A Szerzői Jog Haszonélvezői -- (Hát, Nem A Szerzők!)

A Rubik-Faludi szabály szerint a szerzőség nem piacképes szereplő, és erről a szerzői jog napján senki nem tett említést.

Nemrégen volt a szerzői jog napja (04.23), az eredeti UNESCO javaslat szerint ajánlást (könyv napja) bővítették ki erre is. Több cikk jelent meg, ahol a könyv eladhatóságának végén polemizáltak, a gonosz, kultúraellenes letöltőket is emlegették. Ami így nem egyszerűen torzítás, hanem inkább hazugság. Én is írtam vagy negyven könyvet, több mint kétszáz cikket, pár dalszöveget valamint aktív olvasója és hallgatója vagyok a kultúra több rétegének. Emiatt – mint rétegelem – megszólalnék szerzői jog ügyében.

Gondolom nem ismerik a Rubik-Faludi szabályt. Pedig két ismert emberről van szó. Rubik Ernő feltaláló, a Rubik kocka névadója. Mindenki tudja miről van szó, sőt azt is tudja, hogy mivel annak idején nem védte le sok pénzzel sok helyen a találmányát, emiatt a szerzősége nem tette kőgazdaggá (mint Bill Gates-t), bár a termékkel tele van a világpiac. Faludi György is közismert és közkedvelt személy. Élete végefelé, egy nyilatkozatában azt mondta, hogy annyi mindent kapott ettől az országtól, hogy ezt szeretné azzal viszonozni, hogy mindenki számára ingyenessé tenné a munkáit, könyveit, verseit, műfordításait. Egy gondatlan szakember az egyik magyar szerzői jogvédelmi irodától, a televízió riporterének erre a felvetésére azt válaszolta, hogy erre Faludinak semmi joga sincsen, hiszen a befolyt összegnek legfeljebb 5 (azaz öt) százalékára tarthat igényt, mint szerző. A Rubik-Faludi szabály szerint a szerzőség nem igazán piacképes szereplő, inkább csak hivatkozási alap, már ha az jót tesz az üzletnek (Edison és Dumas a két ellenpélda).

Az alkalmazottság alkalmazhatósága már az eredeti jogszabályban is benne volt. Ha az alkotó alkalmazott, akkor nem ő, hanem az alkalmazója a jogtulajdonos. Tehát a jogszabály már akkor sem a szerzőt védte, hanem az őt alkalmazó céget.

A szerző összehoz egy művet, legyen az Harry Potter regény vagy Word szövegszerkesztő. A Word esetében egyértelmű a helyzet: a szerző a havi járandóságát kapja meg, mint alkalmazott. Akkor fut csak az ő nevén a dolog, ha ismert márkaértékű neve van. Ilyen pl. Dumas, Edison, Jobs, Gates – nézzék meg a szerzőségi adatokat – csak a sorban állás a bejelentési irodában több lenne mint a napi 24 óra az említett uraknál.

Bezzeg Potter esetében más a helyzet, véli a naiv olvasó, mivelhogy Rawling asszony ma a leggazdagabb hölgy Angliában. Hát nem. A második kötettől a jogtulajdonos a Warner Brothers. A hetedik kötet esetében pl. négy szerkesztőt állítottak rá arra a problémára, hogy ne lehessen kimaradt hivatkozás valamelyik korábbi részhez viszonyítva. Rawling asszonynak felajánlották, hogy részt vehet a könyv megírásában, de ha nem akar együtt dolgozni a stúdió embereivel, akkor azon nélküle írják meg a könyvet, mert a jog már a Warneré. Együtt dolgoztak.

Az igazi üzlet nem is könyv, hanem a szomszédos jogok. A Disney és a Pixar egybeolvadása erre nagyon jó példa. A Disney animációs szoftvert rendelt / vásárolt a Pixartól. Kb tíz évig párhuzamosan hoztak a piacra filmeket. Közel azonos számban, közel azonos nézettségben. A különbség, ami miatt a Disneynek fel kellett vásárolni a Pixart, az a szomszédos jogok területe volt. A párnahuzatokon és füzetborítókon megjelenő rajzfilmfigurák közül a közönség már nem a Disneyset vette.

Miért kell a szerzői jog nevében a több mint húsz éves The Hobbit nevű kocsma nevét megváltoztatni? Biztos hogy Tolkien így akarná? Zavarná a szerzői munkát egy kis falusi vendéglő, ahol ráadásul az őt tisztelők járnak össze? Miért is tiltatta be a Microsoft a Windows Commander fájlnevet, és neveztette át Total Commanderre? Mi köze van ezeknek a szerzői jogi agresszióknak a szerzőségnek? Ezek piaci stratégiák.

Mire való MA a szerzői jog?

A piaci helyzet szabályozására, azaz az új szereplők kizárására és a régiek helyzetének megerősítésére. Nem a szerzők érdekeinek képviseletére !

Vannak barátaim (író, zeneszerző, képzőművész), akik azt őszintén hiszik, hogy a gonosz letöltők miatt nincs elég jövedelmük. Pedig a pénzük egy részét a piaci jelenlét eszi meg (kiadó, reklám, adó), más részét a jogvédelem, harmadik részét a hibás terjesztési módszerek, mert a mai fogyasztók már nem kőtáblán olvasnák a sporthíreket!

