A Műegyetem Kutatóegyetemként Is Fontos Szereplője Az Európai Innovációnak

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME),hagyományos nevén Műegyetem, 2011 óta nagyrendezvény keretében számol be az eltelt év K+F+I (kutatás,fejlesztés,innováció) területén végzett tevékenységéről és az elért eredményeiről.

Az egyetem 2010-ben és 2013-ban négy évre megkapta a „kutatóegyetem" minősítést. Ez az elismerés több feladattal, kötelezettségekkel, anyagi előnnyel és az egyetem jó hírének további növekedésével jár .Az éves beszámolón 2013 és 2014 június végén is ott voltam (több blokkból álló előadássorozat).Utána fogadás, amely egyben szakembertalálkozó és baráti találkozás. Záró esemény a sajtóbeszélgetés, amelyen idén részt vettem és kérdezhettem a Péceli Gábort, az egyetem rektorát és az előadókat. Egyúttal képviselhettem a Magyar Újságírók Országos Szövetségét (MÚOSZ) mérnök-újságíróként. Az egyetem célja minél szélesebb nyilvánosság előtt megismertetni az általa végzett K+F+I tevékenységet. Ugyanakkor a MÚOSZ szakosztályi rendezvényein évek óta sajtóbeszélgetéseket, előadásokat, bemutatókat, kiállításokat szervez. A sajtó számára minden téma lehet. Ebből kiindulva a műszaki élet oktatói,kutatói,alkotói, termékelőállítói, a piacok szakértői megfordultak már a budapesti Sajtóházban,a legkülönfélébb témákban.

A sajtó – a MÚOSZ is – alapvető feladatának megfelelően igyekszik visszatükrözni a társadalom fontos eseményeit. Feltétlenül ezek közé tartozik az ország és a lakosság megélhetését és jobb életminőségét,a nagyobb hozzáadott érték előállításán keresztül megalapozó K+F+I tevékenység. Alapvető feltétele a majdani nagyobb országjövedelemnek.

A pénzek elosztása sok formájában kap sajtónyilvánossságot. Érdemes megnézni ezt az értékteremtő folyamatot is. A későbbiekben kiteljesülő gondolatok többnyire az alap-/felfedező kutatásban születnek. Nem lesz mindegyikből azonnal gyakorlati alkalmazás,de a kutatási tevékenység során, fő-, illetve melléktermékként értékes eredmények születhetnek. Ha tudhatnánk előre mi lesz valamire a tökéletes gyakorlati megoldás,nem lenne szükség kutatásra. Az alkalmazott kutatás a hasznosíthatóságot keresi. Gondoljunk a kerék feltalálására és a hasznosítására a mai napig. Milyen egyszerűnek tűnik az elv, milyen sokféle alkalmazása van, rengeteg műszaki megoldással és még mindig dolgoznak rajta. A Föld jelentős területein még ma sem alkalmazzák, pedig megkönnyítené az életüket. Lehet,a mobiltelefont ugyanott már használják.

A fejlesztés a gyakorlati alkalmazáson és a műszaki megvalósításon dolgozik.

Az innováció a – gyakorlati elterjeszthetőség érdekében – segít átültetni a fejlesztési eredményt a termék/szolgáltatás előállítója tevékenységébe. Itt már számít a gazdaságosság, elérhetőség, környezetvédelem, biztonságos használat, esztétikum stb., sőt a versenyképesség is.

A Műegyetem kapcsán először az iparra gondolhatunk,de a szellemi termékei – ezt megelőzően a K+F+I tevékenysége – szinte lefedik az természettudományos/anyagi világ legtöbb területét. Ilyen pl. az egészségügy, mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskedelem, kommunikáció, települések, épített környezet, energetika, környezetvédelem, katasztrófavédelem, anyagtudomány stb. Mint gazdaságtudományi egyetem, műveli a fentiek létrejöttét segítő társadalomtudományi és gazdaságtudományi területeket is.

Az egyetem:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), www.bme.hu 2012-es adatok:

– Alapítás éve:1782,

– Karok száma:8,

– Oktatók és kutatók száma:1217

– BSc szakok száma:22,

– MSc szakok száma:43

– Doktori iskolák sz.:14

– Hallgatók száma.:22.227 (BSc/BA:14.243, MSc/MA:4.274, PhD/DLA:533)

– Szakirányú továbbképzés:3.227fő,

– Külföldi hallgatók :938 fő

– Költségvetés:32.390 MFt,

– Épületállomány hasznos alapterülete:164.888 nm

-BME rangsora nemzetközi listákon:

1.Subkorea:269.,

2.Top Study:314.,

3.Webometrics:405,

4.SCImago:633.,

5.URAP:685.,

6.QS-tudományterületi listán,az engineering and technology kategóriában (legjobb magyar egyetemként):267.,

7.Subkorea európai egyetemi listáján:97.,

8.Top Eastern Europe Universities:5.

