Munkanélküliséggel és forgalomcsökkenéssel fenyeget a dohánytörvény
10 perc olvasás 
Háber Tamás
Megdöbbentő adatokat prezentált a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításának vélhető zárószavazása előtt egy héttel rendezett nemzetközi konferencián. Drasztikus forgalomcsökkenést és egyáltalán nem célravezető jogszabályt vizionáló vendéglátói aggodalmakról számol be a Századvég kutatása, amiket a dohányzást teljes mértékkel betiltó országok példái is igazolnak. Törvénymódosítói javaslatot és gyakorlati megoldást nyújtó füstelszívó berendezést mutatott be a MVI.
Háber Tamás
Megdöbbentő adatokat prezentált a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításának vélhető zárószavazása előtt egy héttel rendezett nemzetközi konferencián. Drasztikus forgalomcsökkenést és egyáltalán nem célravezető jogszabályt vizionáló vendéglátói aggodalmakról számol be a Századvég kutatása, amiket a dohányzást teljes mértékkel betiltó országok példái is igazolnak. Törvénymódosítói javaslatot és gyakorlati megoldást nyújtó füstelszívó berendezést mutatott be a MVI.
Századvég: drasztikus forgalomcsökkenéstől tartanak a vendéglátósok
A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával kapcsolatban a vendéglátóhelyek tulajdonosainak körében végzett hiánypótló kutatást 2011. áprilisában a Századvég Alapítvány, melynek eredményeit a Magyar Vendéglátók Ipartestülete mutatta be a keddi sajtókonferencián. A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a tulajdonosok 65,9%-a szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a törvény eléri-e célját vagy sem, 63,5%-uk szerint a szabály sérti a vendéglátósok és/vagy vendégeik jogait, és negatívan vélekednek a szabályozás vállalkozásokra gyakorolt hatása tekintetében is. A megkérdezettek 51%-a számít forgalomcsökkenésre a bevezetést követően, a kocsmák, éjszakai szórakozóhelyek 41 százaléka pedig drasztikus, 40%-ot meghaladó forgalomcsökkenést prognosztizál a törvénymódosítás életbe lépése esetén. A 208 megkérdezett vállalkozó 61,5%-a szerint a hatékonyabb beltéri elkülönítés lenne a legkívánatosabb megoldás és ennek érdekében 41,8%-uk hajlandó és képes is lenne a törvénnyel összhangban beruházásokat eszközölni.
Bevételkiesés és munkanélküliség: Törökország és Horvátország a teljes tiltás után
smoke&talkAz esemény vendégeként Krešimir Tomić, a 16.000 vállalkozást és több mint 100.000 munkavállalót képviselő Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Vendéglátók Ipartestületének képviselője is megosztotta tapasztalatait a törvénymódosítás horvátországi bevezetését követő gazdasági hatásokról. 4 héttel a törvény 2009. áprilisi életbe lépése után szignifikáns – a kisebb vendéglátóegységekben 30-50%-os – bevételkiesés volt tapasztalható, illetve több száz vendéglátó-ipari alkalmazottat bocsátottak el. 270 505-en írták alá a dohányzásellenes törvény módosításáról szóló petíciót, melynek hatására 2009 szeptemberében enyhítettek a szabályozásokon, és szigorú feltételek mellett lehetővé tették a vendéglátóhelyek számára, hogy fizikailag elkülönített dohányzószobákat létesíthessenek.
Hasonlóan a horvát példához, Törökországban sem volt problémamentes a teljes dohányzástiltást követő időszak. Hakki Kirdi, a 90 000 tagot számláló Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese szerint nem igazak azok az állítások, amelyek azt mondják, hogy Törökországban nőtt a vendéglátóhelyek száma a dohányzástiltás bevezetését követően. Egyedül Izmirben 452 kávézó volt kénytelen bezárni a törvény 2009. júliusi életbe lépését követően, és mindössze 274 újat nyitottak. Az Izmir Kávéházi Kamara keresetet nyújtott be a törvény ellen: a Török Államtanács alkotmányellenesnek nyilvánította a dohányzás megtiltását a kávézókban, és az Alkotmánybírósághoz fordult 2010 júniusában, hogy törölje el a törvényt, arra hivatkozva, hogy a tiltásoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, és nem lehet túlzó szabályozással korlátozni a vállalkozói szabadságot. Az IPSOS 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott kutatása szerint a tiltás bevezetését követően a törökországi vendéglátóhelyek 75%-kában forgalomcsökkenést tapasztaltak, és 62%-kukban kénytelenek voltak legalább egy alkalmazottól megválni, ami hozzávetőlegesen 150.000 munkahely elvesztését jelenti. Bő egy évvel a törvény életbe lépését követően a megkérdezett vendéglátósok 91%-ka állította, hogy az embereknek biztosítani kellene a választás lehetőségét dohányzó és nemdohányzó helyek látogatása között.