Van pedig bőven beszedett jogdíj! Beépítve a számítógép árában, a merevlemez árában, a memóriák (stick, flash, SD, stb) árában, a nyomtató árában, a CD- író árában, az üres CD- árában, az üres nyomtatópapír árában, nem beszélve a könyvek, filmek, képek és egyéb jogdíjas termékekről. A szerzői díj lényegében független a készterméktől! Egy Harry Potter filmet legalább három-négyféle árban, csomagolásban vehetünk meg a hipermarketben; a papírcsomagolásos a legolcsóbb, mert újságmellékletnek számít, ezért kisebb az ÁFÁ-ja, a díszkiadás a legdrágább, mert van mellette egy párfilléres egyedi ajándék a csicsás csomagolás alatt. Hogy is lehet akkor egy letöltött Harry Potter film árát meghatározni? Hát csak is inkorrekten!

Eredetileg (a törvényalkotó szándéka szerint) a szerzői jog egy személy (a szerző) védelmében, az alkotás (mint tárgy illetve mint lehetőség) értékeként fogalmazódott meg. Az érvényességi idő is egy emberöltőben lett meghatározva, aminek ugye semmi értelme, ha egy cég lesz a tulajdonos. Ráadásul ma már sok esetben a szerzőjognál fontosabb az úgynevezett szomszédos jog; elég ha a Disney-Pixar konglomerátum kialakulására gondolunk. Az egyesülés előtti 10 évben a két cég kb. ugyanannyi animációs filmet hozott a piacra, és a Pixar talán egy paraszthajszálnyival több nézőt tudott felmutatni. De a rajzfilmfigurákkal eladható párnahuzatok, füzetek és gyermekszobabútorok mennyisége már olyan jelentős volt, hogy a Disney lépéskényszerbe került!

A szerzői jog megsértése büntetőügy, a BTK szerint kezeljük. Pedig az alapja egy polgárjogi döntés: a jogtulajdonos hozzáállása. Sok olyan jó nevű szoftverfejlesztő cég van, amik a régebbi programjaikat ingyenesen használhatóvá teszik. Ez részben reklám, részben piacszerzési lehetőség (megismerhetők). Persze van, aki nem. A Microsoft több mint húszéves programjai (pl. a MS DOS 2.0, a benne csücsülő potyogó vírussal, a Cascade 1701 -el) ma is ugyanolyan védelmet élveznek, mint a legfrissebb Windows. A cég kártérítési elve szerint a régi programokért mindig a legfrissebb programok árában kérik a kártérítést.

Bár eredetileg ötletek nem élvezhetnének védelmet, azért sok ilyenre kapnak vadászati jogot a nagyok. A Microsoft tulajdona a kettős egérkattintás, az Apple-é a lekerekített téglalap. Ha valaki használni akarja, akkor fizessen nekik. Minden nagy cég rendelkezik védett jogok garmadával, és egymás között mutyizgatnak vele. A te programodban lehet kettős kattintás, cserébe én használhatok lekerekített téglalapot. Ennek az az értelme, hogy ha valaki „csak kitalál" egy új ötletet, akkor azt nem viheti maga a piacra, hanem legfeljebb eladhatja egy olyan cégnek, aki megveszi olcsón a szerzőtől, és adja amennyiért nem szégyenli. A Mysterious Universe világába illeszkedő történetet szabadon írhatok, de a Harry Potter világ vagy Asimov Robotvilága pénzügyi és jogi védelmet élvez. Egy író, költő, előadó művész megkerülheti a kiadókat – ha a piac már ismeri a nevét. Coelho és társai egyre többen vannak!

A hagyományos kiadások (papír könyv, CD lemez) piaca nem azért szűkült be, mert a gonosz letöltők keresztbe tesznek, hanem mert ezek a hordozómédiák már nem időszerűek. Okostelefonon, flashmemórián, felhőtárolóról stream formában fogyasztanak a fiatalok. 2010-ben megszűnt a négy legnagyobb amerikai CD gyár. Nem kell az üres CD-sem, mert nem a zene hanem a hordozó lett a szűk keresztmetszett.

Jelen pillanatban a szerzői jog legfőbb haszonélvezői a szerzői jogvédők. Kezd nekik is bealkonyulni, mert rendőrileg kikényszerített eladások száma egyre inkább csökken – mivel a piac szűkül.

Futár Iván

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_konyv_napja__a_szerzoi_jogok_napja a jog napja

http://nokamu.postr.hu/az-ero-vele-van- a szerzőnek van joga – vagy nincs

http://nokamu.postr.hu/fogadom-hogy-nem-toltok-le-ha letöltői oldal – vitaalapnak elmegy

http://www.szerzoijog.com/reform jogvédelmi oldal – vitaalapnak elmegy

http://nokamu.postr.hu/mpaa-a-lopas-talan-nem-a-jo-kifejezes kezd lehullani a lepel a jogvédelmi lobbiról

http://www.quart.hu/quart/archiv/cikk.html?id=5444 A jogdíjak elosztása

A hétből öt lehetséges működési területen mérhető a tényleges felhasználás (rádió, tévé, élőzene, hangfelvétel-kiadás, online zenei felhasználások), mert itt a felhasználó pontos adatokkal tud szolgálni. "Nehezebb a helyzet azon két terület esetében, ahol nem lehetséges a pontos adatszolgáltatás. Az egyik ilyen az ún. gépzene jogdíj, a másik pedig az üres hordozó díj, amit például az üres cd-k, pendrive-ok árába építenek be.