A Második Főzdefeszt

2011 október 6-án kezdetét vette a második Főzdefeszt a Palotanegyed legszebb terein.

A fesztivál a Lőrinc Pap tértől a Krúdy Gyula utcán és a Mikszáth Kálmán téren át a Szabó Ervin téren is túl, de azért még az óperencián innen, egészen a Kálvin térig tart. Délután négy óra körül még kényelmesen sétálgathattam az említett utcákon, este nyolc után azonban már moccanni is alig lehetett. Beindult az igazi kóstolás, és hosszan kígyózott minden pavilonnál a sor a sörért. Ahogy illik ilyenkor, sörbarátságok szövődnek, hiszen közös a sörsors és bátran mondhatjuk, hogy le vele.

A hivatalos megnyitó beszédet dr. Balog Ádám, az adóügyekért felelős helyettes államtitkár tartotta. Beszédét néhány esetben hangos tetszésnyilvánítás, örömteli lelkes taps fogadta, egyetértő kommentek kíséretével. Ismerjék meg Önök is a lelkesedést kiváltó mondatokat.

„A Kormány elismeri az önök erőfeszítéseit, s a kormányzati célokkal teljes mértékben összhangban állnak a magyar kézműves sörfőzés felvirágoztatására irányuló kezdeményezések, így különösen a Főzdefeszt kézműves sörfesztivál is. A magyar kézműves sörfőzés jogi kereteinek kedvezőbbé tétele érdekében a Kormány a következő, 2012. január 1-jétől életbe lépő intézkedések bevezetésével kívánja e tevékenységet segíteni.

Az első intézkedéscsoportot a kereskedelmi céllal sört termelő kisüzemi sörfőzdék helyzetét javító kedvezmények, egyszerűsítések alkotják, melyek keretében:

– 50%-kal csökken a kisüzemi sörfőzdékben előállított sör jövedéki adómértéke,

– ezzel párhuzamosan a sörfőzdék által nyújtandó jövedéki biztosíték minimuma is 50%-kal, 500 ezer forintra csökken, mely összeg a megbízható adósnak minősülő sörfőzdék esetében mindössze 250 ezer forint lesz,

– a sörfőzdéknek termékmérleg-nyilvántartás helyett elegendő lesz a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetni olyan tartalommal, amelyből a jövedéki adóztatáshoz szükséges adatok megállapíthatóak,

– megszűnik a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg követelménye, valamint

– megszűnik a vevőnyilvántartás elektronikus úton történő vezetésének és vámhatósághoz megküldésének kötelezettsége, a sörfőzdék választhatnak az elektronikus vagy a papír alapú vezetés között.

Az előbb felsorolt kedvezményeket azok a sörfőzdék alkalmazhatják 2012. január 1-jétől, amelyek más sörgyártó vállalkozástól jogilag és gazdaságilag függetlenek és nem licencia alapján működnek. E követelmények teljesítéséről 2011. december végéig kell a sörfőzdéknek nyilatkozniuk a vámhatóság felé.

A második intézkedéscsoportot a saját fogyasztásra történő házi sörfőzést könnyen teljesíthető feltételek mellett lehetővé tevő jogszabályi változások alkotják.

Ennek keretében 2012. január 1-jétől:

– háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig lehetővé válik a természetes személy előállító, családtagjai, valamint vendégei számára történő adómentes házi sörfőzés, de a házi főzésű sört nem lehet értékesíteni,

– az évi 1000 literes mennyiségi korlát betartásának ellenőrizhetősége érdekében egy könnyen teljesíthető, előzetes bejelentési kötelezettség bevezetésére kerül sor (ez azt jelenti, hogy főzésenként, a főzést megelőző harmadik napig be kell jelenteni a vámhatósághoz az előállító nevét, lakcímét, az előállítani kívánt sör mennyiségét, valamint az előállítás címét is, amennyiben az eltér az előállító lakcímétől),

– a házi sörfőzéshez szükséges berendezések vásárlásához, birtoklásához nem kell sem engedély, sem bejelentés, de az ilyen berendezések gyártása, forgalmazása engedélyköteles marad.

A házi sörfőzés szabályainak megteremtésével Magyarországon is lehetővé fog válni házi sörfőző versenyek szervezése, hasonlóan a más országokban jelenleg is létező rendezvényekhez.

