Aki lemarad, kimarad – teljes paradigmaváltás előtt az élelmiszeripar

A fogyasztói magatartás tudatosabbá válása, az élelmiszerekkel szembeni igények változása teljes paradigmaváltásra készteti a hazai élelmiszeripart, amely a korábbi termelés fókuszú működésről a fogyasztói elvárások minél teljesebb megismerésére és kielégítésére kell átálljon – állapították meg egybehangzóan a résztvevők a Földművelésügyi Minisztérium, a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács, a Fornetti Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös rendezésű konferenciáján 2015. december 11-én, Budapesten.

 

A fogyasztói magatartás tudatosabbá válása, az élelmiszerekkel szembeni igények változása teljes paradigmaváltásra készteti a hazai élelmiszeripart, amely a korábbi termelés fókuszú működésről a fogyasztói elvárások minél teljesebb megismerésére és kielégítésére kell átálljon – állapították meg egybehangzóan a résztvevők a Földművelésügyi Minisztérium, a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács, a Fornetti Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös rendezésű konferenciáján 2015. december 11-én, Budapesten.

 

A családszerkezet átalakulása, a háztartások rendelkezésére álló többletjövedelem és az élelmiszerekkel kapcsolatos határozott fogyasztói elvárások globálisan is paradigmaváltásra késztetik az élelmiszeripari szektor szereplőit. „A fejlett országokban egyre terjed a kétkeresős családmodell, ami révén folyamatosan növekszik a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem. A következő évekre közel kétszázalékos GDP-növekedést prognosztizálnak az Európai Unió számára. A kampányoknak köszönhetően egyre tudatosabbak a fogyasztók. Ezekre a folyamatokra választ kell adnia az élelmiszeriparnak" – ismertette a szektorra az elkövetkező években leginkább hatással lévő trendeket Sebastian Gooding, a Fornetti Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A lehetséges válaszok kapcsán az ügyvezető igazgató kiemelte: ma már olyan ételeket, alapanyagokat és ízeket is a fogyasztók elé tárhatnak a vállalatok, amelyek korábban a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem lehettek volna sikeresek. „Habár a fogyasztók hajlandóak többet fizetni a minőségi élelmiszerekért, a termelőknek és gyártóknak nem szabad elfelejteniük, hogy a fogyasztók igénye az élelmiszerbiztonság garantálására magasabb, mint korábban valaha is volt" – tette hozzá Sebastian Gooding.

 

A fogyasztók biztonságos élelmiszerek iránti igényét a hatóságok és a kormányzat is felismerték. „A termelőknek és élelmiszergyártóknak segíteni kell, hogy minél ellenőrzöttebb körülmények között, minél biztonságosabb élelmiszereket gyártsanak. Ez a hatóság igazi feladata. Ugyanakkor ellenőrizni, és szükség esetén szankcionálni is szükséges. Ezt az utóbbi években 90 százalékos hatékonysággal tette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal" – emelte ki Dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár.

 

A kormány és a hatóságok edukációs feladatai kapcsán Dr. Bognár Lajos kiemelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal biztonságos élelmiszerfogyasztást ösztönző edukációs kampányát. „Ma már amellett, hogy a magyarok jelentős része tisztában van az ellenőrzött, biztonságos élelmiszerek fogyasztásának fontosságával, egyre többen bíznak a hatóságokban is. A legutóbbi felmérések szerint a lakosság 54 százaléka tudja pontosan, hogy melyik szervhez fordulhat, ha szabálytalanságot tapasztal. Ez korábban alig 20 százalék körül mozgott" – emelte ki.

 

Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa kiemelte: minden igazi kihívás a vevői oldalról érkezik, és az élelmiszer előállítók feladata, hogy ettől ne megijedjenek, hanem választ találjanak a kérdésekre. „A kihívásoknak megfelelve, ma már olyan termék- és feldolgozási láncokban kell gondolkozni, amelyek számos területre kiterjednek és ott értéket is teremtenek. Ez az innováció lényege, a siker alapja" – emelte ki.

 

Szabó Imre, a Boldagro Kft. tulajdonosa előadásában elmondta: négy dolog kell ahhoz, hogy egy élelmiszer- és agráripari vállalat sikeres legyen – vízió, értékrend, stratégia és felelős gondolkozás. „Ha ezek megvannak, és meghallgatjuk a fogyasztókat, akkor igenis lehet sikeres és eladható termékeket készíteni, amelyek megtalálják helyüket a piacon" – hangsúlyozta Szabó Imre, aki szerint fontos, a meglévő és potenciális vásárlók edukációja, ezért is nyitják meg telephelyeiket és gyümölcsösüket rendszeresen a látogatók, különösen a fiatalok számára.

 

„Ha élelmiszerbiztonságról, minőségről és a kisebb élelmiszeripari vállalkozások versenyképességről beszélünk, akkor kiemelten kell kezelni a szabályozás és az ellenőrzés kérdéskörét" – mondta Reményik Kálmán, a Vászolyi Sajtmanufaktúra tulajdonosa, aki szerint a fenti célok eléréséhez ki kell fehéríteni a szektort, hiszen ez minden érintett fél érdeke.