A BME kutatóegyetem: www.kutatas.bme.hu

Az egyetem korábban is, ma is sokféle K+F+I programban vett részt és azokon belül még több projekten dolgozott. A partnerek most is az egyetem karai,társintézmények belföldön és külföldön, az ipar és más felhasználók. A megoldandó feladatok komplex megközelítését segíti a BME karai közötti szoros együttműködés, partnerek bevonása, közös pályázatok, nemzetközi munkamegosztás. Az ipar nemzeti és nemzetközi szereplői szívesen támaszkodnak a Műegyetem szellemi és labor hátterére. Ezzel mindenki nyer. Az egyetem fejlesztheti a K+F+I tevékenysége személyi hátterét és tárgyi infrastruktúráját. Az ipar részben kiválthatja a költséges saját kutatói hátterét, több tudást vonhat be. Mindez együtt erősíti az oktatás színvonalát.

Minden összehangolt kutatási program megkívánja a Kiemelt Kutatási Témákra fókuszálást(KKT). Ezt a BME-n is megtették. Jó érzékkel,már előre szinkronba kerültek Az Európai Únió (EU) kiemelten fontosnak tartott K+F+I területeivel. Így könnyebb volt az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusára meghirdetett HORIZON 2020 http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/ átfogó,több éves kutatási programjához igazodni. Az idei kutató napon már ennek szellemében hangzottak el az előadások. Vagyis az európai vonatkozások kaptak nagyobb hangsúlyt.

A HORIZON 2020 program szerkezete három pillérre épül:

– 1.Kiváló tudomány

– 2.Vezető ipari szerep

– 3.Társadalmi kihívások

Kiemelt Kutatási Területek (KKT) és vezetői a BME-n:

1.Fenntartható energetika (FE), Gróf Gyula (grof@energia.bme.hu )

2.Járműtechnika,közlekedés és logisztika (JKL),Varga István (ivarga@mail.bme.hu ) 3.Biotechnológia,egészség- és környezetvéd. (BEK),Szarka András (szarka@mail.bme.hu )

4.Nanofizika,nanotechnológia és anyagtud. (NNA),Mihály György (mihaly@phy.bme.hu )

5.Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT),Charaf Hassan (hassan@aut.bme.hu )

6.Katasztrófa-megelőzés.:új mérnöki módszerei.(KMM), Józsa János (jozsa.janos@epito.bme.hu )

Az előadók röviden bemutatták a szakmájuk és a kiemelt témák által érintett szakterületeket. Beszéltek a futó projektjeikről,a már beadott pályázataikról,jövőbeni terveikről és a lehetséges

további partnerkapcsolatokról (pl. konzorciumokban részvétel,vezetői szerep,tanácsadás,ipari

alkalmazások, fiatalok bevonása a kutatásokba stb.).Az új és impozáns „Q" épület nagy Simonyi-előadótermében telt ház volt. A regisztrációnál színvonalas tájékoztató füzeteket kaptunk. Ugyanott, a hatalmas fogadócsarnokban elegáns fogadáson vendégelték meg a konferencia résztvevőit.

A sajtóbeszélgetés:

A sajtó számára fenntartott teremben Péceli Gábor,a BME rektora és a felsorolt KKT-vezetők,

egyben előadók várták a sajtó képviselőinek a kérdéseit. A sajtójelenlét a téma súlyához képest alulreprezentált volt. Pedig arról volt szó,amiből majd szeretne az ország megélni,jobban élni.

Én a politikában és a gazdaságban egyre többet hallott vállalkozásokról kérdeztem, amelyeket

valamilyen piacképesnek itélt K/F/I eredményre szokás alapítani a fejlettebb országokban (pl.

nyugat-,észak-európai országok,USA). Ezek a spin off, spin up, start up, start off cégek. Egyáltalán a BME ezirányú gyakorlatát kérdeztem a jelenlévő docensektől,professzoroktól.

A tanszéki/egyetemi szellemi potenciál indokolja az eredmények gazdasági hasznosítását az egyetem és a munkát végzők,de később az ország számára is. Az oktatók és kutatók mostani

jövedelme jelentős kiegészítésre szorulna, miáltal hosszú távon ott tarthatók az egyetemen.

