyiségeket főzött a Zemplénben. 2008-tól indult be komolyabban a gyártás. Ehhez Erdőbényén megtalálták azokat a kádármestereket, akik – a ferencesek hagyományai alapján – eperfahordókat készítettek számukra. Az eperfahordóban érlelt pálinka csersavmentes, szép a színező anyaga, lekerekíti az alkoholt, és kiemeli a gyümölcs illatát. A főzés 50%-a ma veszendőbe megy, mert az elő- és utópárlat nem használható, csak a középső. Az eperfahordót nem sikerült levédetni, hiszen a 18. század óta létezik. Egy-másfél éves érlelés után kerültek a Matheus pálinkák a magyar piacra, de a minimum érlelési idő 5-6 hónapig tart a hordókban. Kifizetődött, hogy Máté Csaba minden főzőmestere diplomás szakember. 2008-ban máris minden pálinkájuk aranyérmet nyert a HunDeszt versenyén!

   A magyar pálinka abban is különbözik a németek és osztrákok által kedvelt 30-40 fokos Schnaps-tól, hogy 50-60 fokos. Felmérésük szerint a nők 60%-a iszik szívesen pálinkát, amíg a férfiak 40%-a, bár a két nem fogyasztása között a mennyiség más és más. A Matheus kifejezetten a nők kedvéért készít aszalt gyümölcságyon érlelt pálinkákat is.

   A világ legnagyobb párlatversenyén, a húsz éve létező bécsi Destillatán 2009-ben a legjobb új főzdeként Champion-díjat nyert, s ugyancsak 2009-ben a hazai HunDeszten ezüstérmeket hozott el az 50-60 fokosok versenyén. 2010 végén a World Spirit alkalmából 4 aranyat érdemelt ki, ráadásul a Master-Class minősítést és 11 ezüstérmet szerzett. Sajnálatosan a sajtó erről nem emlékezett meg.

A ferencesek melléjük álltak, mióta (2009-ben) a minorita rendfőnök, Kalma Zsolt atya felkereste Máté Csabát. 2009-ben először szentelték fel a Matheus pálinkákat. A hagyomány alapján gyártanak többféle gyógyhatásúakat is: fájdalomcsillapító, immunerősítő, vágyfokozó (afridiziákum) nedűket. Utóbbit az egyház nem támogatja. Hatvan mellett, Nagygomboson főzdéjük és több hektár saját gyümölcsösük van. Idén Ököri-tónál, a Szamos partján (330 km-re a fővárostól) nyílik az új Matheus-főzde, ahol az egykori Kende báró pálinkafőzdéje működött, amiről kiderült, hogy valaha Máté úr dédapjáé volt. Pályázati pénzekből (30 millió és 68 millió forint önrészből) Európa legmodernebb főzdéjét létesítik ott a hagyományos kétkörös, komputer vezérelt kisüsti rendszerrel. Az egyházi felavatásra április végén vagy május elején kerül sor.

Máté Csaba fájdalma, hogy sok rossz minőségű pálinka létezik még a magyar piacon, ugyanis nincs hazai központi minősítési rendszer, ami a bornak és a sörnek már van! Bárki azt főzhet, amit csak akar.

DOBI ILDIKÓ