A Miskolci Egyetemet és A Győri Széchenyi István Egyetemet Ellenőrrizte Az ÁSZ

Újabb két felsőoktatási intézmény, a győri Széchenyi István Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék. Az egyetemek és főiskolák gazdálkodását, működését értékelő jelentéseit az ÁSZ ütemezetten hozza nyilvánosságra. Négy jelentés már korábban felkerült az ÁSZ honlapjára, több ellenőrzés pedig különböző szakaszokban jelenleg is folyamatban van.

Az ÁSZ 2013. július 3-án hozta nyilvánosságra 2013. második félévi ellenőrzési tervét, amely tartalmazta az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények ellenőrzését is. Ennek alapján az ÁSZ több ütemben, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását értékeli, ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre. A számvevők első ütemben nyolc állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzését kezdték meg, amelyből négy jelentést az elmúlt hetekben már nyilvánosságra hozott az ÁSZ.

Az ÁSZ alelnöke és felügyeleti vezetője július végén sajtótájékoztatón ismertették az első nyolc ellenőrzés általános tapasztalatait, valamint a Szolnoki Főiskoláról és a Pannon Egyetemről szóló jelentések főbb megállapításait. Egy héttel később két újabb intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem ellenőrzéséről, most pedig a győri Széchenyi István Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem ellenőrzéséről szóló jelentéseket hozta nyilvánosságra az ÁSZ.

Az ÁSZ a 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzéseket úgynevezett témacsoportos ellenőrzés keretében folytatja le, ami azt jelenti, hogy azonos ellenőrzési programmal több intézményt ellenőriz, mindegyikről önálló jelentést készítve. A cél ezúttal is annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ellenőrzések nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére.

A Széchenyi István Egyetem ellenőrzése

A győri Széchenyi István Egyetemnél 2009 és 2012 között a műszaki, a jogtudományi és a gazdaságtudományi karok mellett doktori iskolák, tudományos kutatási és fejlesztési központok, területi közszolgálati képzőközpont, illetve ezek mellett egyéb szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységek működtek. Az intézmény az ellenőrzött időszakban több mint 17 milliárd Ft költségvetési támogatásból gazdálkodhatott, ezalatt a teljes kiadási főösszege közel 41 milliárd Ft-ot tett ki. Az egyetem költségvetési támogatása 14,7%-kal csökkent. A hallgatói létszám – a felsőoktatás átlagosan 8,1%-os létszámcsökkenésével ellentétben – 3,1%-kal nőtt.

Az ellenőrzés során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az egyetem megőrizte fizetőképességét, likviditása folyamatosan biztosított volt. Az ellenőrzés az egyetem pénzügyi gazdálkodása és vagyongazdálkodása területén egyaránt állapított meg szabálytalanságokat. A gazdálkodási jogkörökhöz kapcsolódó belső kontrollok nem minden esetben működtek.

Az intézmény belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése nem volt alkalmas az ellenőrzött időszakban a pénzügyi és vagyongazdálkodás, valamint a feladatellátás szempontjából releváns kockázatok teljes körű felmérésére és értékelésére. Az ÁSZ az egyetem pénzügyi gazdálkodása területén is állapított meg szabálytalanságokat. Nem volt szabályszerű a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, a dologi és a felhalmozási kiadások teljesítése, valamint a működési bevételek beszedése. A hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték. Egy esetben közbeszerzési értékhatárt meghaladó nagyságrendű szolgáltatásra közbeszerzési eljárást mellőzve kötöttek szerződést.

Az egyetem vagyongazdálkodása, vagyonelemeinek kimutatása során több esetben eltért a jogszabályban, belső szabályzatban előírtaktól. A számvevők a mérlegtételek tartalmát, besorolását és értékelését érintő hiányosságokat állapítottak meg.

A Miskolci Egyetem ellenőrzése

A Miskolci Egyetemen 2009 és 2012 között műszaki, gépészmérnöki, informatikai, állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsésztudományi, egészségügyi valamint zeneművészeti képzés folyt. Az intézmény 2012-ben 12 278 hallgatót oktatott, 2009 és 2012 között hallgatói létszáma 11,9%-kal esett vissza.

Az ellenőrzés során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény belső kontrollrendszere részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kontrollok nem megfelelő kialakítása és működtetése a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén szabálytalanságokat okozott.

A Miskolci Egyetem kiadásainak összege az ellenőrzött időszakban 57,1 milliárd Ft volt, ehhez 28,3 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Az egyetem jelentős beruházásokat és felújításokat hajtott végre, vagyona négy év alatt 50,6%-kal gyarapodott. A kiadások az ellenőrzött időszakban 7,8%-kal, a bevételek 2,7%-kal emelkedtek. A bevételeken belül a költségvetési támogatás 24,0%-os csökkenését a saját bevételek 24,5%-os növekedése, valamint az előző évek előirányzat maradványainak felhasználása ellensúlyozta. Az egyetem pénzügyi pozíciója romlott, eladósodási és likviditási mutatói is kedvezőtlenül változtak.

A pénzügyi gazdálkodás területén az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű a megbízási díjak kifizetése, a dologi és a felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, továbbá a működési bevételek beszedése. Az ellenőrzés a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások teljesítésénél, az intézményi térítési díjak, költségtérítések elszámolásánál, a felhalmozási bevételeknél, valamint a hazai forrásból finanszírozott projektek elszámolásánál tárt fel kockázatot. A hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték.

Az egyetem a vagyonelemek kimutatása során – egyes mérlegtételek bemutatása kivételével – betartotta a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat.

A jelentések megállapításai alapján az ÁSZ az intézmények rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ezek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.