Az ÁSZ ellenőrizte a Gazdasági Versenyhivatalt
8 perc olvasás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, hogy a versenyfelügyeleti eljárásaival, az állami döntéseket befolyásoló versenypártolással, valamint a versenykultúra fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységével hozzájáruljon a piaci verseny szabadságának és tisztaságának védelméhez.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, hogy a versenyfelügyeleti eljárásaival, az állami döntéseket befolyásoló versenypártolással, valamint a versenykultúra fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységével hozzájáruljon a piaci verseny szabadságának és tisztaságának védelméhez.
A GVH ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2008-2012 közötti időszakra kiterjedően azt értékelte, hogy a GVH működése, gazdálkodása és feladatellátása szabályozott és szabályszerű volt-e. Ezen túl értékeltük a GVH működésére irányuló 2004. évi ÁSZ ellenőrzés javaslatainak hasznosulását is. A GVH feladatellátásának ellenőrzése az eljárások jogszabályi és belső szabályoknak való megfelelőségére irányult, nem sértve a GVH versenyfelügyeleti függetlenségét.
Főbb megállapítások
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a GVH az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett a hosszú és középtávú célokat, a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és a feladatok határidejét is tartalmazó hivatali stratégiával. Éves szakmai terveiben sem határozta meg minden esetben konkrétan az ellátandó tevékenységeket, a végrehajtás határidejét és felelőseit.
A GVH működésének szabályozottsága hiányos volt. Az ellátandó feladatokat, valamint a gazdálkodás megszervezését érintő jogszabályi változásokat az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban nem teljes körűen, illetve nem az előírt határidőben vezették át.
A GVH intézményi működése során ellátta a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (versenytörvény) meghatározott feladatokat, azonban az eljárások lebonyolításakor nem tartotta be maradéktalanul az abban meghatározott határidőket, és a belső szabályzatok vonatkozó előírásait.
Az ellenőrzött időszakban a GVH 652 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, amelyek szabályszerűsége – a határidők be nem tartása, valamint a saját kezdeményezésű eljárásokat megalapozó vizsgálati koncepció hiánya miatt – az ellenőrzött ügyek 43%-ában felelt meg a versenytörvényben és a belső szabályzatokban foglaltaknak. A Versenytanács határozatainak 25%-a ellen az ügyfelek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A kérelmek alapján az elsőfokú bíróság – az ügyfelek javára – a befizetett bírságból 4,9 Mrd Ft visszafizetéséről, majd a másodfokú bíróság – a GVH javára – 4,1 Mrd Ft ismételt megfizetéséről döntött. Az eltérő bírósági joggyakorlat, valamint a bírósági eljárások elhúzódása miatt az ügyfeleknek visszafizetett, de a másodfokú döntés szerint őket terhelő bírság átlagosan két év elteltével került vissza a nemzetgazdasági számlára.
A GVH versenypártolási tevékenysége során a feladatkörét érintő jogszabálytervezetek, koncepciók véleményezésével ellátta a versenytörvényben előírt feladatát.
A versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a GVH önálló szervezeti egységeként a Versenykultúra Központ (GVH VKK) látta el, részben más szervezetek ezirányú tevékenységének pályázati úton történő támogatásával. Az ellenőrzött időszakban 84 pályázónak összesen 572,1 M Ft támogatást nyújtottak. A teljes pályázati összeg 51%-ának a pályázók 13%-a volt a kedvezményezettje. A GVH nem gondoskodott a GVH VKK pályáztatási tevékenységének belső szabályozásáról. A pályáztatás során – a pályázati felhívásokban és a támogatási szerződésekben foglaltak megsértésével – a GVH VKK számos szabálytalanságot követett el. A pályázatok befogadása során nem volt megbízhatóan dokumentált a pályázatok beadásának ideje, formai bírálatuk megtörténte, a bírálók hiteles véleménye. A támogatási döntéseket a pályázati felhívásban rögzítettekhez képest rendszerint késedelmesen hozták meg. Több esetben a támogatási szerződéseket is a felhívásban rögzített határidőn túl kötötték meg. A pályázati cél megvalósításához közvetlenül nem kapcsolódó költségeket is finanszíroztak, a költségelszámoláshoz elfogadtak a számviteli előírásoknak nem megfelelő bizonylatokat is. Késedelmes és hiányos szakmai és pénzügyi beszámolók esetén nem alkalmaztak szankciókat.
A GVH VKK kifizetéseiből 691 M Ft volt a szervezeti egység keretein belül működő Regionális Oktatási Központ kiadása. Ennek 93%-át a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött – a GVH-ra aránytalan finanszírozási terheket rovó – együttműködési megállapodásokban vállalt kötelezettségek tették ki. Ugyanezen időszakban az OECD mindössze 24,1 M Ft-tal járult hozzá a Regionális Oktatási Központ kiadásaihoz.
