A Most Nyilvánosságra Hozott Balsai-jelentés Szerint 2006. Október 23. A Legdurvább Jogsértések Szimbóluma A Jelentés Letölthető

Szükségszerűnek tartja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott; Balsai István a parlamenti honlapon hétfőn közzétett jelentésében úgy ítéli meg, az események kapcsán felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is. A jelentés az alábbi linkről teljes terjedelmében letölthető: http://www.parlament.hu/irom39/04277/04277.pdf

"Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" – olvasható a 2011. március 15-i keltezésű dokumentum összegzésében.

Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István – akit Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 11-én nevezett ki miniszterelnöki megbízottá – a 2006-os őszi eseményekről azt írta: álláspontja szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el "a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket". "Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar Alkotmány szerint felelős miniszterelnök politikai és jogi felelősségének a vizsgálatát" – rögzíti. Balsai István megjegyezi: a rendelkezésére álló információk szerint a budapesti rendőrfőkapitány az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt a volt miniszterelnökkel, "erre figyelemmel felmerül a lehetősége annak, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a főkapitány megvitatta, egyeztette a miniszterelnökkel".

Balsai István a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét, a btk.-ban foglaltakra hivatkozva, 0azzal magyarázza, hogy a 2006. október 23-án történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, egyesekben, így a Fidesz-nagygyűlésről hazafelé tartókban halálfélelem alakult ki, az erőszakos elkövetés szerinte "nem szorul bővebb magyarázatra", és a "fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény" esete is fennáll. Hozzáteszi, hogy a terrorcselekmény előkészülete is bűncselekménynek minősül, így ha a lakosság megfélemlítésének szándéka bizonyítást nyerne, akkor a már a túlzott erőszakra való felhívás, az ebben való megállapodás, illetőleg akár a lovas alegységek vagy a gumilövedékek alkalmazásának az elhatározása, az erről való előzetes döntés is alkalmas az előkészületi cselekmény megállapítására.

A jelentés az előzmények kifejtésével kezdődik, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésével, majd a másnapi, 2006. szeptember 18-i tévészékházostrommal. Utóbbiról szólva azt írja: máig tartják magukat olyan nézetek, amelyek szerint az ostrom részben provokáció volt, és az akkori, "a hatalmában meggyengült miniszterelnök" a tüntetők túlkapására várva akarta megfordítani, maga mellé állítani a közvéleményt. Álláspontja szerint Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, helyettes, Szabadfi Árpád és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány esetében felmerülhet az elöljárói intézkedés elmulasztásának törvényi tényállása, mert nem rendelték el a beosztottjaik felelősségének vizsgálatát.

A 2006. október 23-án történteket felidézve a dokumentumban az áll, hogy a Parlament környéki tömegoszlatások folyamán, a tömegnek az Alkotmány utcából történő kiszorítása után Pigler István rendőr alezredes egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része az Astoriára meghirdetett, közelgő Fidesz-rendezvény felé vette az irányt. Pigler azonban azt az utasítást kapta Majoros Zoltán rendőr ezredestől, hogy a tömegoszlatást a Deák tér irányába folytatni kell. Pigler még egyszer javaslatot tett az oszlatás felfüggesztésére, de kezdeményezését akkor sem fogadták el. A Bajcsy-Zsilinszky úton haladó rendőri erők folytatták a tömegoszlatást az Andrássy út és a József Attila utca kereszteződésig, ahol Pigler megállította az oszlatást, majd kisebb vitát követően Majoros arra utasította őt, adja át a parancsnokságot a REBISZ Bevetési Parancsnoksága I. Bevetési Osztálya vezetőjének, Gulácsi Sándornak.

Balsai rögzíti, hogy Gergényi Péter, Lapid Lajos rendőr dandártábornok, Bene László, valamint Majoros Zoltán utasításai alapján került sor az október 23-án történt tömegoszlatásra, s "a cselekmények felelősi körét elsősorban az említett parancsnokok, valamint a helyszíni parancsnokok körében kell keresni". Az adatok alapján a rendőri intézkedéssorozat legjelentősebb mulasztása szerinte az volt, hogy a rendőri erőket folyamatosan támadó, erőszakos tömeget hagyták egyesülni a Fidesz-rendezvény békés résztvevőivel. Amellett, hogy ez jelentős stratégiai, szakmai hiba volt, alapvető jogsértést is eredményezett, hiszen a Fidesz-nagygyűlésen részt vett békés állampolgárok gyülekezési jogának jelentős sérelmével járt – írja.

