A Pergamon múzeum

 A Pergamon oltárPergamon gazdag ókori görög városállam (Homérosz is említi az Iliászban), ma Törökország nyugati részén található romváros Bergama néven, a világörökség része. Kr. e. 400  körül az egyiptomiak megtiltották a papirusz kivitelét, ezért Pergamon kézművesei kifejlesztették az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldali írásra is alkalmas lapokat. A terméket ma is pergamennek hívjuk. A városállam ékessége a könyvtár és a Zeusz szentély volt.

 A Pergamon oltárPergamon gazdag ókori görög városállam (Homérosz is említi az Iliászban), ma Törökország nyugati részén található romváros Bergama néven, a világörökség része. Kr. e. 400  körül az egyiptomiak megtiltották a papirusz kivitelét, ezért Pergamon kézművesei kifejlesztették az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldali írásra is alkalmas lapokat. A terméket ma is pergamennek hívjuk. A városállam ékessége a könyvtár és a Zeusz szentély volt.

   A brandenburgi fejedelmek szívesen gyűjtötték az ókor klasszikus szobrait, épületek faragványait, különösen a kisázsiai területeken lévőket. A pergamoni ásatások leleteit megvették és folyamatosan szállították Németországba. 1810-ben megnyitották az Altes Museum-ot Berlinben, ott helyezték el a maradványokat. Száz évvel később Messel és Hoffmann építészek tervei alapján, a kor kiváló szobrászainak segítségével egészítették ki a szentélyt, amely a múzeum névadója lett. Lenyűgöző. De Berlinnek, a hatalmas világvárosnak annyi látványossága van, hogy az idegenvezetők csak ritkán kalauzolják látogatóikat a Pergamon múzeumba.

   A hatalmas oltár alapja 36 x 34 méter. Kr. e. 180-160 között II. Eumenész uralkodása alatt Zeusznak és a városvédő Pallasz Athénének hálaként létesítették, a Pergamont és a szomszédos part menti városokat fenyegető galaták (kelták) ellen nyújtott isteni támogatásért. Érdemes a reliefsorokat közelről megnézni.

   A múzeumban az iszlám művészetek gyűjteménye is megtalálható. Jellegzetes építészeti elemek, falmaradványok, stukkók, gipsz díszlécek a mshattai (korai iszlám-kor) időkből, valamint a törökországi, iráni szeldzsuk-kori imafülkék falkerámia burkolatai.

   Az antik gyűjtemény kiállítótermei a Pergamon Múzeum középső traktusában, valamint az északi szárnyban helyezkednek el. Az itt kiállított építészeti alkotások, plasztikák tizenkét évszázadot fognak át, bepillantást nyújtva a görög-római ókor társadalmainak kultúrájába és művészetébe. A kiállított tárgyak a legismertebb kultúrcentrumok műalkotásainak sokrétűségét és jellegzetességét reprezentálják, Elsősorban a görög anyaországot, az Athéntól keletre levő Égei-tengeri szigeteket és Kis-ázsiát, nyugatra és északnyugatra Itálián át Galliát, északkeletre pedig a Fekete-tengertől Észak-Afrikáig, időrendben és területileg elrendezve tárulnak a látogató elé.

   A múzeumegyüttesben őrzött mintegy 500.000 példányt képviselő numizmatikai gyűjtemény a Kr. e. VII. századi megjelenésétől kezdve a pénzérem használatnak teljes időrendjét felöleli, a XXI. századi érem és medaillon darabokig 

   És ami még az úti könyvekben sem szerepel, a rosette-i kő méreteiben és anyagában tökéletes másolata, az eredetit 1802 óta a londoni British Museum őrzi. Ritka kultúrkincse a világnak. Sötét gránitból készült vésett sírkő, amely egy ősi szöveg három fordítását tartalmazza. Arab írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel az ógörög nyelv jól ismert, a sírkő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion  számára az egyiptomi  hieroglifák megfejtéséhez.

Láng Róbert