Visszafogott,bizonytalan válaszokat kaptam,kivéve az USA-ból hazatért kutatót. Az okok között voltak szemléleti, létszámbeli és anyagi szempontok. Vannak optimista tervek is. Ezen a téren még sok feladata lesz a fenntartónak és az egyetemieknek.

Az általánosan megfigyelhető, hogy a pénzek újraelosztása arányaiban sokkal nagyobb média

figyelmet kap,mint a pénzt előállító láncolat bármelyik láncszeme. Különösen a kevésbé látványos, de annál nélkülözhetetlenebb, kemény tanulást és kitartó munkát igénylő első fázisok. Ahhoz nem szükséges bármelyik területen is szakembernek lenni,hogy megértse a társadalom minél nagyobb hányada, hogyan keletkezik a majdan elkölthető pénz, a szebb környezet, az anyagi jólét, ha nem kölcsönpénzből valósítjuk meg. Mert annak nagy ára van,ami közérzetrontó lehet sok éven keresztül. Vajon eszünkbe jut hogyan érte el a fejlettebb világ mindazt, amire rácsodálkozunk külföldön járva? Lehet,hogy a fejlődő világban alacsony költséggel termeltet, jól kereskedik, lefölöz, ha teheti stb. Mikor teheti? Ha van olyan korszerű terméke, szolgáltatása, ami piacképes, mert újat nyújt, jobb, szebb, olcsóbb stb. Egyszóval szükségletet elégít ki a fizetőképes vevők számára. Lehetőleg elsőnek, de legalább az elsők között kell lenni. Ebben a versenyben a követő magatartás – a lemaradás mértékétől függően – kisebb hasznot, végeredményben a piacról való kiszorulást jelentheti. Nagyon helyesen, egyre többet hallhatunk a nagyobb értéket, azaz nagyobb „hozzáadott érték"-et előállító hazai tevékenységek fontosságáról. Nem szabad lebecsülni a bérmunka nemzetgazdasági jelentőségét. Azonban egyre több olyan szellemi, gyártói, szolgáltatói tevékenységre van szüksége Magyarországnak, amelyik – megtámogatva az indokolt marketing, logisztikai, kereskedelmi háttérrel – nagyobb hasznot hoz az országnak. Ez lehet a reális alapja az adósságok fizetésének, a vágyott megélhetési biztonságnak, a jelenleginél magasabb életszínvonalnak, a kiszámíthatóbb gazdasági működésnek.

Hogyan lehet a fenti célt megvalósítani? Minél többet eltanulni akiktől csak lehet, alkalmazni a hazai viszonyokra, hozzátenni a mi szellemi eredményeinket, azt termékké/szolgáltatássá formálni, megteremteni a gazdaságos előállítást (eddig a K+F+I),bejutni a piacra és eladni. A legtöbb esetben nélkülözhetetlen a nemzetközi együttműködés a folyamat minden fázisában. Ez nehezíti a feladat megvalósítását, de a jóknak új, sokféle lehetőséget nyit meg. Tehát nemzetközi szinten kell versenyképesnek lenni. A tőke, az emberek,az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, a szabad kereskedelem,a globalizáció miatt a belső piacon is versenyre kényszerülünk. A magyar nemzetgazdaságban előállított termékeknek vagy piacképesebbnek kell lenni az azonos igényt kielégítő import termékeknél, vagy helyette más termékeinkből nyert hasznunkból legyünk képesek megvásárolni azt. De mégis miből legyen az általunk megtermelt és elkölthető jövedelem? Ezen dolgoznak a kutatók,fejlesztők,gyakorlatba vivők,a piac „megdolgozói". Ebben az egész társadalmat érintő összjátékban mindenkinek meg van a feladata,a közösség és az egyén életének fenntartása érdekében. Nincs más helyettünk,nem adhatjuk át.

Vannak társadalmak,amelyek emelkednek,többen küzdenek a szintentartásért, mások süllyednek, egyesek eltűnnek. Megtörténhet ez különösebb katasztrófa nélkül is. Vannak rá példák.

