A nyugdíjpénztárak 2009. évi teljesítményéről számolt be a PSZÁF
4 perc olvasás
A kedvezőtlen 2008. évi hozamok után a tavalyi év kiemelkedő befektetési eredményt hozott a nyugdíjpénztáraknak. A szektor elmúlt 10 évi átlagos reálhozama is pozitívvá vált. A tisztán tb-nyugdíjrendszerbe közel 74 ezer állampolgár lépett vissza tavaly a magánnyugdíjpénztárakból. A PSZÁF internetes hozamráta számító, összehasonlító programot jelentetett meg honlapján, s új módszertani útmutatót adott ki a pénztárváltásról. Utóbbiban figyelmeztet: a gyakori átlépés a pénztárak közt díjkötelezettséggel és a hozamgarancia elvesztésével jár.
A kedvezőtlen 2008. évi hozamok után a tavalyi év kiemelkedő befektetési eredményt hozott a nyugdíjpénztáraknak. A szektor elmúlt 10 évi átlagos reálhozama is pozitívvá vált. A tisztán tb-nyugdíjrendszerbe közel 74 ezer állampolgár lépett vissza tavaly a magánnyugdíjpénztárakból. A PSZÁF internetes hozamráta számító, összehasonlító programot jelentetett meg honlapján, s új módszertani útmutatót adott ki a pénztárváltásról. Utóbbiban figyelmeztet: a gyakori átlépés a pénztárak közt díjkötelezettséggel és a hozamgarancia elvesztésével jár.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ma közzétette honlapján valamennyi nyugdíjpénztár tavalyi hozamteljesítményét. A 19 hazai magánnyugdíjpénztár növekedési portfólióinak összesített nettó hozama 25,62 százalék lett 2009-ben, a kiegyensúlyozott portfólió 17,42, a klasszikus 11,45 százalék hozammal zárt. A kiemelkedően jó befektetési eredménynek köszönhetően az elmúlt 10 évre számított éves átlagos reálhozam – azaz az infláció fölötti hozam – mindhárom választható portfóliótípusnál pozitívvá vált, mértéke éves szinten átlagosan 0,35-1,02 százalék közötti.
A klasszikus és a növekedési portfólióknál a magyar részvények tartása, a kiegyensúlyozott portfóliókban az egyedi értékpapír-befektetések és a vagyonkezelői döntések támogatták a jó eredményeket. A számok bizonyítják: helyes volt a választható portfoliós rendszer bevezetése. A rendszer lehetővé teszi a még hosszabb távon a pénztárban maradóknak a nagyobb kockázat vállalását a nagyobb hozam reményében, ám képes a rövidesen nyugdíjba vonulóknál a kockázatok, a lehetséges veszteségek mérséklésére. 2008-ban így a nyugdíjkorhatárhoz közel lévő, klasszikus portfolióba sorolt tagok hozama kedvezőbb lett, mint a kiegyensúlyozott, vagy a növekedési portfolióban. 2009-ben pedig az elért hozamok a kockázati szint növekedésével emelkedtek.
A 63 hazai önkéntes nyugdíjpénztár átlagosan 16,76 százalékos hozamot ért el tavaly. Ennek köszönhetően az elmúlt egy évtizedre számított reálhozam itt is pozitívvá vált, éves szinten 1 százalék lett. Nemzetközi összehasonlításban mindkét pénztártípus hozamteljesítménye jónak számít.
2009 végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009. végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magánnyugdíjpénztári tagok – összesen 123 ezer állampolgár – visszaléphessenek a tisztán állami tb rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. Előbbi lehetőséggel 71 804 fő, utóbbival 1962 fő élt a pénztárak eddigi jelentései szerint.
A visszalépő tagok egyéni számlájának piaci értéke 100,2 milliárd forint, amelyből eddig 74,3 milliárd forintot az Államadósság Kezelő Központnak adtak át a pénztárak, a Magyar Államkincstár részére pedig 13,2 milliárd forintot készpénzben utaltak át. A nyugellátásuk módosítását kérő pénztártagok 1,4 milliárd forintot utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
A PSZÁF ma megújított formában közzétette módszertani útmutatóját a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépésekre vonatkozóan. 2010-től érvényes jogszabályi előírás, hogy elveszíti hozamgaranciáját az, akinek portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között bármikor kevesebb, mint 5 év telik el. Egy korábbi szabály szerint pedig 2 éven belüli pénztárváltásnál (a számlakövetelés legföljebb 1 ezrelékére rúgó, minden esetben fölszámítható átlépési költségen felül) külön akár 5 ezer forintnyi átlépési díjat is fizetni kell.