A GVH-nál az átszervezések eredményeként 2011-ben önálló Ügyfélszolgálati Iroda jött létre, 2012-ben pedig a szakmai irodák eljárások típusához igazodó átalakítása történt meg. Az átszervezések megalapozottak voltak, megvalósításukkal elérték a kitűzött célokat. Csökkent az ügyintézési idő és a szakmai munkát végzők adminisztratív tevékenységekből adódó leterheltsége.
Az ellenőrzött időszakban a GVH 49 magánszeméllyel kötött megbízási szerződést, amelyek alapján – járulékokkal együtt – 73 M Ft-ot fizettek ki. Az ellenőrzött megbízási szerződések három esetben ügyviteli feladat ellátására irányultak, ami a vonatkozó törvénybe ütközött. Egy esetében a GVH közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötött szerződést, annak ellenére, hogy annak értéke meghaladta a 8 M Ft-os közbeszerzési értékhatárt.
A 2011. évet megelőzően hiányzott a követeléskezeléssel járó feladatok egységes szabályozása. A vezetőváltással előrelépés történt a követeléskezelés javítása érdekében. A GVH ügykövetésre készült, de követelés-nyilvántartásra is alkalmazott informatikai rendszeréből a követelések múltra vonatkozó adatai csak bonyolult szűrési rendszeren keresztül nyerhetők ki, ami hibalehetőséget hordoz.
A GVH közhatalmi tevékenységéhez kapcsolódó – bírságból, perköltségből, pótlékból eredő – követelések a nemzetgazdasági beszámoló mérlegében jelentek meg. A közhatalmi tevékenységhez kapcsolódó követelések tekintetében a GVH analitikus nyilvántartó hely. Ezen túl a versenytörvény a követelések behajtásával kapcsolatban is előír számára kötelezettségeket. Az ellenőrzött időszakban a GVH több alkalommal is késedelmesen intézkedett a köztartozás behajtása érdekében.
A behajthatatlan követelések 1270,4 M Ft-os összegének 94,3%-a a 2010. évi és 2011. évi követelésállomány értékeléséből származott, amelyek leírása a 2011. évben történt. A 2011. évi leírásnak több mint a harmada (448,3 M Ft) olyan korábbi években keletkezett követelésből adódott, ahol a kötelezettek időközben felszámolás alá kerültek. A GVH határidőn túli követelés-bejelentése miatt a felszámolók ezeket nem vették nyilvántartásba. Ezzel a GVH részleges behajtás lehetőségét is elveszítette.
Javaslatok
Az ellenőrzés megállapításai alapján javasolták a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, hogy intézkedjen a GVH hosszú és középtávú stratégiájának elkészítéséről, a GVH éves szakmai terveiben és a Versenykultúra Központ munkaterveiben az egyes feladatokhoz meghatározott szakmai felelős, megvalósítási határidő, valamint a felhasználható keretösszeg hozzárendeléséről a számon kérhetőség és a hatékony forrásfelhasználás érdekében. Intézkedjen továbbá az alapító okirat és az SZMSZ módosításáról annak érdekében, hogy azok maradéktalanul tartalmazzák a GVH jogszabályban előírt feladatait, valamint a feladatok ellátásának rendjét. Intézkedjen a Versenykultúra Központ pályáztatási tevékenységének teljes körű szabályozásáról és azok érvényesülését biztosító kontrollokról, ezen túl vizsgálja meg a pályáztatási tevékenységgel kapcsolatban feltárt szabálytalanságok körülményeit, amennyiben a felelősségre vonás feltételei fennállnak, tegye meg a szükséges intézkedéseket, valamint intézkedjen, hogy az ellenőrzött időszak valamennyi támogatási szerződéséhez kapcsolódó, teljes körű pályáztatási tevékenységet ellenőrizze a belső ellenőrzés.
Továbbá javasolták, hogy intézkedjen a követeléskezelés kontrolljainak kialakításáról, az eljárási határidők szabályzatban történő meghatározásáról, az ügyviteli rendszerben történő pontos nyilvántartásáról, nyomon követéséről, felelős kijelöléséről. Intézkedjen a követelés leírásoknál tapasztalt határidőn túli követelés-bejelentés, valamint a megbízási szerződések megkötése körülményeinek kivizsgálásáról, és amennyiben a vizsgálat eredménye indokolja, hozza meg a szükséges munkajogi intézkedéseket. Javasoltuk továbbá, hogy fontolja meg az OECD-vel kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatának, illetve újratárgyalásának kezdeményezését a GVH-ra nézve aránytalan, egyoldalú finanszírozási terhek megváltoztatása, mérséklése érdekében.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.