Osztalékfizetés aranyérmében – mikor éri meg?

Azok a cégek, amelyek fizikai aranyat is tartanak eszközeik között, nemcsak azért járhatnak jól, mert az arany a készpénznél megbízhatóbb értékőrző. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. szakértője szerint a mérlegzárás közeledtével, az osztalékfizetési döntések idején többen érdeklődnek a fizikai aranyban történő osztalékfizetés iránt is. A tapasztalat azt mutatja: bár adózási szempontból minden cég esete teljesen egyedi, a gazdaságban pénzként, a céges eszközök könyvelésében pedig áruként szereplő nemesfém közvetítésével a megfelelő körülmények között mintegy 2-3 százalékkal több maradhat az osztalékot felvevő tulajdonos zsebében, mint készpénzes kifizetés esetében.

Azok a cégek, amelyek fizikai aranyat is tartanak eszközeik között, nemcsak azért járhatnak jól, mert az arany a készpénznél megbízhatóbb értékőrző. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. szakértője szerint a mérlegzárás közeledtével, az osztalékfizetési döntések idején többen érdeklődnek a fizikai aranyban történő osztalékfizetés iránt is. A tapasztalat azt mutatja: bár adózási szempontból minden cég esete teljesen egyedi, a gazdaságban pénzként, a céges eszközök könyvelésében pedig áruként szereplő nemesfém közvetítésével a megfelelő körülmények között mintegy 2-3 százalékkal több maradhat az osztalékot felvevő tulajdonos zsebében, mint készpénzes kifizetés esetében.

Nem sok cég tart fizikai aranyat az eszközkészletében, pedig szabadon megteheti, és a szakértő szerint érdemes is így tennie. Míg a fizikai nemesfém a gazdaságban, a piacon pénzként is viselkedik, a vállalat könyveiben áruként szerepel. Ennek megfelelően, nyilvántartását és értékesítését is teljes mértékben az árukra vonatkozó számviteli törvények szabályozzák. Azok a cégek, amelyek már rendelkeznek fizikai arannyal, nemcsak értékőrzésben, vagyis az eszköz befektetési célú vásárlásában vagy forrást felszabadító eladásában gondolkodhatnak. „Vannak olyan tranzakciók, mint például az osztalékfizetés, melyeket a cégek készpénzmozgatás nélkül, a pénz szerepét is ellátó nemesfém-eszközben is végrehajthatnak" – mondta Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója. – „Fontos azonban, hogy adószakértőjük segítségével megvizsgálják, hogy egyedi adózási sajátosságaik figyelembe vételével az aranyban történő osztalékfizetés számukra milyen konkrét feltételeket jelent."

Tévhit, hogy a fizikai aranyban történő kifizetések csak jelentős összegek mozgása esetén jellemzőek, hiszen nemcsak aranyrudakban, hanem akár 1 unciás érmékben is történhetnek. A szakértő szerint az aranyban történő osztalékfizetési döntést számos tényező befolyásolhatja: az aranyeszköz eredeti és aktuális vételi ára, az árukészlet esetleges átértékelése, és hogy lehetővé teszi-e az adott cég alapszabálya osztalékelőleg kifizetését. A cégvezetők általában azzal számolnak, hogy az osztalék készpénzben mintegy 17-18 százalékos adóteherrel vehető ki a nyereségből; a tapasztalatok szerint, ez szerencsés esetben akár 15 százalékra mérsékelhető fizikai aranyban történő osztalékfizetéssel.

Juhász Gergely szerint, társasági osztalékot leginkább olyankor érdemes fizikai aranyban kifizetni, amikor az arany árfolyama lokális mélyponton van az eredeti vételi árhoz képest – például, az idei osztalékfizetési időszakban felhasználható a tavalyi év végén vásárolt nemesfém. „A fizikai aranyban történő osztalékfizetés és az ezzel elérhető megtakarítás viszont minden cégnél egyedi tényezők kombinációján múlik, ezért a döntés előkészítése könyvvizsgálói szakértelmet igényel" – mutat rá a szakértő.

A Conclude tapasztalata szerint a magánszemélyek leginkább azért preferálják a fizikai aranyban – különösen az érme formájában – történő osztalékfelvételt, mert befektetésként szabadon tartható, továbbadható, fizetőeszközként felhasználható és infláció esetén sem romlik.