Révay András: Elrejtett Fesztivál -legalábbis Az Első Napon

Harmincegy pincészet mintegy kétszáz borát kóstolhatták meg a látogatók a IV. Balatoni Borok Fesztiválján, Budapesten, az Erzsébet téren. A régió mind a hat borvidékéről érkeztek termelők, az időjárás is kedvezett, így sem kínálatban, sem érdeklődőben nem volt hiány.

A hivatalosan meghirdetett, délután négy órai nyitás előtt már kezdtek gyülekezni néhányan a kerítés azon pontjánál, amit bejáratnak sejtettek a fesztivál első napján. z Az ácsorgók láttán még többen gyűltek oda és kérdezték: Itt mi lesz? Balatoni Borok Fesztiválja, hangzott a válasz és a három szó, mint titkos jelszó terjedt tova, kiírva ugyanis sehová sem volt. Azt hinné az ember, hogy az ilyen rendezvényt messziről is jól láthatóan hirdetik, itt mégsem ez történt. Pedig a rendezők jó szándékával nem volt hiba. A megnyitásnak a hasonló helyzetekben szinte már törvényszerűnek tekinthető késése egyre ingerültebbé tette a várakozókat, ám egyszer csak kinyílt a kapu, kijött pár rendező, elnézést kértek a csúszásért, poharakat osztottak szét és borral kínálták a sorban állókat. Ez a nagyon szép gesztus mindjárt barátságosabbá varázsolta a hangulatot és ezúttal nem a türelem termett rózsát, hanem a rosé türelmet. Bent azután fény derült az okokra is. Bizony a kiállítók többsége csöppet sem állt még készen a látogatók fogadására. A többi nap már ment rendesen.

Ha lett volna pontossági verseny a pincészetek között, azt kétségtelenül Veszprémi László nyerte volna. Ők voltak az elsők, ahol négy órára minden a helyére került. A Balatonszárszótól kilenc kilométerre, Kötcsén dolgozó, önmagát kézművesnek nevező pincészetben ugyanazzal a technikával készítik a bort, mint száz évvel ezelőtt. Nyolc és fél hektáron gazdálkodnak, túlnyomó többségében vörösborokkal foglalkoznak, melyek legalább kétéves, fahordós érlelés után kerülnek a fogyasztóhoz. Borairól szólva a tulajdonos elmondta: „Úgy vagyok a boraimmal, mint a jó nagypapa az unokáival. Mindegyik egyformán kedves." A bemutatottak közül mégis inkább az Olaszrizlinget emelte ki, mondván: nem sablonos borokat kell készíteni A borász és a termőhely egyediségét kell belevinni a borokba. A sárga, meleg, löszös talaj és a Balaton közelsége jól érezhető az Olaszrizlingben.

A szigligeti várrom oldalában megbújó Antal-hegyen található Szatmáry Gábor családi pincészete. A szőlők a Balaton víztükrére néző, déli fekvésű dűlőkön fekszenek. Kizárólag fehér fajtákkal foglalkoznak, különleges boraik a Zeus, a Rózsakő és a Vulcanus, mindhárom badacsonyi nemesítés. A Rózsakő a Budai Zöld és a Kéknyelű keresztezéséből származik, az Zeus egyik szülője az Ezerjó, a Vulcanus pedig Szürkebarát és ugyancsak Budai Zöld házasságának eredménye. Ez utóbbi boráról sokan azt gondolják, hogy fantázianév, pedig nem. Ásványos ízvilága a Badacsony kőzetének köszönhető, jellegzetesen száraz, nem túl testes fehérbor. A Zeus, mint a híres „z-betűs sorozat" tagja, máshol is megtalálható, a Rózsakő viszont szintén inkább a Badacsony jellegzetessége. Kicsit savasabb, de könnyen, jól iható bort ad, erről a fesztivál közönsége hamar meggyőződhetett.

Ahhoz, hogy a kóstolgatás senkinek se ártson meg, az ilyen fesztiválokon elkél egy kis harapnivaló. Az Artis Csokoládéműhely a Fesztiválon mutatkozott be először a fővárosban. Tulajdonosa, Kovács Emőke Balatonfüreden dolgozik, a csokoládét tekintve kizárólag belga és francia alapanyagokkal. Úgy tartja: a bonbonkészítésnek csak a fantázia szab határt. Minden termék kézzel készül, tartósítószert nem tartalmaz. Van viszont sok alkoholos, marcipános, gyümölcsös bonbon a kínálatában. A bor mellett szívesen használ pálinkát, van barackpálinkával, áfonyapálinkával, szamócapálinkával töltött. Tihany védjegye a levendula, természetes tehát, hogy levendulapálinkás bonbont is készít. Az ital nem lötyög a bonbon belsejében, előbb tejszínes krém készül, abba keverik a pálinkát és az szolgál töltelékül. Szesztartalmuk oly csekély, hogy nagyobbacska gyerekek már nyugodtan ehetik. Van asztalt körtével, szilvával, meggyel töltött, sőt mákos-meggyes bonbonja is.

Néhány lépésre a csokoládés pulttól kapott helyet a „Habzósarok". Az előző fesztiválokon még nem volt jelen. Pezsgőket és habzóborokat, rosé és Olaszrizling fröccsöt kínálnak a közönségnek. A pezsgő és a habzóbor között a döntő különbség, hogy a habzóborokba utólag, mesterségesen adagolják a széndioxidot. A Rosecco például a Bujdosó Pincészet roséjából készült, csakúgy, mint a Gyöngyözön, melynek alapbora a Királyleányka. A Piros, a Kislaki Bormanufaktúrából, Légli Gézától származó, 2011-es Kékfrankos – Merlot – Pinot Noir siller. Kóstoláskor kifejezetten száraz és nagyon kellemes, málnás gyümölcsillatával hívja fel magára a figyelmet. A Balogh Pincészet Ottonel Muskotály gyöngyözőborának tökéletes tisztaságát a világos, átlátszó palack szépen látni engedi.