Az erőszakos tömeg mozgásának szándéka olyannyira nyilvánvaló volt, és olyan súlyú rendőri mulasztások történtek, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást irányító rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem – magatartásuk következményeit előre látva – annak tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák – véli Balsai.

Összegzése szerint a Fidesz-nagygyűlés végét követő egy percen belül elrendelt és pár percen belül megkezdett tömegoszlatás szakszerűtlen és törvénysértő volt, bűncselekmények gyanúját is megalapozza. Emlékeztet, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) katonai bűncselekményeket tartalmazó része szerint szolgálatban való kötelességszegés bűncselekményét követi el az, "aki őr, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi". Ha pedig a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Szerinte a jogsértések súlya elegendő ahhoz, hogy megállapítható legyen a szolgálatban történt kötelességszegés súlyosabban minősülő esete.

Felhívja az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésére is a figyelmet, megjegyzi ugyanakkor, hogy fennáll az elévülés lehetősége, és elképzelhető, hogy már megszűnt a büntethetőség, azonban ha a rendőri bántalmazásokkal kapcsolatos eljárásokban vagy más eljárásban a rendőri vezetőket a tömegoszlatással kapcsolatban tanúként kihallgatták, akkor a tanúkihallgatás félbeszakíthatta az elévülést, az esetleges ilyen tanúkihallgatásokról viszont nincs információja.

Álláspontja szerint a szolgálatban történő kötelességszegés bűntettének, illetőleg az egyesülési és gyülekezési jog megsértése bűntettének gyanúja, elsősorban a fővárosi rendőrfőkapitánnyal és a rendőri intézkedéssel egyetértő, a rendőrfőkapitány mellett szolgálatot teljesítő dandártábornokkal szemben merül fel.

Úgy véli, a gumilövedékek és a lovasroham alapvetően jogsértő és szakszerűtlen alkalmazása is a szolgálatban való kötelességszegés gyanújának megállapítására ad alapot. A gumilövedékekkel kapcsolatban hozzáteszi, hogy a fegyverkezelők nemcsak az igen kirívó magatartást tanúsító, a közbiztonságra, magára és társára, illetve a rendőri sorfalra veszélyes emberekre lőttek, hanem az utcán "tevőleges magatartást nem tanúsító", többször éppen haza igyekvőkre is. Az, hogy a gumilövedékek használata nem vezetett halálos kimenetelű tragédiához, nem a vadászpuskás rendőrökön és parancsnokaikon múlott, hanem a szerencsének köszönhető – állapítja meg, majd arra is felhívja a figyelmet, hogy a történtek miatt csaknem százmillió forintos kártérítés és perköltség terhelte a büdzsét.

A rendőrök azonosíthatatlanságával kapcsolatban hangsúlyozza, mivel az azonosítók hiánya nem rövid időtartamú, egyedi és egyéni, hanem az egész állományra vonatkozó, tartósan jogellenes állapotot eredményezett, az elöljárói felelősség mindenképpen felvethető, ahogyan a viperahasználat miatt is. "A rendőrségi erők szakszerűtlen, indokolatlanul fájdalmat okozó módon és tiltott eszközzel végrehajtott bilincselések révén tömegesen szegték meg a Rendőrségi Szolgálati Szabályzatot" – rögzíti Balsai, aki szerint mindemellett felmerül a jelentési kötelezettség megszegése bűntettének gyanúja is.

A jogsértéseket észlelő parancsnokoknak szerinte kötelezően fel kellett volna lépniük a rendőri jogsértések, bűncselekmények elkövetése ellen és később a szükséges – fegyelmi, illetve büntető – eljárásokat meg kellett volna indítaniuk. Ennek elmulasztása szintén – mint arra felhívja a figyelmet – az elöljárói intézkedés elmulasztása gyanújának megállapítására ad alapot.

