Az EU-ban Látszik A "gebedjen Meg Az Ország Lakossága" Megszorító Politika Vége

EU bank kompatibilis állapolgár, adózás és hitelrészletek után

Ugy tűnik a francia választási győzelem, no meg a görög folyamatok földindulás szerű változásokat hoznak az EU megszorításokra és adóprésre épülő poltikájára. Mert ebből fellendulás igy nem lesz változtatni kell a jelenlegi irányokon, mint a gyöztes francia köztársasági elnök győzelme után várható.

EU bank kompatibilis állapolgár, adózás és hitelrészletek után

Egy európai és "talán világmozgalom" kezdeteként értékelte Francois Hollande megválasztott francia elnök választási győzelmét hétfő hajnalban a párizsi Bastille téren több tízezer híve előtt tartott rövid beszédében.

    "Többek vagytok, mint egy nép, amely változást akar. Ti már egy mozgalom vagytok, amely mindenhol ébredezik Európában és talán a világon is a mi értékrendünkkel, vágyainkkal és a változás iránti követeléseinkkel. Köszönet, köszönet, köszönet" – mondta Hollande, akire órákon át türelmesen várt a hatalmas ünneplő tömeg. A szocialista jelölt ugyanis az ország közepén található választási székhelyén, Tulle városában várta meg a választás eredményét, ahol szintén hatalmas tömeg ünnepelte. Ott tartott beszéde után repülővel indult a fővárosba.
    "Emlékezzetek majd egész életetekben erre a Bastille téri összefogásra, amely kedvet kell, hogy adjon más népeknek is Európában a változáshoz" – fogalmazott a megválasztott francia államfő. Megismételte, hogy az európai vezetőkön kívül szerinte más európai népek is azt remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában.
    A Bastille téri spontán ünnepségen megjelent a Szocialista Párt teljes vezetősége, amelynek tagjai Hollande érkezéséig beszédeket tartottak. A helyszín szimbolikus: ugyanitt gyülekeztek 31 évvel ezelőtt a baloldali választók, amikor Francois Mitterrand személyében a háború után először választottak meg baloldali politikust államfőnek Franciaországban.
    Hollande arra kérte a baloldali tömeget, hogy maradjon aktív a következő hetekben is, és "adjon parlamenti többséget a köztársasági elnöknek".
    A nemzetgyűlési választásokat június 10-17-én tartják Franciaországban. A vasárnap nyilvánosságra hozott első két felmérés szerint azon a szocialisták, a szélsőbaloldal és a Zöldek együttesen a szavazatok 44-45 százalékára, a jobbközép tábor 31-32 százalékra, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front 15-18 százalékra számíthat. A szenátusban tavaly ősz óta már a baloldal alkotja a többséget.

A további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is eredményezhet az euróövezeti adósságválságban – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a francia elnökválasztás eredményét kommentálva.

     Douglas McWilliams, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója hétfő hajnali értékelésében azt jósolta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) más vezető központi bankokkal együtt határozottan fellépne és újabb hitelinjekcióban részesítené az euróövezeti bankokat, ha a francia – és a görög – választási eredményeket komolyabb piaci megingás követné.
    McWilliams szerint "megfelelő mértékű tűzerő bevetése" a piacokat kezdetben valószínűleg meg is nyugtatná, azonban egyre messzebb kerülnek az eurótagállamok lakosságának elvárásai attól, amit a politikusok teljesíteni tudnak, és e folyamat eredményeként végül már nehéz lesz fenntartani az euró jelentette kötött árfolyamrendszert.
    A CEBR vezetője szerint a rugalmas árfolyamrendszer kínálja a költségvetési szigor messze legkönnyebb módját, egyebek mellett azért, mert ilyen árfolyamrendszer mellett jóval kevesebb tényleges megszorító intézkedést kell alkalmazni, mint a kötött árfolyam fenntarthatósága érdekében. Elképzelhető azonban, hogy a bajban lévő valutauniós országok csak akkor adják fel az eurót, ha az EKB már "kifogyott a munícióból", és Németország úgy dönt, hogy nem hajlandó többet hitelezni ezeknek az országoknak.
    Bizonytalan, hogy ez mikor következik be, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy be fog következni – vélekedett a CEBR vezető londoni elemzője.
    McWilliams azt jósolta, hogy a megválasztott francia elnök, Francois Hollande mérsékelni fogja a választási kampány során hangoztatott költségvetési kiadásnövelő terveit, és majd arra fog hivatkozni, hogy "amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított".
    A CEBR vezérigazgatója szerint ugyanakkor Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.
    A szigorító intézkedések ellen forduló európai közhangulat kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
    Jonathan Loynes, a Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég – európai főközgazdásza már Hollande első fordulóbeli győzelme után adott értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a franciaországi választási eredmény – csakúgy, mint a holland kormány összeomlása – mutatja az erősödő ellenállást a tagállami költségvetések egyre feszesebbre húzásának stratégiájával szemben.
    Loynes szerint ez a folyamat ugyan javíthatja az euróövezet növekedési kilátásait, viszont több módon is mélyítheti az euróövezeti adósságválságot. Például negatív piaci reakció lehetséges, ha a piaci szereplők úgy érzékelik, hogy bármilyen mértékben gyengül az euróövezeti kormányok elkötelezettsége a költségvetési konszolidáció mellett, és az ennek nyomán emelkedő hitelköltségek semlegesíthetik az enyhébb megszorítások kedvező növekedési hatásait.
    A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindemellett a megszorításokkal szembeni erősödő ellenállás miatt a "lázadó" országok összeütközésbe kerülhetnek Németországgal, és ez tovább gyengítheti Németország "máris lanyhuló" készségét az eladósodott valutauniós országok további támogatására.
    A ház európai főközgazdásza szerint ráadásul a franciaországi és hollandiai fejleményekből következtethetően már nem csupán néhány kis perifériális eurógazdaság vonakodik a költségvetési fegyelem betartásától, és az, hogy már a központi eurógazdaságokban is erősödik az ellenállás a szigorral szemben, növeli az euróövezet "nagyobb méretű" felbomlásának veszélyét.
    A Capital Economics londoni stratégáinak eddig az volt az alapeseti előrejelzésük, hogy az euróövezet "korlátozott formájú" felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.