Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban

Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban címmel tartotta ma Bologna-konferenciasorozatának második műhelyét a Tempus Közalapítvány. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Európai Bizottság megbízásából megvalósult rendezvényen a „Felsőoktatási hallgatói szolgáltatások rendszerei, jellemzői", és „A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata" című kutatások eredményeit mutatták be a szakértők.

Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban címmel tartotta ma Bologna-konferenciasorozatának második műhelyét a Tempus Közalapítvány. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Európai Bizottság megbízásából megvalósult rendezvényen a „Felsőoktatási hallgatói szolgáltatások rendszerei, jellemzői", és „A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata" című kutatások eredményeit mutatták be a szakértők.

A kutatások ismertetését megelőzően a konferencia adott helyet a CEEPUS Miniszteri díj átadójának. A Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram (CEEPUS) eredményeinek mind szélesebb körű megismertetését és alkalmazását jutalmazó elismerést idén a Pécsi Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszéke által koordinált, a Bioanalitika tanítása és tanulása nevű hálózat kapta. A díjat Elisabeth Sorantin, a Központi CEEPUS Iroda főtitkára és Dux László adta át Kilián Ferenc professzornak, a hálózat koordinátorának.

A Tempus Közalapítvány a magyarországi Bologna tanácsadó hálózat keretében támogatta a Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatás Kutatási Központja által végzett két kutatómunkát.

A hallgatói szolgáltatásokat vizsgáló kutatás középpontjában a hallgatói tanácsadás, úgy mint életvezetési tanácsadás, karrier-tanácsadás, információs tanácsadás, egészségügyi és tanulmányi segítségnyújtás áll. A Kiss István egyetemi adjunktus (ELTE PPK) vezette kutatás számos intézmény tanácsadó szervezetének kérdőíves megkeresésével, valamint a tanácsadásban, illetve az Erasmus tanulmányúton részt vevő hallgatókkal készült mélyinterjúk segítségével készült.  

A többrétű munka eredményei szerint a személyre szabott tanácsadói szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a döntésképtelenség, halogatás és lemorzsolódási veszély csökkentéséhez, javítják a problémákkal való megküzdés készségeit. A tanácsadás típusához köthetően segítik a készségek és kompetenciák fejlesztését. A tanácsadói folyamat az önértékelés javításával a többi tényezőn keresztül is hatást gyakorol a szolgáltatást igénybevevő hallgatók fejlődésére, hozzájárul életpálya-építésük adott szakaszában a sikerességhez, a pályaérettség követelményeinek teljesítéséhez.

A vizsgálati eredmények szerint szükséges, hogy a felsőoktatási hallgatók esetében a tanulmányi tanácsadás, pályatanácsadás és életvezetési tanácsadás egymással jól integrált egységet képviseljen. A tanácsadásban részesült megkérdezett hallgatók esetében is igaznak bizonyult, hogy a problémák több szinten, egymással összefonódva jelennek meg. Az egyes részterületekhez kötődő tanácsadói szolgáltatások önmagukban kisebb hatékonysággal láthatják el a feladataikat: nem létezhet pl. eredményes karrier-tanácsadás személyes, életvezetési tanácsadói szolgáltatás nélkül, és az életvezetési tanácsadás is gyakran tár fel olyan problémákat, amelyeket a tanulmányi és/vagy karrier-tanácsadás területén szükséges megoldani.

A nemzetköziesítéssel foglalkozó vizsgálatban a magyar kutatók nemzetközi publikációinak, kutatási produktumainak számát, és a hazánkban tanuló külföldi hallgatók számát, arányát és véleményét vizsgálták a szakértők azért, hogy az egész felsőoktatásra érvényes nemzetköziesítési stratégiai ajánlásokat fogalmazhassanak meg.

Minthogy elsősorban a nemzetközi publikációk alapján ítél meg bennünket a világ, a tanulmány a kutatók publikációi alapján ítéli meg az egyes egyetemek kutatási potenciálját.

A már korábban is hasonló szempontok alapján vizsgált 10 hazai egyetem (ld. 1. számú táblázat) az akadémiai kutatások, publikációk számában, a tudományos minősítéssel rendelkezők és doktoranduszok számában terén ma is vezető szerepet tölt be az országban; együttes részarányuk eléri a 75-80%-ot.

Ezzel a mutatóval van szoros kapcsolatban a másik nemzetköziesedési mutató, a külföldi hallgatók száma (ld. 2. számú táblázat). A 2009/10-es tanévben összesen 18 154 külföldi diák tanult hazánkban, amely a 370 331 fős diáklétszám 4,9%-a. A mostanit megelőző, öt évvel ezelőtti kutatás 3,4%-ához képest ez a másfél százalékpontos részesedés növekedés dicséretes, és összhangban áll a nemzetközi trendekkel. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nem volt tulajdonosi vagy kormányzati rásegítés. Ha az ausztrál, amerikai vagy a német kormányzatok és egyetemi szövetségek tevékenységéhez hasonló akciók és intézmények Magyarországon is létrejönnének, ezt a számot nagyságrendekkel meg lehetne haladni – vélekednek a kutatók.

Berács József egyetemi tanár (BCE-NFKK és Pannon Egyetem), a kutatás vezetője így összegezte munkájukat: „Ma még Magyarországon a nemzetközi megjelenést mind intézményi, mind kormányzati szinten esetlegesen kezelik. A projekt eredményeként egyrészt a nemzetközi területen dolgozó munkatársak munkáját az operatív szintről a stratégiai irányba kívánjuk emelni. Másrészt koherens intézményi nemzetközi stratégia kidolgozásához adunk muníciót. Harmadrészt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, amennyiben nem szeretné, hogy a magyar felsőoktatás Európában a perifériára szoruljon".

1. táblázat

A WEB of Science-ben 2004-2008 közötti időszakban legtöbbet publikált
10 magyar egyetem néhány mutatója

Forrás:Debreceni Egyetem (2009), Berács-Hubert-Nagy (2009)

2. táblázat

2009/10-ben Magyarországon tanuló külföldi diákok régiók szerinti létszáma és aránya

Forrás: Berács-Malota-Zsótér (2010)