A Csökkenő Kamatok Mellett Kedvező Befektetési Célponttá Válnak Az Osztalék Részvények.

Az osztalékszezon beköszöntét megelőzően az Equilor Befektetési Zrt. megvizsgálta, hogy a régiós országok tőzsdéin jegyzett társaságok milyen osztalékhozammal kecsegtetnek idén, és ezek mennyire múlják felül (vagy éppen alul) az esetükben mértékadó kockázatmentesnek tekintett állampapírok hozamát. Az osztalékfizető részvények a következő időszakban az Equilor szerint különösen felértékelődhetnek a folyamatosan csökkenő és várhatóan alacsony szinten stabilizálódó kamatok miatt.

Az elemzők szerint a magyar piacon a legvonzóbb részvény az osztalékhozam alapján a Magyar Telekom, mely tavasszal 74 forint osztalékot fizethet, ami a banki kamatokat jelentősen meghaladó 10 százalék körüli hozamot jelent. A régióban a lengyel Telekomunikacja Polska és a cseh Telefonica O2 osztalékhozama lehet még attraktív.

Az Equilor most megjelent elemzése szerint akkor minősül egy osztalékpapír vonzónak, ha akár több százalékponttal is képes meghaladni az adott részvény osztalékának hozama az állampapírpiaci hozamot. A többnyire kockázatmentesnek tekintett 10 éves magyar államkötvény hozama az elmúlt fél évben 7-8 százalék között mozgott, így a magyar osztalékrészvények hozamának értelemszerűen ezzel összehasonlítva kell versenyképesnek lennie, hozzátéve, hogy a tőzsdei társaságok esetében az osztalékot 10 százalékos, míg az állampapírokon elért árfolyamnyereséget 20 százalékos adó terheli.

Az elemzés szerint az infláció, a "hosszú oldali" állampapírpiaci hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként igen komoly súllyal esik a latba az osztalékrészvények vizsgálatakor. Az elemzői előrejelzések alapján, a hosszabb lejáratok szempontjából fontos időtávon (3-5 év) csökkenő inflációs pályával számolhatunk Magyarország esetében és a következő öt évben lassanként 1,9 százalék közelébe süllyedhet a fogyasztói árindex.

Mindezek alapján joggal várható, hogy a hosszabb lejáratú államkötvények hozama közép-hosszútávon lefelé fog mozogni, ami még kedvezőbb megvilágításba helyezi az osztalékhozamokat és így az osztalék részvényeket, mint befektetési célpontokat.

Az Equilor négy régióbeli ország, a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák osztalékrészvényeket vizsgálta meg az osztalékfizetési szezon kezdete előtt. A vizsgálatból kiderült, hogy a magyar piacon léteznek a klasszikus értelemben vett osztalékrészvények, amelyek osztalékpolitikájukhoz ragaszkodva minden egyes üzleti év után fizetnek osztalékot a részvényeseknek, míg vannak olyan tőzsdén jegyzett cégek is, amelyek nem minden évben osztják ki az eredmény egy részét vagy egészét.

A cseh piacot tekintve a várakozások szerint 1,5 százalékon állhat meg az irányadó cseh kamatráta 2010 végén, ami két 25-25 bázispontos emelést helyez kilátásba 2010-ben. Azonban mindaddig, amíg ez nem következik be, a cseh osztalékrészvények által kínált osztalékhozamok vonzó befektetési alternatívát kínálnak, amennyiben egy elvárható mértékű hozamelőnyt nyújtanak a kockázatmentes államkötvények hozama fölött.

A 10 éves lejáratú cseh államkötvény hozama 2009 októbere óta a 4-4,6% közötti sávban ingadozik, vagyis az osztalékhozamoknak ezzel a hozammal kell versenyeznie az előttünk álló osztalékszezonban. Egyes piaci hírek szerint, a legtöbb tőzsdén jegyzett cseh társaság az idei évben a tavalyinál kevesebb osztalékot fog kifizetni részvényeseinek a gazdasági válság miatt. Kivételt csak az áramszolgáltató CEZ, a dohányipari Philip Morris és a textilgyártó Pegas Nonwovens képezhet. Ezen cégek a várakozások szerint akár növelhetik az egy részvényre jutó osztalék mértékét 2009-hez képest.