Még nem késő: ésszerű megoldásokat javasol a Vendéglátók Ipartestülete
Háber Tamás, a MVI tiszteletbeli elnöke szerint Magyarországnak meg kellene hallania a szakma aggodalmait, és le kellene vonnia a tanulságokat a nemzetközi tapasztalatokból. Átlátható jogszabályi keretet kell biztosítani, ami lehetőséget ad a dohányosoknak, hogy mások egészségének veszélyeztetése nélkül hódolhassanak szenvedélyüknek. Javaslata szerint érvényesülnie kellene az önrendelkezés jogának, és a nemzetközi példák figyelembevételével szükséges további egyeztetések lefolytatása a kisterű, családi vállalkozásban működő üzletek dohányzóhelyként történő működtetésének, valamint a dohányzó helyiségek és a dohányzó fülkék engedélyeztetésének érdekében. Ezek a dohányfülkék a dohányzók szabadságjogainak megsértése nélkül védenék a nemdohányzókat a passzív dohányzástól oly módon, hogy az ÁNTSZ levegő munkacsoportja által is bevizsgált dohányzókabin szűrőrendszere által megtisztított levegő tisztább, mint a dohányfüst által még nem szennyezett levegő.
Magyarország gazdasági helyzetére és a vállalkozások gazdasági eredményeinek a csökkenésére való tekintettel ma nem tartja indokoltnak a MVI a szigorítások bevezetését. Olyan jogszabályt kell megalkotni, ami szem előtt tartja mind a dohányosok, mind a nemdohányzók érdekeit. Csak ezáltal biztosítható az, hogy több ezer vállalkozás és több tízezer munkahely fennmaradjon a vendéglátóiparon belül, hozzájárulva a nemzetgazdasági eredmények javításához.
Dohányzást tiltó törvények és hatásai Horvátországban
A Horvát Kereskedelmi -és Iparkamara vendéglátói és idegenforgalmi ágazata mintegy 16 000 vendéglátóipari tulajdonost, 22 000 vendéglátóipari egységet és 100 000 dolgozót tömörít.
A horvát vendéglátóegységekből – és minden zárt közösségi helyről, a pszichiátriai intézmények kivételével – 2009 áprilisában száműzték a dohányzást. 4 héttel a törvény életbe lépése után szignifikáns – a kisebb vendéglátóegységekben 30-50%-os – bevételkiesés volt tapasztalható, illetve többszáz vendéglátói dolgozót bocsájtottak el. A tiltás hatásait látván 270 505-en írták alá a dohányzásellenes törvény módosítását indítványozó petíciót, mely 3 javaslatra épült:
- Az 50 m2-nél kisebb vendéglátóhelyek saját maguk dönthessék el, dohányzó vagy nemdohányzó helységként kívánnak -e funkcionálni.
- Az 50 m2-nél nagyobb vendéglátóhelyek rendelkezhessenek egy, maximum az egység 30%-át kitevő szeparált dohányzó résszel, ahol fogyasztás is megengedett.
- A dohányzóhelyek technikai követelményei a speciális szabályozásokkal, és ne a törvény által legyen meghatározva.
A petíciót számos parlamenti és minisztériumi egyeztetés követte, minek következtében 2009 szeptemberében enyhítettek a törvényen. A vendéglátóipari egységeknek ezután 6 hónap állt rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a dohányzás előírásoknak megfelelő lehetővé tételére, utána pedig kizárólag a kijelölt helyeken volt megengedett a dohányzás.
A dohányzóhelyeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
- A levegő ne áramolhasson át a nemdohányzó helységekbe
- Területe minimum 10 m2 kell, hogy legyen
- A helység legfeljebb 20%-át foglalhatja el
- Nem lehet átjáró helység 2 másik terem között
- Nem szolgálhatnak fel sem ételt, sem italt
Azonban a csak italt felszolgáló, 50 m2-nél kisebb vendéglátóhelyek tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy a felszolgálóterület teljes egésze dohányzó legyen. Ebben az esetben számos technikai feltételnek kell megfelelni, illetve a dohányzóhelységben kötelező a dohányzás káros hatásaira a figyelmet felhívó eszközöket elhelyezni (poszterek, szórólapok, matricák).
Ma több mint 7000 vendéglátóhelynek van engedélye zárt téri dohányzásra. A Horvát Kereskedelmi -és Iparkamara adatai szerint a szabályozás azonban nem hozta a várt eredményeket. A dohányzás mértéke nem csökkent a szabályozás hatására; Horvátországban ma is minden harmadik ember cigarettázik. Sőt, a TDR, Horvátország és Dél-kelet Európa legnagyobb cigarettagyártója 2010-ben növelte eladásait: több mint 13 milliárd cigarettát adtak el, 4,4%-os volumennövekedést elérve. A számokból az is kiderül, a füstmentes légkör nem ösztönzi a nemdohányzókat gyakoribb étteremlátogatásra.
Bár Horvátországban a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása nem hozta a várt eredményeket, legalább a személyes szabadság és választás joga sértetlen maradt a második körös, enyhített törvény által.
Dohányzást tiltó törvények és hatásai Törökországban
A konferencián előadást tartó Hakkı Kırdı a mintegy 3500 kávézót tömörítő Izmir Kávéházi Kamara elnöke, és a 90 000 tagot számláló Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese.
Törökországban 2009 júliusában lépett hatályba a zárt köztereken és közösségi helyeken – beleértve a kávé- és teaházakat, klubokat és bárokat – dohányzást tiltó jogszabályozás.
A WHO hivatkozásai szerint a törvény életbe lépése után a vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal, a vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA több mint 20%-kal nőtt 2009-ben.
Ellenben az Ipsos KMG által készített 2010 év végi kutatás szerint mind a török állampolgárok, mind a szórakozóhely tulajdonosok elégedetlenek a törvénnyel; a lakosság többsége (69%) szerint a törvény sérti az alapvető szabadságjogokat, míg a vállalkozók működési nehézségekre, forgalomcsökkenésre panaszkodnak.
Az İzmir Chamber of Coffee Houses (Kahvehane) statisztikái szintén cáfolják azokat a gyakran idézett adatokat, miszerint a dohányzási tilalmat követően az újonnan nyitott kávézók száma messze meghaladja a bezárni kényszerültek számát. Az Izmir Chamber of Coffee Houses adatai azt mutatják, hogy a szigorítások korántsem hoztak bővülést: A 2009 július 19-én életbe lépett tiltást követő időszakban 452 izmiri kávézó volt kénytelen bezárni, és mindössze 274 újat nyitottak. Hakkı Kırdı, a Kamara elnöke szerint a szervezet nem a dohányzási tilalom ellen, hanem annak a kávézókra való kiterjesztése ellen harcol.
Egy lehetséges alternatíva: dohányzókabin
A légtisztítóval felszerelt dohányzó 'inkubátor' megoldást jelenthet a drasztikus dohányzást tiltó szabályozásokkal szemben, hiszen a dohányzók szabadságjogainak megsértése nélkül védi a nemdohányzókat a passzív dohányzás káros egészségügyi következményeitől. Az ÁNTSZ levegő munkacsoportja által is bevizsgált szűrőrendszer által megtisztított levegő tisztább, mint a dohányfüst által még nem szennyezett levegő.
Működési elvét illetően a kabin a dohányzás okozta füstöt keletkezése pillanatában elszívja, és egy szűrőrendszeren keresztül teljesen tisztán visszaadja környezetének.
A professzionális technika további előnye, hogy a szűrőberendezések gyártása, szerelése és szervizelése akár több száz új munkahelyet is teremthet.