Az emelkedéshez járul hozzá 1782-es alapítása óta a Műegyetem és teszi a dolgát kutatóegyetemként is. Az anyagiakból levezethető versenyhátrányt csak részben lehet emberi hozzáállással pótolni. Oktatónak és kutatónak lenni élethivatás,életforma. Sok elhivatott szakemberre van szükség, akiket célszerű megtartani, segíteni a minél magasabb szakmai szint elérésében. Előtte azonban fontos alapozó feladata van a közoktatásnak, ahonnan valamilyen tudással érkeznek az egyetemre a hallgatók. A trend kedvező,mert egyre több jó képességű hallgató választja a mérnöki pályát. Lassan foszladozik az előző két évtized ideálja,vagyis mások munkájának gyümölcséből „nagyot szakítani". Sok tanulást, folyamatos fejlődést, szívós munkát kívánó, de tisztes foglalkozás. Remélhetően egyre nagyobb megbecsülés övezi a nehéz évek után. A nemzetközi cégek keresik a magyar mérnököket. Szivesen fogadják a BME-n végzetteket is. Kívánatos, hogy minél több magyar cég foglalkoztasson mérnököket a nagyobb hozzáadott érték elérése érdekében. A szakemberre fordított költség gyakran többet hoz a drága tárgyi beruházásoknál. Nézzük meg a leggyorsabban fejlődő, a legnagyobb növekedést mutató tevékenységeket a világon, de itthon is! A szellemi háttér a meghatározó (pl.információtechnológia/IT).

Az utóbbi időkben mind többet lehet hallani, olvasni az eredeti ötleteken,kutatási- és fejlesztési eredményeken alapuló kis induló vállalkozásokról,amelyek ígéretesek és jó esélyük van a szellemi termék megalkotói,vagy mások kezében a majdani piaci sikerre. Ezt is szükségszerű megtanulnunk és minél többször alkalmaznunk. Ugyan más feltételek között, pl. az USA-ban elterjedt eszközrendszerről van szó, nagy horderejű eredményekkel. Nem mind sikeres.

Ilyen eszközök pl.: spin off= A kutató eladja a kutatási eredményre alapított céget és másé a továbbiakban az üzlet. spin up= A kutatási eredmény tulajdonosa céget alapít a szellemi termékére és maga tartja kézben a további fejlesztést,az üzletet. Esetleg tőkét von be. start up= Életképesnek gondolt ötlete van valakinek,de nincs tőkéje a szellemi tulajdon védelmére,céget alapítani,elvégezni a további munkákat (K+F+I). Ehhez kap valakitől segítséget (szaktanács, munkafeltételek, tőke, üzleti támogatás stb.). A kezdeti segítséget inkubációnak nevezik, amit erre szakosodott vállalkozások végeznek,pl.inkubátorházakban.(www.piacesprofit.hu ,2014/4)

Nem várható el száz százalékos eredményesség. Nem könnyű új gondolatból piaci sikert produkálni. A kockázatot valakinek vállalnia kell. Ez az ára a majdani sikernek,a nyereségnek. Még az sem biztos,hogy a sikert azonnali kasszasikernek érdemes felfogni. Minden fejlődési/fejlesztési folyamat vezet valahova. Edison,a híres amerikai feltaláló szerint azért is meg kell dolgozni, hogy megtudjuk mi az,ami az adott körülmények között nem valósítható meg. Csak a folyamatos gondolkodás vezethet el az újabb gondolatokhoz, akár az előzőek tagadása által.

Egyik Amerikában alkotó,sikeres magyar tudóssal beszélgetve „repdesett"lelkesülten a fiatal riporternő. A professzor azt találta mondani, hogy egy reggel kiment az erkélyre és meg volt az a bizonyos ötlet. Ó ez csodálatos! Igen, de előtte harminchat évet gondolkoztam rajta. Tette helyre a professzor az ingyen gondolatot sejtőt. Emiatt van szükség a régebben alapkutatásnak, ma felfedező kutatásnak nevezett tevékenységre. Nem hoz azonnali pénzt, de alapja minden továbbinak. Gondolhatunk pl. a telefon fejlődéstörténetére. Nem túl régen még a telefonközpontokban nagy szekrények előtt ültek a telefonos kisasszonyok és „kapcsolták" a kért vonalat. Ma meg szinte létezni sem tudnánk a mobil telefonjaink nélkül. Többek között ez is a fizikusok és mérnökök sokaságának az alkotása. Ki gondolkodik ma azon, hogy a készülékek kis méretét az anyagtudomány több eredménye is tette lehetővé? Használjuk. Az alkotókról és az alkotási folyamatról nem is akarunk tudni. Az okosok majd megoldják. Az a dolguk. Igen. Mi mit oldottunk meg eddig? Semmit? Ezért kell megbecsülni azokat,akik képesek a megoldásra. Erkölcsileg, anyagilag, munkafeltételekben, szakmai fejlődési lehetőségekben. Helyettünk csinálják. Rá áldozzák az életüket, olykor magánéletüket,a hétköznapitól elvont témákra. Olyanokra,amiktől a kívülállókat a hideg rázza. Keleten és nyugaton nagy a megbecsülésük. Derítsük ki gyorsan,hogy miért, mert lemaradunk! Európa lemaradóban van. Magyarország is. K+F+I(+Ü) !

Turcsán Mihály