Az Equilor elemzése szerint a lengyel osztalékpapírok kivételes lehetőséget kínálnak az idén. Két tényező teszi attraktívvá a lengyel piacot, ami azonban hosszú távon kérdőjeleket is felvet.

Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint érdemes fundamentális alapon elgondolkodni a lengyel gazdaság növekedési potenciálján, mivel az Európai Unió egyetlen olyan tagállamáról van szó, ahol nem süllyedt recesszióba a gazdaság – tavaly 3,1%-kal bővült a GDP – ráadásul a szomszédokat is jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak 2010-ben is.

Milyen osztalékrészvényt válasszunk?
A megfelelő osztalékrészvények kiválasztásához az Equilor elemzői szerint több szempontot is figyelembe kell venni. Mérlegelni kell, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, az osztalékpapír hozamelőnye mekkora a kockázatmentes állampapírok hozamához képest, az adott országban érvényes osztalékadó mértékét, továbbá azt, hogy átlagosan mennyivel esik vissza a részvény árfolyama az osztalékszelvény "levágását" követően. A külföldi osztalékrészvények esetében azt is vizsgálni kell, hogy az adott ország devizájának árfolyam ingadozásából fakadó kockázat mekkora.

Az Equilor a vizsgált négy régióbeli ország több tucat osztalékrészvénye közül a Magyar Telekom, a lengyel Telekomunikacja Polska és a cseh Telefonica O2 részvényeit ajánlja vételre magas osztalékhozamuk miatt. A négy piac osztalékfizető részvényeivel kapcsolatos további részletek, ajánlások az Equilor elemzésében olvashatóak.

Adóoptimalizálás a Tartós Befektetési Számla segítségével
Kovács Roland szerint az osztalékpapírok esetében nem szabad elfeledkezni a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) által biztosított adóoptimalizáló lehetőségről sem.

Az Equilor az elsők között, 2010 januárjában indította el a TBSZ szolgáltatását, melynek adóoptimalizáló hatása mindenki számára könnyen átlátható és megérthető. A TBSZ esetében a 2010-es év a gyűjtőév: ebben az időszakban lehet befizetni a kívánt összeget a TBSZ-re. Ez az időszak 2010. december 31-én zárul le, eddig érdemes elhelyezni a hosszú távra befektetni kívánt összeget.

Nem mindegy azonban, hogy 2010 folyamán mikor helyezzük el a pénzt a TBSZ-en, mivel ha időben, akár már most márciusban döntünk és a TBSZ-en fektetjük be pénzünket, akkor már a 2010-es kamat és árfolyamnyereség is adómentességet élvezhet, amennyiben 2016. január 1-ig nem veszünk ki a befektetett összegből, valamint annak hozamából. A befektetést lehetőség van megújítani is, például amikor annak futamideje lejárt és a portfólió összetételén is bármikor változtatni lehet.

A régiós és más külföldi osztalékrészvények esetében fontos szempont, hogy a TBSZ-en kizárólag magyar forint alapú befektetés helyezhető el és kizárólag magyar forintban denominált befektetési eszközökre – állampapír, kötvény, részvény, befektetési jegy – vonatkozó ügyletek bonyolíthatóak.

A TBSZ mellett való döntés esetén érdemes megfontolni, hogy amennyiben a befektetőnek már most is van osztalékpapírja és azt hosszabb távon meg kívánja tartani, akkor javasolt minél hamarabb átkötni azokat a Tartós Befektetési Számlára (figyelembe véve ennek esetleges adóvonzatát).

Egyes tőzsdei társaságok ugyanis hamarosan osztalékot fizetnek a részvényeik után, és amennyiben az osztalék már a TBSZ-en kerül jóváírásra és 2016. januárig nem vesz ki a befektető tartós befektetési számlájáról, abban az esetben már a mostani osztalékfizetés is adómentes lehet, így már most megtakarítható a 10%-os osztalékadó.