A startupokat is segíti az IFRS-ek bevezetése

Megjelent a kormány rendelete arról, hogy márciusig kidolgozzák a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS-ek) alkalmazásának lehetőségét. Ennek nemcsak azok a nagy cégek örülnek, amelyek a tőzsdén forognak, vagy anyavállalatuk miatt jelenleg kétféle számviteli rendszer alapján kell elkészíteniük a beszámolóikat, hanem azok a startup-cégek is, amelyek külföldi tőkebevonásra készülnek.

Megjelent a kormány rendelete arról, hogy márciusig kidolgozzák a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS-ek) alkalmazásának lehetőségét. Ennek nemcsak azok a nagy cégek örülnek, amelyek a tőzsdén forognak, vagy anyavállalatuk miatt jelenleg kétféle számviteli rendszer alapján kell elkészíteniük a beszámolóikat, hanem azok a startup-cégek is, amelyek külföldi tőkebevonásra készülnek.

A kormány márciusig meghozza azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint beszámolót készítő cégeknek ne kelljen a magyar előírások szerint is elkészíteni beszámolójukat. „Nagyon nagy lépés ez, sok ügyfelünk régóta várja már, hiszen a külföldi tulajdonú vagy a tőzsdei cégeknek eddig kétféle beszámolót kellett készíteniük, ami jelentős költséggel és leterheltséggel járt számukra" – mondja Rakó Ágnes, a KPMG számviteli tanácsadó csoportjának vezetője.

A tanácsadó szerint azonban nem csak azok örülhetnek, akik ma két beszámolót kénytelenek leadni. „Sok olyan cég is van Magyarországon, amelyik nemzetközi terjeszkedésre készül. Ezek jellemzően a magyar számviteli rendben készítik el beszámolóikat, de a külpiacra lépéshez nélkülözhetetlen az IFRS alkalmazása, hiszen a potenciális befektetők abból tájékozódnak. Az alapvetően adózási szempontokat szem előtt tartó magyar számvitellel szemben ugyanis az IFRS a gazdaság változásait jobban követő, folyamatosan változó rendszer, s ennek köszönhetően jobban tükrözi a cég valóságos folyamatait" – teszi hozzá Rakó.

A KPMG tanácsadójának szavait alátámasztja Molnár András, a startup-cégeket felkaroló PortfoLion vezérigazgatója is. „Az általunk menedzselt feltörekvő vállalkozások külföldi szakmai vagy pénzügyi befektetőkre várnak, s bár most még a magyar számviteli sztenderdet alkalmazzák, el kell készíteniük az IFRS szerinti beszámolóikat is, hiszen az európai és tengerentúli befektetők ezt szokták meg, ebben bíznak" – mondja Molnár, aki szerint sok kisebb cég számára nagy könnyebbséget jelentene, ha emellett a magyar beszámolót nem kellene előállítani.

Rakó Ágnes szerint az IFRS alkalmazása sok olyan cég számára is jobb megoldás lehet a magyar beszámolónál, amely eddig nem is gondolt erre. Az IFRS teljesen más szemléletet képvisel, az így elkészített beszámoló jobban felhívja a figyelmet a problémákra, és jobban jelzi a cég előnyeit is. Stratégiai szempontból tehát az IFRS-beszámoló jobban használható, ám sokan tartanak attól, hogy az így vezetett könyvekkel nehezebb lesz eleget tenni a NAV beszámolási előírásainak. „Ez a félelem a mi tapasztalatunk szerint jórészt alaptalan, az adótörvények egy része ugyanis már most sem a számvitelben elszámolt/kimutatott számokra épít" – mondja a KPMG igazgatója.