Mindezek alapján a jelentésben ismertetett bűncselekmények miatt Balsai István büntető feljelentés benyújtását tartja indokoltnak a Budapesti Katonai Ügyészségre. A büntetőeljárások kezdeményezése után – az eljárások alakulásának függvényében – szerinte meg kell fontolni az érintett rendőröknek, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti fegyelmi felelősségre vonását, szolgálati viszonyuk megszüntetését vagy lefokozásukat. Emlékeztet, hogy a jogszabály szerint fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. A fenyíthetőséget megszüntető ok – így a parancsra elkövetés – alkalmazásának álláspontja szerint nincs helye, viszont a fegyelemsértések esetén vizsgálni kell az elévülés esetleges bekövetkeztét.

A jelentés kitér arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetbe vitt emberek "milyen további gyötrelmeknek, megaláztatásoknak, sőt ezen túlmenően fizikai bántalmazásoknak voltak kitéve".

Szól az ügyészségek, bíróságok szerepéről is, és példaként azt írja, hogy a bíróságok a rendőrtanúk szavahihetőségét rendre elvitathatatlannak értékelték. "A pártatlan, tárgyilagos, ekként a tisztességes pervezetés látszatának fenntartására sem törekvő bírósági tárgyalásokat az érintettek +statáriális+ bíráskodásként élték meg" – véli, hozzáfűzve, hogy mivel a bírósági szervezet független, önálló hatalmi ágazat, ezt az ítélkezés törvényességét szolgáló utólagos vizsgálódást a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közös elnöke kötelezettségeként kell elvárni.

Balog Zoltán bízik benne, hogy az ügyészség úgy vizsgálja ki a 2006-os ügyeket, hogy a valódi felelősök büntetőjogilag is feleljenek az öt évvel ezelőtt történtekért.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hétfőn újságírók előtt azt mondta, bízik benne, hogy ezt a történetet nem zárták le azzal, hogy az áldozatokat kárpótolták. Felidézte, ellenzékben küzdöttek azért, hogy számonkérés és vizsgálat legyen.

Úgy gondolom ma még nem csak azoknak az igazságérzete nincs kielégítve, akik személyesen elszenvedték az akkor történteket, hanem senkié, aki azokat felháborítónak tartotta akkor és tartja most is – mondta a politikus.

Tovább kell mennie a felelősségre vonásnak – szögezte le Balog Zoltán, aki az előző kormányzati ciklusban az emberi jogi bizottság elnöke volt. Mint mondta, bízik benne, hogy az ügyészség ezeket az ügyeket úgy vizsgálja ki, hogy a valódi felelősök büntetőjogilag is feleljenek azért a gyalázatért, ami öt évvel ezelőtt történt. A döntés az igazságügyi szervek kezében van – tette hozzá.

Balog Zoltán kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: kevésnek érzi , hogy Gergényi Péteren és két másik rendőrön kívül nincs más gyanúsítottja az ügysorozatnak.

Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István – akit Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 11-én nevezett ki miniszterelnöki megbízottá – a 2006 őszi eseményekről azt írta: álláspontja szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el "a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket". "Ez szükségszerűvé és elkerülhetetlenné teszi a magyar Alkotmány szerint felelős miniszterelnök politikai és jogi felelősségének a vizsgálatát" – rögzíti. Balsai István megjegyezi: a rendelkezésére álló információk szerint a budapesti rendőrfőkapitány az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt a volt miniszterelnökkel, "erre figyelemmel felmerül a lehetősége annak, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket a főkapitány megvitatta, egyeztette a miniszterelnökkel".

A Jobbik üdvözli, hogy nyilvánosságra került a 2006-os őszi események vizsgálata nyomán készült Balsai-jelentés. Gaudi-Nagy Tamás hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor leszögezte: csak akkor van értelme a jelentésnek, ha a 2006-os cselekmények felelősei végre elnyerik méltó büntetésüket.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: nem érti, hogy "miért tartott ennyi ideig Orbán Viktornak rájönnie arra, hogy ez a jelentés a nyilvánosságra, a parlamentre és a nyomozó hatóságokra tartozik". Gaudi-Nagy Tamás szerint most a legfontosabb, hogy a jelentés minél hamarabb a legfőbb ügyészhez kerüljön, hogy "új lendületet kapjon az igazságtétel". A Jobbik szerint ugyanis felháborító, hogy még mindig nem gyanúsították meg a 2006 szeptemberi cselekményekért felelős volt rendőri vezetőket.

