ÁLLATKERTI SÉTA 2013 NYARÁN — Az első számú magyar turisztikai célpont a Fővárosi Állat és Növénykert

A megújult főbejárat

A MÚOSZ TG Szakosztálya felkérte Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivőjét, hogy mutassa be a megújult intézményt. Hanga Zoltán fejből sorolta az összes dátumot, az építkezések, az építők, a felújítások és a nemrég született állatok neveit – nem hiába kapta „Az Év Szóvivője" kitüntetést. Előadása szellemes, humorból kifogyhatatlan, a természet szeretetétől átitatott volt. Személyéről annyit tudtunk meg, hogy valaha állatgondozóként kezdte a pályafutását, azután – kommunikációs végzettsége révén – bekerült a szóvivők közé. Ma ő az intézmény egyetlen sajtósa. Naponta halljuk rendkívül okos és kedves tudósításait rádióban, televízióban az újdonságokról.

A megújult főbejárat

A MÚOSZ TG Szakosztálya felkérte Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivőjét, hogy mutassa be a megújult intézményt. Hanga Zoltán fejből sorolta az összes dátumot, az építkezések, az építők, a felújítások és a nemrég született állatok neveit – nem hiába kapta „Az Év Szóvivője" kitüntetést. Előadása szellemes, humorból kifogyhatatlan, a természet szeretetétől átitatott volt. Személyéről annyit tudtunk meg, hogy valaha állatgondozóként kezdte a pályafutását, azután – kommunikációs végzettsége révén – bekerült a szóvivők közé. Ma ő az intézmény egyetlen sajtósa. Naponta halljuk rendkívül okos és kedves tudósításait rádióban, televízióban az újdonságokról.

Főbejárat és Gundel Cukrászda kívülről

Az 1866 óta létező Budapesti Állatkert, a világ egyik legrégebbi állatkertje, a Főváros tulajdonában van, de nem sok gondot okoz a Fővárosnak, mert szinte teljesen önellátó, kiadásait fedezni tudja az évi egymillió látogató jegyvásárlásából. Úgy is hirdeti magát: „Magyarország legnépszerűbb látványossága – ahol minden csoda 365 napig tart", ami valóban azt jelenti, hogy december 24-én és január elsején is nyitva tartanak, hiszen igény van rá. Hanga Zoltán elmondta, hogy december 24-én a nagyszülők jönnek el az unokákkal, amíg a szülők készítik a Jézuskát. Január elsején pedig a szállodások csak ezt az egyetlen nyitva tartó intézményt tudják ajánlani a turistáknak. Újságírók számára az ingyenes belépést megszüntették.

Visszaépítették az Állatkert műemlék házait

Az Állatkert építészeti örökségünk egyik legfontosabb területe. 2010-től két különleges épület, a Bivalyház és a Régi Zsiráfház újra régi fényében ragyog a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Eredetileg 1912-ben épültek Kós Károly és Zrumecky Dezső tervei szerint.

A második világháborúban mindkettő súlyosan sérült a 102 napig tartó pesti bombázásban. A kemény télben az állatok megfagytak, táplálni sem tudták őket, néhányat a környék éhező lakói megettek. A front 1945 januárjában érte el az Állatkertet. A Pálmaház összes üvege elpusztult, a kétezer állatból tizenöt maradt életben. Nemrég találták meg az erről szóló dokumentumot, az elsárgult lapon a látogatók ellenőrizhetik a tényt A régi állatházak felújításával a háború után sokáig meg sem próbálkoztak, de az Állatkert 1946-ban újra kinyitott. 

