Az Életmód Díj alapítója
5 perc olvasás
Kovács László, a MÚOSZ Életmód Nap Díj alapítója, a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének elnöke hosszú utat tett meg, amíg egy Kalocsa közeli kis faluból elindulva jelenlegi tevékenységeihez elérkezett. Ennek a hosszú útnak néhány jelentős állomásáról a következőket mondotta egy nemrégiben folytatott beszélgetésünk kapcsán.
Kovács László, a MÚOSZ Életmód Nap Díj alapítója, a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének elnöke hosszú utat tett meg, amíg egy Kalocsa közeli kis faluból elindulva jelenlegi tevékenységeihez elérkezett. Ennek a hosszú útnak néhány jelentős állomásáról a következőket mondotta egy nemrégiben folytatott beszélgetésünk kapcsán.
-A Szegedi Egyetemen francia-történelem szakos hallgató voltam. A Csillebérci Úttörő Táborban vállaltam nyaranként a tábori tolmács szolgálatot. Ennek egyenes következményeként diplomám – amely már az orosz szakkal is kibővült tanulmányaimat zárta le – megszerzése után azt az ajánlatot kaptam, hogy Budapestre költözve vállaljam az akkori úttörő- és KISZ-vezetők nyelvi képzését. Ez 1965-ben történt. Úgy érzem, hogy ez a munkahely hozta el számomra a sorsfordulót. Igaz ugyan, hogy nyelvtanárnak vettek fel, de egyre több szervezési feladattal is megbíztak. Ilyen volt például a Nemzetközi Diák-konferencia, melynek résztvevői által sok értékes kapcsolatra tehettem szert. Sőt későbbi feleségemmel is ennek a rendezvénynek kapcsán ismerkedhettem meg.
Életutam következő mérföldkövének a Külkereskedelmi Minisztérium Protokoll osztályát tekintem, ahol szervezési feladatokat láttam el, majd ugyancsak szervezési feladatokat végeztem a Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Ekkor kerültem közel az újságírók világához, s mivel alkalmam adódott külföldre is utazni – úgy keletre, mint nyugatra – megnyílt a világ előttem a hetvenes években.
Kb. 5-6 év után a Külügyminisztérium Sajtóosztályán folytattam tevékenységemet, s onnan nyílt meg az út előttem Párizsba, ahol a nagykövetségen sajtóattasé voltam 1978 és 1982 között. Izgalmas, érdekes korszak volt ez a számomra, hiszen egybeesett a francia-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődésének korszakával.
Külszolgálatom teljesítése után a Külügyminisztériumon át a Magyar Parlamenthez vezetett az utam, ahol az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának titkáraként a nemzetközi kapcsolatok építésének feladatát láttam el parlamenti szinten. Kapcsolattartó lettem a nemzetközi szervezetek felé, előkészítettem az IPU konferenciákon való részvételt, szerveztem a magyar IPU baráti tagozatokat. Az IPU konferenciákat a világ legkülönbözőbb pontjain szervezték, így szinte az egész világba eljutottam. Jártam Ausztráliában, Afrikában, Amerikában. Ekkor már angol és spanyol nyelven is tárgyalóképes voltam. Sokoldalú nyelvtudásomnak megfelelően a kétoldalú kapcsolatok területén is feladatokhoz jutottam. Ez a rendkívül aktív időszakom 2005. év végéig tartott.
Nyugdíjazásom után olyan új tevékenységet, elfoglaltságot akartam találni, ami érdeklődésemnek, felkészültségemnek és az igényeknek is megfelel. Ebben az időben szövődött ismeretségem az agrár- és egyéb vállalkozók körével, s velük született meg az elhatározás, hogy létre hozzuk a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületét. Mivel a közügyekben való jártasságom bizalmat keltett, megkértek az elnöki tisztség vállalására. Boldogan mondtam igent, bár ezzel a megbízatással fizetség nem jár. Azóta is társadalmi munkában végzem. Mint a megnevezésünk is mutatja, szolgálni akarunk a tagjainknak információval, kapcsolatépítéssel, bizonyos fokú érdekképviselettel, esélyeik javítását célzó korlátozott mértékű gazdasági tevékenységgel. Az esetleges konfliktusok kezelésében is.
–Arra a kérdésemre, hogyan került külkapcsolatok terén szerzett nagy tapasztalata után a MÚOSZ Életmód Szakosztályához, a következőket mondta:
-Az Életmód Szakosztály vezetőjével, Dr. Szalontai Évával a Panoráma Világklubban ismerkedtem meg, aki lelkesen beszélt nekem a szakosztály munkájáról, s meghívott néhány rendezvényére. Invitálására vettem részt például a Mátraderecskei Egészség Túrán, ahol világos lett számomra, hogy ez a szakosztály komoly, céltudatos munkát végez. Ezért is tudtam Éva későbbi ötletét az Életmód Díj alapításával kapcsolatban teljes mértékben támogatni, s lettem az Életmód Szakosztállyal karöltve az Életmód Díj alapítója. Úgy gondolom, hogy az egészség, az egészséges életmód minden embert foglalkoztat, mindenkit érint. Ezért ezzel a díjjal nem csak az újságírók, hanem mindenki egészségét is támogathatjuk. Másrészt ez a díj szorosabbá teszi kapcsolatomat a MÚOSZ-szal és természetesen az újságírókkal is. Ez utóbbitól azt is remélem, hogy egyesületünk és törekvéseink ismertebbekké válhatnak, jobban bevonulhatnak a köztudatba, sok ember javára szolgálhatnak.
Bár nem tartozik szorosan szakmai pályámhoz, ennek ellenére szeretném megemlíteni, hogy hobbym a kertészkedés, melyet kb. 40 éve gyakorlok Budapest II. kerületi társasházunk kertjében. Ez a kiépített környezet mára nemcsak lakótársaink kedvelt találkozóhelye, de időnként népesebb családi, baráti vagy hivatalos összejövetelek színtere is.
Legutóbb itt tartottuk a MÚOSZ sikeres Életmód Napjának elemzését.
A feljegyzést készítette: Szunyogh Ildikó
Foto: Szanlontai Éva