Drasztikus eltolódás Európában az arany javára

Athén után most leginkább Madrid felett sűrűsödnek a viharfellegek, de a gomolygó frontzóna lefedi jóformán az egész euróövezetet. A küszöbön álló égiháborúval olyan felhőszakadás érkezhet, amely végül a közös európai pénzt is elmoshatja. Ezért a hivatalos cáfolatok ellenére elég valószínű, hogy minden jegybankban készülnek már vészforgatókönyvek egy esetlegesen bekövetkező euró utáni korszakra. Az új nemzeti valuták iránti bizalom erősítésére állhatna ezek mögött legalábbis részleges aranytartalék. Minden csak az arany árfolyamának kérdése – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Athén után most leginkább Madrid felett sűrűsödnek a viharfellegek, de a gomolygó frontzóna lefedi jóformán az egész euróövezetet. A küszöbön álló égiháborúval olyan felhőszakadás érkezhet, amely végül a közös európai pénzt is elmoshatja. Ezért a hivatalos cáfolatok ellenére elég valószínű, hogy minden jegybankban készülnek már vészforgatókönyvek egy esetlegesen bekövetkező euró utáni korszakra. Az új nemzeti valuták iránti bizalom erősítésére állhatna ezek mögött legalábbis részleges aranytartalék. Minden csak az arany árfolyamának kérdése – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Az elmúlt évtizedben hatalmas mértékben megemelkedett az aranytartalékok aránya az eurózóna tagállamainak tartalékain belül, ami jelentős mértékben a nyersanyag árának drágulására vezethető vissza. Amennyiben az euró-pénzrendszer a reá nehezedő válság terhei alatt összeroppanna, és a tagországok ismét saját nemzeti valutáik visszaállítására kényszerülnének, a legtöbbjük rendelkezne annyi nemesfémmel, hogy e mögé legalábbis bizonyos fokú aranyfedezetet biztosítson. Mindenesetre ez következik az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) által aktuálisan közzétett adatokból a világ jegybankjainak aranykészletére vonatkozólag. E szerint az euró-tagországok aranytartalékának aránya a devizatartalékokhoz képest az évezred eleji 28%-ról mostanra 64%-ra emelkedett. A világátlag ehhez képest mindössze 13,3%.

Ennek a növekedésnek a nagy része az arany árfolyamának kedvező alakulására vezethető vissza, ami fordított perspektívából nézve éppenséggel a tartalékdevizák leértékelődéseként is értelmezhető. Az arany kurzusa 2000 első negyedévében 276,75 dollár volt, majd innét drágult a nemesfém 500%-kal a jelenlegi 1.620 dollár környéki szintekre. A világ nemzeti bankjainak aranykészlete ezzel szemben csökkenő tendenciát mutatott 2000-től (33.418 tonna) 2009 első negyedévéig (29.955 tonna), amíg be nem következett egy fordulat a jegybankok tartalékképzési stratégiájában, és ismét növekedésnek nem indultak az időközben ismét 31.282 tonnát elérő intézményi aranykészletek.

Az euró-zóna tagállamaiba ugyanakkor ez a fordulat egyelőre még nem érkezett meg. Itt az aranytartalékok volumencsökkenésének eddig legfeljebb csak a lassulása figyelhető meg. Míg az eurótagok 2000-ben még 12.644 tonna arannyal rendelkeztek, mostanra a készleteik 10.788 tonnára estek vissza, ami 17%-os csökkenésnek felel meg. Ennek ellenére az aranytartalékok dollárban kifejezett értéke a világpiaci árfolyam-növekedésnek hála 112,5 milliárd dollárról 576,6 milliárd dollárra hízott. A magyar aranytartalékok ugyanezen időszak alatt csak minimálisan csökkentek 3,14 tonnáról 3,08 tonnára, de az értékbeni emelkedés az MNB-nél is megmutatkozott 27,95 millió dollárról 164,42 millió dollárra.

A külkereskedelmi többlet eredményeként keletkező európai devizatartalékok ezzel egy időben alig változtak. 2000-ben az eurózóna-országok nemzetközi tartalékainak értéke 285 milliárd dollár volt, és ma is csak éppen hogy 320 milliárdra rúg. Ezzel a kontinensnek a közös európai pénzt használó felében az arányok látványosan a sárga nemesfém javára dőlnek el. Az arany dominanciája a tartalékokon belül ugyanakkor országonként eltérő. Az Unió legnagyobb gazdaságának számító Németországban az elmúlt bő évtizedben 33,3%-ról 72,8%-ra emelkedett az arany részaránya a tartalékokban, a legnagyobb azonban mégis Portugáliában ez az arány: 90,9%.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az euróövezeti trenddel szemben gyökeresen ellentétes a kép a pénzügyi stabilitás mintaországának tekintett Svájcban. Míg a svájci tartalékok 2000-ben még 43,4%-ban aranyban testesültek meg, a nemesfém aránya mostanra csak 17%-ot tesz ki. Ez egyrészt az alpesi ország devizatartalékainak csaknem megtízszereződésre vezethető vissza, másrészt pedig arra, hogy Svájc az új évezred kezdetével masszív aranyeladásokba kezdett, és a korábban közel 2.600 tonnás készletét néhány év alatt 1.040 tonnára fogyasztotta le. A svájci frank máig ható legendás ereje nem utolsó sorban az ország egykori gigantikus aranytartalékai miatt meghitelezett bizalomnak köszönhető. És noha az aranytartalékainak a 60%-a ma már a múlté, Svájc még a több lépcsőben végrehajtott eladásokat követően is a legnagyobb aranykészlettel rendelkezik a világon jelenleg a lakosság számára vetítve.

De nem tart lépést az euróövezet tartalékainak alakulásával a világátlag sem. Az Arany Világtanács statisztikája, amely 124 ország és nemzetközi pénzügyi szervezet (például IMF, EKB) adatait gyűjti egybe, mindössze kiegyensúlyozott képet mutat a tartalékok globális alakulását illetően. 2000-ben csakúgy mint most, valamivel 13% felett volt az aranytartalékok aránya a devizatartalékokhoz képest.

© www.aranypiac.hu– Magyar Aranypiac Kft.