Az 1960-as években a műemléki környezethez nem illő „szocreál" istállókat állítottak a helyükre, amelyek 2010-re korszerűtlen műszaki állapotba kerültek. A korábbi évtizedekben csak ezeket a lapos tetős építményeket láthatta a közönség, amelyeket lebontottak, s az elpusztult házakat az eredeti tervek, a műemléki szempontok és az állattartás korszerű követelményei szerint, mindössze öt hónap alatt, a „Varázshegy-program I." keretében 18. századi erdélyi stílusban, egy magyarvalkói (kalotaszegi) kúria képére visszaépítették. A munkálatok 330 millió forintba kerültek, ebből kétharmadot, 240 millió forintot fedeztek az elnyert uniós pályázati pénzekből. Másfél éven belül összesen 2,5 milliárd forintos beruházást hajtottak végre. A Bivalyház borona szerkezetű emeleti része 1100 folyóméter borovi fenyőrönkből készült, és legalább 15 ezer darab fazsidely borítja a tetejét. Az épület elnyerte a Podmaniczky-díjat és az Europa Nostra-díjat is.

Az egykor őshonosnak számító európai bölény 1919-ben pusztult ki végleg. Az 1923-ban alakult Európai Bölényvédő Társaság az állatkerti példányok szaporításával tudta visszanemesíteni a fajtát, amely jórészt Magyarországról került az európai rezervátumokba.

Jelenlegi belső kialakítása megfelel a modern állattartás követelményeinek. A boronafalakban elrejtették a kívülről alig látható világítóablakokat. Az egyes istállórészek könnyen összenyithatók vagy elválaszthatók az összeszoktatás vagy elkülönítés igényének megfelelően. Most afrikai vörös bivalyok, ecsetfülű disznók, manguszták és rózsás flamingók élettere lett.

Zsiráf csontváz a Varázshegyben

A „Varázshegy-program II." keretében kicsik és nagyok érdeklődésére számot tartó múzeumot alakítottak ki a Nagyszikla újjáalakított belsejében, ahol állatok csontvázait és különleges elő állatokat is bemutatnak. Ha nem élőt, hát 3D filmet vagy 4D kalandot. Prof. Dr. Persányi Miklós igazgató, dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára és a Kossuth-díjas városvédő, Ráday Mihály szorgalmazták az intézmény további bővítését – a Vidámpark rovására.

2013 szeptemberében megszűnik a Vidámpark, csak néhány műemlék létesítménye marad itt: a legrégebbi körhinta, a szellemvasút és a hullámvasút. Egész területét visszakapja az Állatkert. Jelenleg a póni lovaglásra máris a Kis Vidámpark helyén nyílt alkalom.

A Régi Zsiráfház első zsiráfjai számára 1868-ban Lóhr Antal tervezett istállót, amit 1909-ben lebontottak. Ekkor került a helyére a Kós Károly és Zrumeczky Dezső által épített fatornyos ház. Keleties, szecessziós épületét 1912-ben nyitották meg négy zsiráf számára. A két világháború között nem mindig laktak itt zsiráfok, ilyenkor antilopok, zebrák éltek benne.

Zebra képek a Zsiráfházban

A zsiráfok a 2008-ban létesített új Szavanna-kifutóba költöztek, így kerülhetett sor a Zsiráfház újbóli felépítésére. A kivitelezés során nagy figyelmet szenteltek a részleteknek: asztalosmunkáknak, vasalatoknak, eozinmázas Zsolnay-kerámiáknak, szecessziós hangulatnak. A pincéjében modern hőközpontot alakítottak ki, amellyel megoldható lesz a környező épületek környezetbarát és energiatakarékos, termálvíz alapú fűtése, a Széchenyi Fürdő három termálkútjának egyikéből. Jelenlegi 172 négyzetméteres területén és a csatlakozó kifutón alföldi zebrák, keselyűfejű gyöngytyúkok, törpepapagáj fajok tartózkodnak. A gyönyörűséges régi-új házakban a látogató megismerkedhet az állatokhoz tartozó őshazákkal, az afrikai nemzeti parkok érdekességeivel és a „bozóthús" ellenes kampánnyal, az EU történetének legnagyobb civil kezdeményezésével, valamint az állatházak történetével.