A felsorolt jogszabályi változtatásokkal a Kormány célja, hogy

– a kereskedelmi céllal sört előállító kis- és közepes vállalkozások működési feltételei javuljanak, e vállalkozások fejlődjenek,

– megváltozzon a saját célra történő házi előállítást lehetetlenné tevő, büntető jellegű jogszabályi környezet,

– ezek által virágozzon, gyarapodjon a magyar sörkultúra,

– és legvégül, de nem utolsó sorban a fejlődő sörfőző vállalkozások által fizetett adókból a költségvetés bevételei is gyarapodjanak."- mondta dr. Balog Ádám.

Mielőtt belemerülnék, a sörök alapos kitárgyalásába, ismerjék meg az elmúlt nyáron alakult Magyar Sörgasztronómiai Egyesület Kiáltványát.

Miközben sokaknak úgy tűnhet, hogy a huszadik század legnépszerűbb itala a sör, valójában a sör az elmúlt évszázadban majdnem annyit szenvedett, mint az ember. Az ipari forradalom, majd az élelmiszeripar fejlődése, végül a globális marketing olyan kényszerpályákra terelték, melyekből egészen új alakban jött elő. A baj ezzel csak az, hogy közben a sokfélesége, az eredetisége, a szabadsága elveszett – óriási tömegben termelt silány minőségű élelmiszeripari cikk lett belőle.

A világ azonban változik: a sör szabadságharca még a huszadik század végén megkezdődött. A forradalmi szervezkedés kicsiny, főképp angol és belga ellenállási gócokból indult, és ma már világméretű frontot alkot. Az USA már szabad állam – ott az igazi kézműves sör széles körben hozzáférhető. Hazánkban is megmozdult valami: a kereskedelemben már kaphatóak a legjobb külföldi kézműves sörök, de itthon még nem sok ilyen készül, és távolról sem mondható, hogy a jó sör széles körben hozzáférhető lenne.

A Sörgasztronómiai Egyesület azért alakult, hogy ezen az ínséges helyzeten változtasson, és Magyarországon is kirobbantsa a Sörforradalmat, hogy az újabb generációk már rendes sörön nőhessenek fel, és a jó sör mindenki számára elérhető legyen.

Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, egyszerre több fronton kell megkezdeni a támadást.

– külföldi példákból látszik, hogy a Sörforradalom motorjai mindig a házi sörfőzők, azok, akik 20-30 literekkel, kereskedelmi nyomás terhe nélkül kísérleteznek, és siker esetén könnyen valódi sörfőzdévé válhatnak. Ez az ártatlan hobbi ma Magyarországon komoly szankciókba ütközik. Az Egyesület lobbizik a házi sörfőzés legalizálásáért.

– a hazai sörszcéna elkeserítő jellegtelensége és monotonitása annak köszönhető, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége még életében nem ivott igazi sört, hála a szocialista tervgazdaság ipari szemléletének, és az elmaradt gasztronómiai rendszerváltásnak. Az Egyesület egyik fő célja az ismeretterjesztés, ízlésformálás, igényteremtés – minél több embernek akarjuk megmutatni, milyen is volna a jó sör.

– a kifinomult gasztronómiai gondolkodás ma világszerte a bort tartja a gasztronómia részének, a sört pedig marginalizálja, és gasztronómiailag érdektelennek tartja. Ez talán igaz is a nagyüzemi sörökre, de semmiképpen nem igaz a kézműves sörre, ami legalább olyan sokszínű és izgalmas kísérője, illetve összetevője lehet az ételeknek, mint a bor. Gondoljunk csak bele, ki merne bort inni egy drága vendéglőben, ha a világon mindössze egyféle bort készítenének? Az Egyesület kifejezett célja, hogy a sört a gasztronómia részévé tegye, ezért sörvacsorákat, sörkóstolókat szervez érdeklődőknek és vendéglátósoknak.

– nem ihatunk örökké külföldi söröket. Itt az ideje, hogy Magyarországon a sörkultúra megtalálja a saját hangját, és ezt csakis a kisüzemi-kézműves sörfőzdéinktől várhatjuk, akik lassan kezdik felismerni, hogy a minőségi és különleges sörfőzés az egyetlen járható út, amit a piac számukra kínál. Az Egyesület bemutatja, támogatja, népszerűsíti a legjobb magyar kézműves söröket és sörfőzdéket.

Zárom soraimat, véget ért a söröm mára, de holnap az összes iható, ill. kapható sörről részletesen beszámolok. Legyen holnap is öröm.

www.fozdefeszt.hu

Lantai József