ÁFACSÖKKENTÉST ÉS FOKOZOTT ELLENŐRZÉST SÜRGET A TEJÁGAZAT

A tavalyi év végére a hazai tejpiac stabilizálódott, a nyerstej kilogrammonkénti felvásárlási ára átlépte a 100 forintot, több feldolgozónál indultak fejlesztések. Ugyanakkor a nyomott áron beáramló, sokszor feltételezhetően áfacsalt UHT-tejek súlyos károkat okoznak a hazai tejiparnak, ezért az ESL (kiterjedt eltarthatósági idejű) és az UHT tejek áfájának mihamarabbi mérséklését, illetve a tisztességtelen nagykereskedők fokozottabb ellenőrzését sürgetik a piaci szereplők – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett tejágazati megbeszélésen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tejágazati egyeztetést tartott a tejtermelők, -feldolgozók,
-kereskedők és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőinek részvételével 2018. január 22-én Budapesten.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszámolójában elmondta: az Európai Unióban 2017-ben a piac ugyan stabilizálódott, de jelentősen növekedni kezdett a tejtermelés, a korábban rekordokat döntő tejzsír-árak visszarendeződtek. A termelőknek azonban készülniük kell arra, hogy folytatódhat az árak szélsőséges ingadozása. Magyarországon a nyerstej kilogrammonkénti felvásárlási ára decemberre elérte a 102 forintot. Ez még mindig alacsonyabb, mint a többi visegrádi országban és 16-17 forinttal elmarad az európai átlagtól, de harmadával magasabb a 2016-ban regisztrált 74 forintos hazai átlagárnál.

Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke a pozitívumok között említette még, hogy több hazai feldolgozónál is megindultak a versenyképességet javító fejlesztések. Ugyanakkor továbbra is problémát jelentenek az irreálisan alacsony áron Magyarországra áramló, sokszor feltételezhetően áfacsalt vagy megkérdőjelezhető minőségű UHT-tejek. Példaként említette, hogy az egyik hazai nagykereskedő
99 Ft/liter áron kínál 11 hónapja Németországban gyártott, már csak alig egy hónapig eltartható, kínai felirattal ellátott UHT-tejet. Ezek a hazai kiskereskedelembe kerülve lenyomják az árakat, ami súlyos károkat okoz a hazai termelőknek, feldolgozóknak, és a termékkel a fogyasztókat is becsapják – hangsúlyozta Mélykuti Tibor. Ezekre a problémákra az ESL- és az UHT-tej áfájának mihamarabb
5 százalékra történő mérséklése, illetve a tisztességtelen nagykereskedők fokozott ellenőrzése jelenthet megoldást.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a Kormányzat a maga eszközeivel – például a támogatáspolitika alakításával – komolyan segítette a hazai tejtermelőket és a tejipart, és a tárca a jövőben is fokozott figyelmet fordít az ágazatra. Hozzátette: a hazai – európai összehasonlításban alacsony – tejfogyasztás növelés érdekében májusban ismét fogyasztásösztönző kampányt indítanak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az egyeztetésen elhangzottakra reagálva elmondta: a köztestület – ahogy a korábbiakban, úgy ezután is – támogatja a Tej Terméktanács áfacsökkentésre irányuló javaslatát. Az ugyanis a termelőknek, a feldolgozónak és a fogyasztóknak is érdeke, emellett komoly lépést jelentene a feketegazdaság elleni küzdelemben. A NAK elnöke üdvözölte, hogy több áruházlánc szinte teljes egészében hazai tejet forgalmaz, és erre biztatatta a többi kiskereskedelmi láncot is.