Állatsimogató

Az Állatkert legtöbb házát ma már termálvízzel fűtik, sőt abban fürdenek a vízilovak is, persze megfelelő hígítás után, hiszen a 78 fokos víz közvetlenül nem alkalmazható.

A Főbejárat belülről

2012 decemberére uniós forrásokból, az Új Széchenyi Terv keretében megújult az Állatkert akkor éppen százéves főbejárata. Az elmúlt öt évben összesen öt fejlesztési projekt valósult meg. Köztük az 1912-ben Neuschloss-Knüsli Kornél tervei alapján emelt főbejárat, amely már az Állatkert jelképévé vált. Az épületegyüttes nemcsak megszépült, hanem új funkciókat is kapott: oda illő, tetszetős díszburkolatot, érintőképernyős tájékoztatót a programokról, jegyárakról, és független a nyitvatartási időktől. Alatta, a pinceszinten mosdókat, öltözőket, műhelyeket és raktárakat alakítottak ki, hogy emeljék a hely turisztikai szolgáltatásainak színvonalát.

Vakok és gyengénlátók számára Székely Kata és Mónus Béla szobrászművészek simogatható állatfigurákat helyeztek el az állatházak elé. A műemlék épületek kicsinyített mását is láthatjuk a domborműveken, mellettük pedig a Braille-írásos leírást.

Kiselefánt az anyjával

Nevéből adódóan a Fővárosi Állat és Növénykert – egész területe természetvédelem alatt áll! – különleges növényfajtákat mutat be, amelyek nemcsak a Pálmaházban, hanem szabadtéren is megfigyelhetők. Az állatkerti szabályzat ezért előírja, hogy ne hagyjuk el a sétautakat, ne nyúljunk be az állatokat védő biztonsági korláton belülre, csak az árult zoo-csemegével etessük az állatokat, a játszótereket csak 14 éven aluli gyerekek használhatják szülői felügyelettel, valamint csak kijelölt dohányzóhelyeken szabad dohányozni! – utóbbiakból egyre kevesebb van, nem feltűnő helyen akadunk rájuk, ráadásul pad sincs a közelükben.

A szabályzatot és a terület térképét a bejárat melletti pulton ingyenesen megkapjuk, akárcsak a Zenés Állatkerti Esték júniustól augusztus 21. tartó programjainak füzetét. 

A legnépszerűbb újdonságok a kisállatok, mint Asha, az elefántbébi, a hét indiai oroszlánkölyök, a gyűrűsfarkú makik, a jávai langúrok, szurikáták, zsiráfborjú, kormorán-, pelikán- és flamingó fiókák, de még ennél is népszerűbbek a vombatok és kölykük. A programok között napi 58 esemény szórakoztatja el a látogatókat, többek közt: elefántiskola, fókatréning, látványetetések, pálmaházi trópusi vihar, lepkék kikelése a bábból stb.

A Fővárosi Állat és Növénykert tagja az Állatkertek és Akváriumok Nemzetközi Szövetségének (EAZA), ehhez igazodik a tenyész-program, valamint feladata, hogy összehangolja a Magyar Állatkertek Szövetségének munkáját, továbbá hozzájuk tartoznak a magyarországi vadasparkok is.

A látogatási idő az évszakok szerint változó: májustól augusztusig 9-19 óráig, áprilisban és szeptemberben 9-17:30-ig, márciusban és októberben 9-17 óráig, novembertől februárig 9-16 óráig. Pénteken, hétvégeken és ünnepnapokon (a téli időszak kivételével) általában fél órával tovább tart a látogatási idő.

Jegyárak: felnőttnek 2500 forint, hétfő-keddi napokon a nyugdíjasoknak 28% kedvezményt adnak, az unokával együtt látogató nagyszülőknek június 15-től a szeptember elsejéig, a nyári szünetben minden nap igényelhető a napi 3600 forintos jegy. Természetesen élnek a diák- és csoportos kedvezmények is.

   A nyári hőségben a vezetőség beindítja a kellemes közérzetet biztosító párakapukat.

DOBI ILDIKÓ