A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de a felelősség is jobban terheli a munkavállalót
5 perc olvasás
Sok helyen átláthatóbbá teszi a szabályozást az új Munka Törvénykönyve, változások lesznek az atipikus munkaviszonyok körében és megjelenik egy új alapelv, a méltányos mérlegelés elve – mondta el Dr. Takács Gábor a CompLex Kiadó – a holland Wolters Kluwer csoport tagja által április végén szervezett BérMozaik konferencián, amely ezúttal is a bérszámfejtéssel és társadalombiztosítással foglalkozó szakemberek számára szolgált iránytűként.
Sok helyen átláthatóbbá teszi a szabályozást az új Munka Törvénykönyve, változások lesznek az atipikus munkaviszonyok körében és megjelenik egy új alapelv, a méltányos mérlegelés elve – mondta el Dr. Takács Gábor a CompLex Kiadó – a holland Wolters Kluwer csoport tagja által április végén szervezett BérMozaik konferencián, amely ezúttal is a bérszámfejtéssel és társadalombiztosítással foglalkozó szakemberek számára szolgált iránytűként.
Negyedik alkalommal rendezte meg a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága a BérMozaik konferenciát, amely középpontjában ezúttal a megváltozott gazdasági körülmények, módosult társadalombiztosítási és szociális ellátások, valamint az új adózási és munkajogi szabályok álltak. Lényeges változásra lehet számítani a 2012. július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének szabályozásai kapcsán, amely a bérszámfejtéssel és társadalombiztosítással foglalkozó szakemberek számára is fontos, ezért a Konferencia egyik legfontosabb előadása is erről szólt. Dr. Takács Gábor munkajogi szakértő adott betekintést a területet érintő legnagyobb változásokba.
A prezentáció során elhangzott, hogy az új Mt. hatályba lépésével alapvetően megváltozik a munkajogra vonatkozó szemlélet: a korábbi szabályozáshoz képest sokkal szélesebb teret kapnak az egyéni és a kollektív megállapodások, ezzel pedig a felek kapcsolata eltolódik a mellérendeltség irányába; e mellett az általános magatartási követelmények is a polgári jogi szabályoknak megfelelően alakulnak. Mindezekkel a foglalkoztatási kockázatok nagyobb részben települnek át a munkáltatóról munkavállalóra; ennek egyik megjelenése, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkavállaló is köteles lehet a jövőben biztosítani. Új alapelvként jelent meg a méltányos mérlegelés elve is, amelyet a munkáltatónak egyoldalú döntései meghozatala előtt kell alkalmaznia, tehát a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet az új szabályozás alapján nem okozhat.
„A munkaidő szabályai körében új intézményként jelent meg az elszámolási időszak, amely a munkaidőkerethez hasonló szabályrendszer szerint alkalmazható. Egy új elszámolási rend került kialakításra, arra az esetre, ha a munkaviszony a munkaidőkeret vége előtt szűnik meg. Szintén új megoldás, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben a távolléteket már nem a munkaszerződés, hanem a beosztás szerinti munkaidő alapján kell elszámolni és nyilvántartani" – mondta el Dr. Takács Gábor.
Változás történik majd a szabadidők kiadhatósága kapcsán is, hiszen megállapodás alapján a szabadság egy része, és a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként adott pihenőidő akár a tárgyévet követő év végéig is kiadható lesz.
A díjazással járó munkavégzés alóli mentesülések esetére (egyebek mellett szabadságra is) a munkavállaló a távolléti díjon felül bérpótlékra is jogosult lesz, ha munkavégzés esetén az megillette volna. Nem illeti meg viszont a munkavállalót díjazás akkor, ha az állásidő alatt a munkavégzés elháríthatatlan külső okból maradt el. A bérpótlékok rendszere átláthatóbbá válik; a felek megállapodása alapján a legtöbb bérpótlékra vonatkozóan lehetőség van átalány meghatározására, illetve a bérpótlékok egy része akár az alapbérbe is beépíthető.
Az atipikus munkaviszonyok körében érdemes megemlíteni, hogy a korábbi foglalkoztatási formák mellett újak is megjelennek a törvényben. Az új Mt. szabályozza már az egyszerűsített foglalkoztatást és a bedolgozói munkaviszonyt, illetve teljesen új intézményként a behívásos munkavégzést, a több munkáltató részére végzett munkát és a munkakör megosztását. A munkaerő-kölcsönzésre, iskolaszövetkezeti munkára és a vezető munkavállalókra vonatkozó szabályok körében is tartalmaz érdemi módosításokat a törvény.
Dr. Takács Gábor kiemelte: összességében elmondható az új Mt-ről, hogy általános szemléletváltást figyelhetünk meg, változásokat okoz a részletszabályokban, ezen kívül pedig sok helyen átláthatóbbá, így a gyakorlat számára követhetőbbé teszi a szabályozást. A további hatásai az alkalmazók megfelelő odafigyelésén, a munkáltatók és a munkavállalók hozzáállásán múlnak.
A szakemberek tájékoztatását szem előtt tartva a BérMozaikon kívül még számos, az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos képzést, rendezvényt szervez a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága, melyeken a törvény megalkotásában részt vett és a gyakorlatban nagy tapasztalattal bíró előadók bővítik az érdeklődők tudását, ezzel lehetőséget teremtve a törvényes munkáltatói működés megteremtéséhez.