A Borbély családi pincészet már hagyományos résztvevője a Fesztiválnak. A 2011-es évjáratból két újdonságot hoztak. A Gabriella Ottonel Muskotály nagyon kedvelt a fiatalok, főleg a hölgyek körében, télen a névnap táján sokon viszik ajándékba is. A Pinot Noir rosé pedig a nyári melegekben hoz enyhülést. Mindkettő friss, a testre és a lélekre egyformán üdítő hatással van. Egyaránt elmondható róluk, hogy kézműves termékek, a borász látásmódját tükrözik. Náluk minden munkafolyamatban részt vesz a család, a szőlőmetszéstől az értékesítésig, beleértve a pincemunkákat is. Apa és fia a szőlőben és a pincében dolgozik és irányít, anya és lánya a vendégek és vevők fogadásából, kiszolgálásából veszi ki a részét.

Azt szerencsére már sokan tudják, hogy a borok és a sajtok jó barátai egymásnak. A Kézműves Bükki Sajt pultjánál is egymás mellett sorakoztak a fehér- és a vörösborokhoz illő sajtok. Volt közöttük, ami paprikamaggal van jócskán beszórva, de – bármilyen meglepő – még csalános is akadt. Való igaz, a kellemetlen növény dolgozzák fel és keverik a sajtmasszába, mégis igen jóízű terméket kapnak. A füstölt sajt mellette már nem is számít meglepetésnek. A pult egyik oldalán tehén-, másik felén kecsketejből készült sajtok sorakoztak. Ezek között akadt faszénporban érlelt keményebb, gesztenyelisztbe forgatott lágyabb, golyó alakú és tökmaglisztbe forgatott sajtkülönlegesség.

Zánka fölött találjuk a Liszkay Pincészet birtokát, Monoszlón, a hegytetőn. Leküzdve a hatóságok újkori ellenállását, 2003-tól kezdve kékszőlőt is termelnek, hiszen a filoxéra-vész előtt azok itt őshonos fajtának számítottak. Tíz hektáron Cabernet Franc-t és Sauvignont, Merlot és Pinot Noirt telepítettek. Meglehetősen erős, tőkénként másfél kilós terméskorlátozással dolgoznak. Befejezéshez közeli a kúria-épület, ahol idén júliustól már vendégeket is fogadhatnak. A Balatoni Borok Fesztiváljára négy bort hoztak. A Cabernet Franc a pincészet zászlós bora, ezüstérmes lett a Decanter borversenyen, de van egy Pinot Noir rosé, valamint egy cuvée is, ami Cabernet Franc, Sauvignon és Merlot házasításából készült.

A Csobánc Cooperation két pincészet – a Tóth és a Beöthy pincészet – összefogásából keletkezett. Szőlőművelésük kizárólag ellenőrzött, biológiai módszerekkel történik. Nyitott társulás, ha olyan borász vagy szőlész jön, aki ezekkel az elvekkel egyetért, csatlakozhat. A burgundi stílust képviselik, a rosét például lényegesen korábban szüretelik, nem pedig az áztatási idővel „játszanak". A fesztiválra hozott boraiknál két meglehetősen szokatlan névvel is találkozhatott a látogató. Az egyik a Gilgames, a másik a Kurucvér. Mindkettő házasítás. A Kurucvér, a Csobánc vár bora, a várat védő kurucoknak állít emléket a Kékfrankos – Pinot Noir – Merlot – Syrah – Kadarka cuvée. Az elsőt 2005-ben készítették és, mint a Bikavérnél, ebből sem lesz soha két egyforma. A 2009-es Gilgames címkéjén még egy másik felirat is látható: „Boreposz". A Merlot – Syrah házasítás a keleti illat- és ízvilágra emlékeztet, ezért kapta a Gilgames nevet, hiszen abban említik először írásban a bort.

A Tamás Pincészet Csopakról érkezett a fesztiválra. A 2010-es évjáratú Olaszrizlinget itt mutatják be először. Nemrég, Csopakon a borversenyen a legjobb bornak választották. Ezt az évet sokan szidják, de ők bizonyították: ha valaki sokat foglalkozik a szőlővel, akkor mégis tud igen jó minőségű bort készíteni. Ugyancsak itt volt a bemutatója a Syrah – Cabernet Franc rosénak, melynek érdekessége, hogy hordóban készült, mint a pincészet többi bora is. A Syrah mára kicsit divatfajta is lett Magyarországon, talán mert jó szárazságtűrő, hosszú életű borokat lehet készíteni belőle. Jó tapasztalatuk van vele, jól érzi ott magát a szőlő, majdhogynem jobban tükrözi a borvidéket, a talajt, mint a Cabernet Franc, Bár néhány termelő szerint inkább csak házasításhoz alkalmas, Csopak környékén önállóan is megállja a helyét. Nem korán érő fajta, hét-nyolcéves korában mutatja meg az igazi báját. Palackban akár tizenöt évig is jól eltartható! Aki egy ilyen borral távozott a Balatoni Borok Fesztiváljáról, később egy ünnepi alkalommal sem fog benne csalódni.