A 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott szükségszerűnek tartja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálatát; Balsai István a parlamenti honlapon hétfőn közzétett jelentésében úgy ítéli meg, az események kapcsán felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is. "Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte" – olvasható a 2011. március 15-i keltezésű dokumentum összegzésében.

Gyurcsány Ferenc szerint nem a rendőrök, hanem azok a politikusok követtek el bűnt 2006 őszén, akik "harcra bíztatták a megtéveszthető embereket", és mellettük azok, akik a rombolás szándékával csatlakoztak békés demonstrálókhoz.

A volt miniszterelnök hétfőn így reagált arra, hogy nyilvánossá vált a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Balsai István jelentése. Ebben az időközben alkotmánybíróvá választott korábbi fideszes politikus szükségszerűnek ítéli az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségének vizsgálatát, és azt hangoztatja, hogy a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

Gyurcsány Ferenc az MTI-nek válaszul küldött közleményében azt írta: a Balsai-jelentés megalapozatlanságát jelezi, hogy elkészülte után fél évig nem vette elő a kormány, és a kabinet "egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás elég vigye a 2006 őszén történteket". Szavai szerint "az öt éve a demokratikus rendszer ellen puccskísérletet végrehajtó Fidesz most el akarja terelni a figyelmet az adóemelésről, a bedőlő költségvetésről, a forint árfolyamának tönkretételéről, az újabb sarcról, amelyet kivetni készülnek az emberekre, és Orbán elfogadottságának zuhanásáról".

A szocialista politikus úgy véli, a bűnt nem a rendőrök követték el 2006 őszén, "hanem azok a politikusok, akik harcra bíztatták a megtéveszthető embereket, és azok, akik a tévészékház ostromától az elkötött tankig eleve a rombolás szándékával csatlakoztak békés demonstrálókhoz".

"A rendőrség a dolgát végezte, amikor a közterek békéjét helyreállította. Én ezektől a támadásoktól is meg tudom védeni magamat, de nem hagyhatom, hogy a rend őreit bárki megbélyegezze. El a kezekkel a rendőröktől!" – fogalmazott a volt kormányfő.

Mesterházy Attila szerint rendkívül súlyos, "már-már az elmebaj határát súroló" megállapításokat tartalmaz a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló Balsai-jelentés.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn így reagált arra, hogy nyilvánossá vált a dokumentum, amelyben Balsai István, az időközben alkotmánybíróvá választott korábbi fideszes politikus szükségszerűnek ítéli az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségének vizsgálatát, és azt hangoztatja, hogy a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége.

Mesterházy Attila az MTI-nek küldött közleményében azt írta: noha a jelentés a 2006 őszén szolgálatot teljesítő rendőröket államellenes bűncselekmények sorával, sőt, lényegében terrorcselekménnyel vádolja meg, Orbán Viktor több mint fél éven át mégsem tartotta fontosnak a dokumentum nyilvánosságra hozását és parlamenti megvitatását.

A szocialista pártelnök szerint "az időzítésből látható, hogy csupán a Fidesz kommunikációs trükkjéről van szó", amelynek célja, hogy eltereljék a figyelmet a "Matolcsy-féle dilettáns gazdaságpolitika (…) teljes összeomlásáról". "Furcsamód éppen akkor került elő Orbán Viktor fiókjának mélyéből e, korabeli sajtóhírekből és bizottsági jegyzőkönyvekből jól látható politikai koncepció mentén összeollózott fércmunka, amikor (…) a kormány minden idők legkeményebb megszorítására készül" – írta Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, Balsai István a jelentéssel "ismét bebizonyította, hogy személyes karrierje érdekében bármilyen feladatot szolgalelkűen végrehajt", és ezzel magyarázta a politikus alkotmánybíróvá választását.

A szocialista politikus hozzátette: el fog jönni annak az ideje, amikor a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban objektíven meg lehet ítélni a rendőrség szakmai hibáit, az akkori kormány esetleges felelősségét, és annak az ellenzéki pártnak a felelősségét is, "amely nem határolódott el kellően az utcai randalírozóktól, nem csillapította, hanem szította a feszültségeket, és a feszült légkörben felelőtlen módon szervezett tömegrendezvényt".

MTI összeállítás 2011-09-26