Révay András: A Balaton Budapestre jött

No azért baj nem volt, nem a vize, a borai látogattak el a fővárosba, már nem is először. Az idén 35 Balaton-környéki borászat 190 különleges borát hozta el az Erzsébet térre.

No azért baj nem volt, nem a vize, a borai látogattak el a fővárosba, már nem is először. Az idén 35 Balaton-környéki borászat 190 különleges borát hozta el az Erzsébet térre.

Sokan elbizonytalanodnak, amikor a „biobor" szót meghallják. A legtöbben úgy vélik, a gyengébb minőséget próbálja a termelő a divatos kifejezés mögé rejteni. Szentantalfán, a Dobosi Pincészetnél ez biztosan nem igaz. Az ő boraik valóban figyelemre méltóak. Annak ellenére, hogy a 2010. év rendkívül rossz évjárat volt, ők bebizonyították: a bio termelésű szőlő mégis jó bort adott. A Magyarország legjobb újbora versenyen az Olaszrizlingjük ezüstérmes lett, csakúgy mint a Kékfrankos Rosé és a Chardonnay. A termés mennyisége viszont az előző évieknek csak egy(!) százaléka volt. Érdemes tehát a vásárlónak figyelnie a címkére a palackon. Ahol azt látja: HU-ÖKO-01, az biztosan ellenőrzött, ökológiai termelésű szőlőből készült. A borok mellett a pincészetnek Prémium Hungaricum védjegyű, szűrt, száz százalékos szőlőleve is van. Alkoholmentes, tartósítószer sincs benne, felbontás után négy napig még szobahőmérsékleten sem romlik meg, hűtőben tovább is eláll.

Veszprémi László és felesége nyolc és fél hektáron termel szőlőt Kötcsén. Fő fajtáik a Kékfrankos, a Portugieser, az Olaszrizling, több más mellett. Noha a Dél-Balaton fehérboros vidékként ismert, a talaja a kékszőlőknek is kedvező. A pincészet nevezetessége a száraz Portugieser (régen Kékoportó) Rosé, ez csak náluk kapható. Jól iható, könnyű, bármilyen ételhez társítható. Halvány színét nem héjon áztatással nyeri, a frissen kipréselt lé mintegy tíz százalékát azonnal elkülönítik a rosé számára. Készül belőle „rendes" vörösbor is. Ennek a fajtának a termőterülete már nem bővíthető, további telepítése errefelé tilos, noha kifejezetten jól termelhető. Azért a pincészet fajtasorának kétharmadát így is a kékszőlő teszi már ki. Eredeti állapotában helyreállított kétszáz éves pincéjükben májustól szeptemberig tudnak borkóstolóra vendégeket fogadni. A távlati tervek között már a szállásadás is szerepel.

Így, három év után már nyugodtan mondhatjuk, sikeres ez a rendezvény, kedvelt a fogyasztók körében – állapította meg Borbély Tamás. Talán azért is, mert a fehér és a rosé borok is kezdenek népszerűbbé válni, a Balaton pedig pont ezekben a borfajtákban „erős". A Badacsonytomajban dolgozó Borbély Pincészet borai a vulkáni alaptalajnak köszönhetően különleges ízvilágot testesítenek meg. Illatukban, zamatukban is tűzköves, az ásványosságot kicsit sós érzetként megjelenítők. Ez azért is így van, mert a borkészítésnél kifejezett céljuk, hogy a terület is érvényesüljön a fajták jellegzetességei mellett. A Kéknyelű, mely badacsonyi, ősi hungaricum fajta – az országban máshol nem is található – igen fontos a Pincészet számára. Korábban szinte majdnem ki is pusztult és csak az elmúlt húsz évben „karolták fel" újra. Az igazi Badacsonyi Kéknyelű hosszú fahordós, majd utána még palackos érlelést igényel. Idő kell hozzá és türelem, hogy jellemzői szépen összesimuljanak. A 3-4-5 éves Kéknyelűket érdemes keresni és fogyasztani, akár a pincészet fűtött, egész évben látogatható, 12 személy elszállásolására alkalmas vendégházában is.

Évszázados családi hagyományokat őriz Köveskálon a Pálffy Pincészet. A szőlőművelés tudománya itt valóban apáról fiúra szállt. Jelenleg 4,5 hektáron gazdálkodnak, főleg Olaszrizlinget, Szürkebarátot, de Traminit, Juhfarkot és Cabernet Sauvignont is termelnek. Legújabban Furmintot is telepítettek, ami itt a filoxéra vész előtt fő fajta volt, de most alig található. Szigorú hajtásválogatással, később fürtválogatással érik el a legideálisabb termésmennyiséget, mert náluk a jó bor alapja a kifogástalan minőségű szőlő. A növényvédelemben nem használnak erős hatású szereket, sem atka-, sem rovarölő, sem gyomirtó szert. Boraikat a hagyományos fahordós érleléssel készítik és csak palackozva árulják.

Török Csaba jó ötletének bizonyult a földterület mértékét használni márkanévnek. A szokatlan elnevezés sok érdeklődőt vonzott a 2HA pavilonja elé a fesztiválon. A birtok ugyanis sokáig mindössze két hektár volt a Szent György-hegyen. Az örökölt fajta, az Olaszrizling mellett a száz – kétszáz éves hagyományokhoz próbáltak visszatérni azzal, hogy vörösborokkal is foglalkoznak. A 19. század fordulóján ugyanis, itt a termésnek legalább a nyolcvan százaléka vörösbor volt. Most ezen is túlléptek, mert kísérletként egy új faját vontak termelésbe. Olaszország egyik legjellegzetesebb szőlője a Sangiovese Grosso, mely Toscana szinte legdrágább fajborát a Brunello-t adja. Magyarországon elsőként és egyetlenként kezdték el termelni és egy szójátékot rejtő fantázianév alatt forgalmazzák. A „Tabunello" jelentése úgy áll össze, hogy ez a fajta nálunk még tabu, Brunellonak pedig mi nem is hívhatnánk, hiszen az védett név. Most, hogy már engedélyezték, nem tilos, de a Tabunello név jól hangzik, hát rajtamaradt. Közepes testű, elegáns, nagyon hosszú érési idejű bor, igazán 4 – 5 éves korára fejlődik ki. Az első évben, 2007-ben még csak 450 palackkal készült belőle, most 1300-nál tartanak. Már csak ennek a megkóstolása miatt is érdemes volt kilátogatni a Balatoni Borok Fesztiváljára.

(Fotó: Kovács Krisztina)