A Duna budapesti szakaszán a Kossuth gőzős a legrégebbi ma is látható hajó. 1913-1976 között közlekedett, 1984 óta műemléki védettség alatt áll, termeiben jelenleg vendéglátóhely működik és a Közlekedési Múzeum kiállítása látható.
A Duna budapesti szakaszán a Kossuth gőzős a legrégebbi ma is látható hajó. 1913-1976 között közlekedett, 1984 óta műemléki védettség alatt áll, termeiben jelenleg vendéglátóhely működik és a Közlekedési Múzeum kiállítása látható.
A Duna budapesti szakaszán a Kossuth gőzős a legrégebbi ma is látható hajó. 1913-1976 között közlekedett, 1984 óta műemléki védettség alatt áll, termeiben jelenleg vendéglátóhely működik és a Közlekedési Múzeum kiállítása látható.
Igaz, hogy a Kossuth állóhajó, ám időutazásra tökéletesen alkalmas.
Március 23-tól ezt a kivételes „képességét" használja ki a Közlekedési Múzeum azzal, hogy HajóHíd Estek címmel útjára indítja közlekedéstörténeti sorozatát. A program házigazdája és a beszélgetések moderátora Legát Tibor újságíró, a népszerű Közlekedik… könyvek szerzője.
A második HajóHíd est témája szorosan kötődik a Budapest100 programjához, címe
Így közlekedtünk 1917-ben.
(első HajóHíd estet lásd: http://euroastra.hu/node/110648)
A századforduló budapesti tömegközlekedését a villamosok aranykorának is mondhatnánk: 1887-től 20 év sem kellett és az új metropoliszt szinte teljes egészében behálózták a villamosvonalak, mivel a két legnagyobb korabeli közlekedési cég, a Budapest Városi Villamos Vasút (BVVV) és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) egymással is versengve nyitotta meg újabb és újabb vonalait. A tízes évekre már olyan fejlesztési tervek is előkerültek, mint a metróépítés, vagy a függővasút a Hungária körúton, úgy tűnt, hogy a lendületet semmi sem akadályozza. Kezdetben még az első világháború kirobbanása sem „fájt" annyira. 1915-ben megindult az első pesti buszjárat is, sőt ekkor már az összes HÉV-vonalat is villamosították. De két évvel később már más szelek fújtak: a szénhiány az áramszolgáltatást gátolta, a munkaerő a fronton harcolt, az első hazatérők a hadirokkantak voltak, akik tömegével árasztották el Budapestet. Ennek ellenére a város vezetése igyekezett fenntartani a béke látszatát, ám ez nem sikerülhetett. Hatalmas botrányt okozott, hogy nőket alkalmaztak villamoskalauzként, hogy ritkábban közlekedtek a járatok, a még gyerekcipőben járó buszközlekedést megszüntették. Ráadásul titokzatos hajókatasztrófa is történt Óbuda és Újpest között, a Dunán…
Milyen változásokat hozott az 1917-es év, hogyan élte meg mindezt Budapest népe, miféle botrányok kísérték e lejtmenetet és milyen következményei voltak?
Erről beszélget Dr. Zsigmond Gábor közlekedéstörténésszel, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesével, könyveinek szerzőtársával Legát Tibor.
A Közlekedési Múzeum HajóHíd Estek című programsorozatának második rendezvénye 2017. április 27-én, 18.00 órától lesz a Kossuth gőzösön.
A műsorban fellép Nényei Pál, aki korabeli versekkel, kuplékkal, abszurd kordokumentumokból való felolvasással színesíti a beszélgetést.
A programsorozat eseményeire a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeTrTMh0ADmmGsEm7f-f3_J9SIyG4lr-CajqLkrDtvifaJpWQ/viewform
Kossuth Múzeumhajó
Budapest, Vigadó téri hajóállomás, 2. számú ponton
https://www.facebook.com/KozlekedesiMuzeum
Lantai József