 

A Föld 7,2 milliárd lakosából mintegy 4 milliárd fő táplálkozási problémákkal küzd, 1,5 milliárd ember elhízott, másik 1,5 milliárd fő éhezik. Az étkezési trendeket olyan folyamatok befolyásolják, mint a növekedő népesség, az öregedő társadalmak, a fokozott városiasodás. Ezek mind magukkal hozzák a változó fogyasztási szokásokat, a magas zsír, cukor, só és tartósítószer tartalmú étrendek terjedését, ami alapjaiban változtatta, változtatja meg az agrár-élelmiszeripari környezetet.

 

A globális trendek hatással vannak a hazai élelmiszerfogyasztási szokásokra is. Itthon is jellemző a túlzott energia- és szénhidrát bevitel, az ételek magas zsírtartalma, a hozzáadott só és cukor túlzott mennyisége. Ezzel párhuzamosan elégtelen mennyiségű rostot, zöldséget, gyümölcsöt és főzelékfélét fogyasztunk.

 

Ezekre a problémákra kíván megoldást találni és kínálni a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács (FÉLT). Megközelítésünkben az élelmiszer több mint termék, az a fogyasztási cikk és az innováció összessége, miközben az élelmiszerlánc értelmezésünk is sokkal közelebb áll az élelmiszer-mátrix megközelítéshez. Ezzel párhuzamosan a terméktanács kiemelt célja nem csak a kínálati, de a fogyasztói oldal megreformálása is, értve ez alatt a tudatos fogyasztói viselkedés és szokások terjesztését és beillesztését az élelmiszer-mátrixba.

 

A fenti célok megvalósításának eszköze a fenntartható funkcionális élelmiszerlánc termék, ami általában hagyományos élelmi formában megjelenő olyan élelmiszer vagy élelmiszer összetevő, amely a szokásos tápérték jellemzők mellett, a fogyasztó és környezettudatos, értékközpontú komplex szemlélet eredményeként, a teljes termelési, feldolgozási, értékesítési láncon átvonuló, a pozitív életminőség elérését támogató hozzáadott értékkel rendelkezik.

 

A szemlélet térnyerésére bizonyíték, hogy míg 1998-ban a funkcionális élelmiszerek piaca 10 milliárd dollárt tett ki, 2002-re ez az értéke elérte a 40, majd 2010-re a 230 milliárd dollárt.

 

A fentiek mentén a FÉLT termékekkel kapcsolatos általános elvárások is szigorúak. Elvárás, hogy a lánc teljes hosszán, a „szántóföldtől a pályázó szervezetig, személyig" terjedő úton az élelmiszerben található valamennyi összetevővel, és az előállított termékkel kapcsolatban igazolható legyen…

• a GMO-mentes állapot fenntartása;
• a mesterséges, szintetikus anyagok, vegyszerek használatának az indokolható legkisebb szinten történő tartása;
• ahol az a szakmai elvárások szerint megoldható a szintetikus színezékek, édesítőszerek, tartósítószerek, természetazonos és mesterséges aromák kizárása;
• az ízfokozó adalékanyagok használatának kizárása.

 

Szintén elvárás, hogy az összetett élelmiszer esetében a termék jellegét, minőségét, kedvező táplálkozási tulajdonságait, összetételét meghatározó alapanyagok arányát nem lehet olyan arányban gyengébb minőségű alapanyagokkal, pótanyagokkal helyettesíteni, amelyek már alkalmasak arra, hogy a fogyasztó érdekeit, minőségi elvárásait kedvezőtlen módon befolyásolja.

 

A fentiek mentén a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács céljai a következők:

• A funkcionális élelmiszerlánc és az ehhez szorosan kapcsolódó jogi fogalmak és jogszabályi háttér kialakításában való együttműködés, érdekképviselet.
• A funkcionális élelmiszerlánchoz kötődő hazai vonatkozások összegyűjtése, egységesítése, koordinálása.
• Kialakítani és fenntartani a hazai perspektivikus, stratégiai fejlesztésű, egészségvédő, funkcionális, hagyományos és tájjellegű, organikus, bio, hungarikum, kézműves élelmiszereket előállító, forgalmazó, felhasználó vállalkozásokat és szervezeteket reprezentáló piaci kapcsolatok viszonyrendszerét.
• Kezelni, illetve kezelésükben támogatást nyújtani, a szélsőséges piaci helyzeteket, érdekkonfliktusokat iparágon belül, illetve más iparágakkal is.
• Informálni – különösen adatokkal és előrejelzésekkel ellátni – a funkcionalitásában sajátos (perspektivikus) élelmiszereket előállító piaci szereplőket, különös tekintettel az olyan információkra, amelyek szükségesek a gazdasági tevékenység tervezhetőbbé tételéhez, valamint az eredményes együttműködéshez.
• Javítani a magyar, funkcionalitásában sajátos élelmiszerek társadalmi megítélését Magyarországon és külföldön.
• Közös szakmai platformot kialakítani a funkcionális élelmiszerlánc résztvevői – gazdasági társaságok, kutató- és oktatóhelyek, szervezetek – között.
• Kialakítani és fenntartani a fogyasztók tudományosan megalapozott, etikus, hiteles tájékoztatásának gyakorlatát a perspektivikus élelmiszerek kapcsán
• Biztosítani az együttműködést a vállalatok és a kormányzat között az utóbbi egészségügyi és életmód programjaiban a fogyasztók egészségtudatos táplálkozási ismereteinek növelése érdekében.